Trump már a „bombák anyját” is bevetné Irán ellen

Az amerikai hadsereg új támadási terveket dolgozott ki Irán ellen, amelyekben a GBU–43/B MOAB, a „bombák anyjaként” ismert legerősebb nem nukleáris amerikai bomba bevetése is szerepel.

A CNN több, a tervezést ismerő amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy a bombát az iráni energetikai infrastruktúra és egyes nukleáris létesítmények ellen vethetik be, ha Donald Trump a novemberi félidős választások előtt vagy után a hadműveletek újraindítását rendeli el. A lap egyik forrása szerint Trump arra kérte a hadsereget, hogy készítsen további csapáscsomagokat az iráni energetikai infrastruktúra jelentős része ellen, beleértve a MOAB bevetését is. A forrás ezt egy olyan forgatókönyv részeként írta le, amelyben a további csapások után a kormányzat győzelmet hirdetne, és gyorsan kivonná az amerikai erőketa műveleti területről. Egy másik forrás szerint az iráni nukleáris célpontokra vonatkozó tervek is tartalmazzák a MOAB-ot, köztük a Pickaxe Mountain néven ismert létesítményt, ahol az Egyesült Államok és Izrael szerint az iráni nukleáris program egyes elemei lehetnek.

A CNN szerint több tisztviselő kételkedik abban, hogy a mintegy 9800 kilogrammos, GPS-vezérlésű bomba elég mélyre hatolna ahhoz, hogy megsemmisítse a gránitrétegek alatt fekvő földalatti létesítményeket. A MOAB még a talajba csapódás előtt robban, és hatalmas felületen kelt lökéshullámot, de nem mélységi behatolásra tervezték. A tervezést ismerő egyik forrás „masszív információs műveleti fegyvernek” nevezte, amely kiváló hatalmas területek megtisztítására, de nem sok másra. Több amerikai tisztviselő szerint a bombát inkább lélektani hatása miatt vetnék be, és egy pentagoni forrás egyes vizsgált változatokat „tűzijátéknak” nevezett, amely kiutat kínálhat Trumpnak a konfliktusból, még ha nem is teljesíti a háború kitűzött céljait. A lap szerint a több mint hat hónapja tartó amerikai bombázások után kevés jel utal arra, hogy Washington és Teherán közel lenne a megállapodáshoz, a háború egyre népszerűtlenebb az amerikaiak körében. Trump ugyan nyilvánosan kijelentette, hogy a félidős választások előtt nem rendel el újabb csapásokat, de tanácsadói maguk sem tudják, hogy ez végleges-e. A Fehér Ház nem kommentálta a hadműveleti forgatókönyveket, csak annyit közölt, hogy az elnök minden lehetőséget nyitva tart, hogy Irán soha ne juthasson nukleáris fegyverhez. Trump volt az első amerikai elnök, aki éles bevetésen használta a MOAB-ot: 2017 áprilisában az Iszlám Állam afganisztáni alagútrendszerére dobták le, az afgán hatóságok szerint 36 fegyveres halt meg.

A térségben közben más frontokon is fokozódik az erőszak. A Szaúd-Arábia vezette koalíció csütörtökön azt közölte, hogy a jemeni húszi lázadók október eleje óta hússzor támadták a rijádi nemzetközi repülőteret, a támadásokban tizenhét ember halt meg. Turki al-Málki koalíciós szóvivő azt követelte, hogy a húszik azonnal fejezzék be a civilek és polgári létesítmények, különösen a repülőterek, kikötők és olajipari létesítmények elleni „terrorista műveleteket”. Al-Málki szerint regionális szereplők segítették a húsziakat fejlett technológiák megszerzésében, és a lázadók ballisztikus rakétákkal, támadó- és öngyilkos drónokkal, valamint robbanóanyaggal megrakott gyorsnaszádokkal rendelkeznek. A szóvivő nem nevezte meg, mely regionális szereplőkre gondol, de kizárásos alapon Irán jöhet szóba.

Ugar