Trumpék a befagyasztott orosz vagyonra is rátennék véres kezüket

Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy oldják fel az Ukrajna megtámadása után befagyasztott orosz állami vagyon egy részét, és helyezzék át egy amerikai felügyelet alatt álló pénzügyi mechanizmusba, hogy így indítsák újra a béketárgyalásokat - a Financial Times négy forrásra hivatkozó értesülése szerint a javaslatot az európai képviselők elutasították. A tervet a múlt héten Miamiban tartott tárgyalásokon terjesztették elő, amelyeken Donald Trump amerikai elnök megbízottjai Ukrajna, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO képviselőivel egyeztettek. Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Trump veje több változatot is felvázolt a pénzek feloldására, köztük egy új, különleges célú, amerikai felügyelet alatt álló pénzügyi konstrukciót.

Egy amerikai tisztviselő a lapnak megerősítettek, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása szóba került egy átfogó békemegállapodásról folytatott tárgyalásokon, de hozzátette, hogy a feloldás módjáról és a pénzek végső rendeltetéséről nem született döntés, és több ötlet is felmerült arra, mire lehetne használni Moszkva vagyonát a háború befejezése után. Az amerikai tisztviselő szerint Washington arra kérte Kijivet, hogy készítsen tervet a pénz felhasználásáról, és a Világbankkal együttműködve vezessen be korrupcióellenes és elszámoltathatósági reformokat. A Financial Times forrásai szerint az európai delegátusok nemcsak azt utasították el, hogy a vagyon feletti ellenőrzést átengedjék az Egyesült Államoknak, hanem azt is, hogy a pénz egy része visszakerüljön Oroszországhoz. A kezdeményezés Kijivben és az európai fővárosokban is aggodalmat keltett Washington szándékai miatt, valamint amiatt, hogy egyre nagyobbak az eltérések abban, mekkora nyomást kell gyakorolni Moszkvára a háború befejezése érdekében.

A nyugati országok 2022-ben, a teljes körű invázió kezdete után mintegy 260 milliárd euró orosz állami vagyont fagyasztottak be, ennek nagy része az Európai Unióban van. Ukrajna eddig a G7-országok 45 milliárd eurós hitelét kapta meg, amelyet az Unióban befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből finanszíroznak. Számos európai kormány jogi kockázatokra hivatkozva ellenezte magának a vagyonnak az elkobzását vagy közvetlen felhasználását, Kijiv és több uniós főváros viszont azt sürgeti, hogy a pénzt Ukrajna támogatására és újjáépítésére fordítsák. Az uniós vezetők tavaly év végén vállalták, hogy a befagyasztott vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítják, ha Moszkva nem fizet háborús jóvátételt, a vagyon feloldásához mind a huszonhét tagállam egyhangú döntése kellene, ami a jelenlegi politikai helyzetben valószínűtlen. Hasonló javaslatot a Trump-kormányzat egy évvel ezelőtt a 28 pontos béketervébe is belefoglalt, de az akkor sem kapott támogatást. Moszkva közben továbbra is a vagyon visszaadását követeli. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az orosz állami sajtó szerint szerdán kijelentette, hogy Oroszország „minden lehetséges erőfeszítést” megtesz „az ellopott vagyon” visszaszerzéséért, beleértve a jogi lépéseket, a pereket és a büntetőeljárásokat is.

Az amerikai javaslat egy olyan héten vált ismertté, amely Moszkvának szinte csak előnyöket hozott Washington részéről. A Trump-kormányzat feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, Kirill Dmitrijev, Putyin gazdasági különmegbízottja pedig újabb amerikai–orosz üzleteket ígér, a Reuters szerint pedig az orosz olaj- és gázbevételek ebben a hónapban tíz százalékkal, 12 milliárd dollárra nőhetnek. Trump hétfőn azt mondta, hogy Putyin jobban akarja a békét, mint Zelenszkij, miközben orosz ballisztikus rakéták figyelmeztetés nélkül csapódtak a kijivi energetikai létesítményekbe. Kijiv mindeközben azt kéri, hogy a befagyasztott orosz vagyont végre a saját védelmére fordíthassa, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott: Európa nem maradhat tétlen a befagyasztott tett orosz vagyon felett, mert a nyomásgyakorlás eszköze nem a pénz megtartása, hanem annak a védelemre való felhasználása. Washington javaslata ennek az ellenkezőjét jelentené: az agresszor pénze nem a megtámadott fél védelmét szolgálná, hanem egy amerikai felügyelet alatt álló alapba kerülne, és részben magához az agresszorhoz térne vissza.

Ugar