Kijiv újraindítja az orosz finomítók elleni csapásokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa újraindítja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, miután az amerikai kormányzat nyomására három napra felfüggesztette azokat. A Financial Timesnak Londonban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a finomítók támadására vonatkozó tilalmat feloldották, és „ennyi volt”. Zelenszkij szerint amerikai katonai tisztviselők azzal fenyegették meg ukrán kollégáikat, hogy leállítják a hírszerzési adatok átadását, ha Kijiv nem hagy fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal, a Trump-kormányzat tisztviselői viszont azt állították, hogy az együttműködés folytatódott, a CNN szerint pedig a kimaradt figyelmeztetéseket az időjárási viszonyokkal magyarázták, ennek ellenére az ukrán és európai tisztviselők szándékos döntést gyanítanak.

Az ukrán elnök bejelentését tettek követték. Pavel Malkov, a rjazanyi terület kormányzója csütörtökön a Telegramon közölte, hogy egy nagyszabású ukrán dróntámadás után tűz ütött ki a Rosznyefty rjazanyi finomítójában, egy másik körzetben pedig egy raktár is megrongálódott, a kormányzó pedig a „tömeges dróntámadásokra” hivatkozva két járásban felfüggesztette az iskolai és óvodai foglalkozásokat. A Reuters szerint a finomító Oroszország teljes finomítókapacitásának csaknem öt százalékát adja, Moszkvát is ellátja üzemanyaggal, és egy szeptember 6-i dróntámadás után már egyszer leállt. Ez az első ismert ukrán csapás orosz energetikai létesítmény ellen azóta, hogy Donald Trump vasárnap bejelentette az „energetikai tűzszünetet”, amelyet egyik fél sem erősített meg, és amelyet Oroszország órákon belül megszegett a harkivi erőmű elleni támadással. Az ukrán haditengerészet ugyanazon az éjszakán Neptun rakétarendszerrel támadta a voronyezsi területen lévő borisz­oglebszki katonai repülőteret, ahol Szu–34M vadászbombázók állomásoznak. A közlés szerint többszörös robbanás és tűz keletkezett, és megsemmisültek a repülések biztosítását szolgáló technikai eszközök. Az ukrán haditengerészet hangsúlyozta, hogy a Szu–34M-ek az orosz légierő egyik fő eszközei a frontvonal közelében lévő ukrán állások és települések irányított bombákkal történő támadásában.

A Starlink körüli vita közben nyílt politikai konfliktussá vált

Elon Musk az X-en megosztotta egy felhasználó bejegyzését, amely szerint Zelenszkij nem akarja befejezni a háborút, és hozzáírta:

„És így a mészárlás folytatódik… Ideje, hogy Zelenszkij távozzon.”

Musk korábban azt írta, hogy a katonai célú StarShield-rendszer az amerikai kormány tulajdonában és irányítása alatt áll, a sebességre és a használatra vonatkozó korlátozásokról pedig „az amerikai hadsereg és végső soron az elnök” dönt, a kereskedelmi Starlink-szolgáltatás szerinte csak polgári vagy védelmi célra használható, támadó katonai műveletekre nem. Ukrán tisztviselők később megköszönték a milliárdosnak, hogy helyreállították a kapcsolat sebességét. Zelenszkij Piers Morgan brit műsorvezetőnek azt mondta, hogy a korlátozás „súlyos hiba”, amely miatt „emberek fognak meghalni”, és kifejtette, hogy az ukrán hadsereg a Starlinket az orosz sugárhajtású Shahed-drónok elleni védekezés koordinálására is használja.

A Wall Street Journal szerint Denisz Szjenyik, Ukrajna rangidős washingtoni diplomatája szerda hajnalban kétségbeesett üzenetben fordult az amerikai törvényhozókhoz, mert Ukrajna váratlanul korlátozásokkal szembesült a katonai Starlink-terminálok használatában, és senki sem tudta megmondani, miért, a diplomata pedig igyekezett elmagyarázni az amerikai döntéshozóknak a változás előnyhöz juttatja Oroszországot, és megnehezíti az ukrán civilek elleni támadások elhárítását. A washingtoni reggeli csúcsforgalom kezdetére több ukrán tisztviselő már attól tartott, hogy Trump utasította Muskot a hozzáférés korlátozására, majd Brian Fitzpatrick pennsylvaniai republikánus képviselő kijelentette: a Kongresszus közbelép, ha kiderül, hogy az amerikai kormány szabott sebességkorlátot. Úgy fogalmazott: ha elkezdik sötétben hagyni Ukrajnát, annak következményei lesznek, és az illetékes szövetségi ügynökségek nem kapnak finanszírozást, ha nem végzik a dolgukat. A SpaceX nem kívánt nyilatkozni, a Fehér Ház pedig közleményben annyit közölt, hogy az elnök és csapata továbbra is elkötelezett a háború lezárásában betöltött konstruktív szerep mellett - amiről immár nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent.

A lap rekonstrukciója szerint a feszültség szeptember közepén, az ENSZ-közgyűlés idején kezdődött, amikor Trump New Yorkban megkérdezte Zelenszkijtől, miért támadja Ukrajna az orosz finomítókat, azóta pedig Washington hatszor kérte Kijivet a csapások leállítására. Október 9-én Miamiban Jared Kushner és Steve Witkoff hatórás egyeztetést folytaott ukrán és európai tisztviselőkkel, és közölték, hogy az elnök az orosz dízelről szóló megállapodást fontolgatja. Trump még aznap 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, majd bejelentette az üzletet. A WSJ szerint több republikánus törvényhozó dühösen telefonált a Fehér Házba, mert a megállapodás szerintük semmiféle engedmény nélkül juttatja előnyhöz Oroszországot, és sérti azt a 2022-es törvényt, amely a Kongresszus előzetes bevonása nélkül megtiltja az orosz energiahordozók importját. A bírálók között van Ashley Hinson iowai és Mike Rogers michigani szenátorjelölt, Thom Tillis szenátor és Don Bacon képviselő is. Energetikai elemzők szerint az ukrán drónkampány az orosz finomítókapacitás 40–50 százalékát iktatta ki. A helyzetet midnnél jobvban foglaja össze az alábbi megtörtént jelenet: arra a riporteri kérdésre, hogy Oroszország miért szegte meg az amerikai elnök által bejelentett energetikai tűzszünetet, Trump így felelt:

Ugar