Orbán bukása után Fico lehet Moszkva új kapuja az Európai Unióba

Oroszország azon dolgozik, hogy újjáépítse gazdasági kapcsolatait az Európai Unió egyes tagállamaival, miután Orbán Viktor áprilisi választási veresége Vlagyimir Putyint megfosztotta egyik legközelebbi uniós szövetségesétől. A Politico által megszerzett dokumentum szerint Szlovákia újraéleszti az orosz–szlovák gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottságot, amelyet az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió után felfüggesztettek. A tárgyalások középpontjában a kőolaj, a földgáz és a nukleáris fűtőanyag állna, ez a bizottság utoljára 2021 novemberében, vagyis még a háború kirobbantása előtt ülésezett.

A dokumentumot Valerij Falkov orosz tudományos és felsőoktatási miniszter írta alá, és a dokumentum tanúsága szerint Juraj Blanár szlovák külügyminiszter egy augusztus 20-i videókonferencián beleegyezett abba, hogy a bizottság Moszkvában üljön össze. Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentése szerint az ülés november 25-én lesz, egy szeptember 10-i keltezésű orosz dokumentum viszont eredetileg október 26–27-ét jelölte meg. A Politico hozzátette, hogy a dokumentumot nem tudta függetlenül ellenőrizni, de az egy hiteles minisztériumi okirat jegyeit hordozza.

A szlovák külügyminisztérium minden bizonnyal Blanár korábbi nyilatkozatára utalt, amely szerint Pozsony minden olyan országgal fenntartja a párbeszédet, amely érdekelt a pragmatikus együttműködésben, amennyiben az Szlovákia nemzeti érdekeit szolgálja, ugynais a szlovák külügyminiszter ellenezte az orosz gázimport fokozatos uniós kivezetését, és azt kérte, hogy a moszkvai ülésen tárgyaljanak a szállításokról. A szlovák fél hangsúlyozta a Barátság-kőolajvezetéken érkező szállítások folytatásának fontosságát is, és üdvözölte a szlovák atomerőművekbe rendszeresen érkező orosz nukleáris fűtőanyagot, Fico szerint pedig az orosz energiahordozókról való lemondás növelné a költségeket. A dokumentum a kultúra, a turizmus, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén is felveti az együttműködés bővítését, a napirenden szerepelhet a pozsonyi Orosz Tudományos és Kulturális Központ megnyitása, valamint az orosz sportolókat érintő nemzetközi korlátozások ügye is.

A szlovák nyitás nem előzmény nélküli. Fico május 9-én Moszkvában találkozott Putyinnal – azon a napon, amikor az orosz főváros a második világháborús győzelmet ünnepelte, miközben az orosz hadsereg ukrán városokat bombázott, Pozsony szeptember 21-én Luxemburggal és Franciaországgal együtt még azt is elérte, hogy az Európai Unió levegye a szankciós listáról Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant, a Putyin-rendszer két legnagyobb támogatóját. A Politico szerint Moszkva Ficóval ugyanazt a modellt próbálja megismételni, amelyet Orbánnal épített ki. Az Orbán-kormány még a választások előtt újraélesztette a magyar–orosz gazdasági együttműködési mechanizmust, decemberben pedig a két ország tizenkét pontos tervben állapodott meg az energetikai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok bővítéséről, Magyar Péter új kormánya egyelőre nem erősítette meg, hogy a kétoldalú ülések jövőre is folytatódnának. A Politico szerint a Kreml és a Fico-kormány közeledése azt mutatja, hogyan használja Oroszország az energetikai kapcsolatokat arra, hogy kiváltságos viszonyt tartson fenn egyes tagállamokkal, és gyengítse az Unió egységét az ukrajnai háború kérdésében.

Moszkva tehát nem a magyarországi kormányváltáshoz igazodik, hanem új utakat keres, és Pozsonyban a jelek szerint meg is találja. Mindez éppen akkor történik, amikor Washington és Moszkva orosz dízelszállításokról állapodott meg, Kirill Dmitrijev, Putyin gazdasági különmegbízottja pedig újabb amerikai–orosz üzleteket ígér. Az Európai Unió hétfőn fogadta el eddigi legnagyobb, csaknem 1600 tételes orosz szankciós listáját, és tizenegy tagállam azt követeli, hogy a kül- és biztonságpolitikában egyetlen ország se zsarolhassa vétóval a többit. Ha Fico lesz az új Orbán, ezt a vitát hamarabb kell lezárni, mint ahogy Brüsszel tervezte.

Ugar