Dróntámadások a Fekete-tengeren: 21 eltűnt tengerész, Bulgária a NATO-hoz fordulna

Bulgária az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, és a NATO szerződésének 4. cikkelye szerinti szövetségesi konzultáció kezdeményezését is fontolgatja, miután valószínűleg orosz drónok hétfőről keddre virradó éjjel a bolgár partok közelében két kereskedelmi hajót támadtak meg, és az egyik elsüllyedt. Iliana Jotova bolgár államfő szerdán a Nova TV-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy Szófia rendkívüli napirendi pontként kéri felvenni a fekete-tengeri biztonságot az Európai Tanács csütörtökön, október 15-én kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójának napirendjére.

Jotova szerint a Fekete-tengert önálló kérdésként kell tárgyalni, nem csupán a háború általános összefüggésében, és az Európai Uniótól megfelelő álláspontot és ajánlásokat várnak. A 4. cikkely alkalmazását az államfő szerint alaposan meg kell fontolni, és nagyobb súlya volna, ha több ország közösen kezdeményezné. A szerződés 4. cikkelye szerint a tagállamok konzultálnak egymással, ha bármelyikük úgy ítéli meg, hogy veszélybe került a területi integritása, a politikai függetlensége vagy a biztonsága. Nicușor Dan román elnök szerdán délután telefonon tárgyal Jotovával a hajók elleni támadásokról és a tengeri hajózás biztonságáról – közölte a román elnöki hivatal.

A támadás a Chelsea 3 és a HS Dignity nevű hajót érte. A bissau-guineai lobogó alatt közlekedő HS Dignity teherhajó a hajókövető oldalak szerint a romániai Brăila kikötője felé tartott, amikor Krapec közelében elsüllyedt. A bolgár hatóságok tájékoztatása szerint öt tengerészt kimentettek, tizenegy azonban eltűnt, a kutatás tovább folyik. A máltai lobogós Chelsea 3-at a bolgár hatóságok szerint három drón találta el, a tizenöt fős legénységét – hét ukrán és nyolc azerbajdzsáni tengerészt – mind kimentették, súlyos sérülést senki sem szenvedett. A hajó a Moldovai Köztársaság Giurgiulești kikötője felé tartott, amelyet nemrég Románia vásárolt meg. A Chelsea 3 egyik tengerésze a BNT bolgár közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy egy orosz drón háromszor találta el a hajót.

Ez már a második hasonló eset egy héten belül: egy héttel korábban egy másik teherhajó süllyedt el Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében, miután drónok találták el. Kilenc szíriai és egy egyiptomi tengerész azóta is eltűntnek számít, ugyanazon az éjszakán pedig egy másik hajót is támadás ért, annak legénységét kimentették. A két hét alatt így összesen huszonegy tengerész sorsa vált ismeretlenné a különböző dróncsapások következtében.

Szófia ugyan nyíltan nem vádolta meg Oroszországot, Rumen Radev bolgár miniszterelnök azonban a televízióban „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, hogy újabb támadás történt a bolgár felségvizek közvetlen közelében, és kijelentette, hogy a támadások eredménye az Orosz Föderáció javát szolgálja. A bolgár kormány bekérette az orosz nagykövetet - Eleonora Mitrofanova azt mondta, hogy nincs információja az orosz védelmi minisztériumtól a kereskedelmi hajók elleni támadásokról, de nem zárta ki, hogy egy harmadik fél provokációjáról van szó. Moszkva ezzel ugyanazt a mintát követi, mint a romániai és lengyel légtérbe berepülő drónok és az európai szabotázsakciók esetében: tagad, és a felelősséget másokra hárítja. A támadások célpontjai ugyanakkor ezúttal is a Duna menti, Ukrajnával kapcsolatban álló kereskedelmi útvonalakon közlekedő hajók voltak. Oroszország 2022 óta szisztematikusan bombázza az ukrán fekete-tengeri kikötőket, így Ukrajna egyre inkább a Duna menti kikötőkre és a bolgár, illetve román partok közelében haladó tengeri útvonalakra kényszerül.

A támadásokat az Európai Unió és Ukrajna is elítélte. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a Fekete-tenger az orosz háború eszkalációjának újabb frontjává vált, és a felelősöket felelősségre kell vonni. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a támadás ismét megmutatta, hogy Moszkva szándékosan semmibe veszi a civilek életét, és azért támadja a globális élelmezésbiztonság szempontjából létfontosságú Fekete-tengert, hogy fegyverként használja az éhínséget. Mark Rutte NATO-főtitkár a Radevvel folytatott telefonbeszélgetése után azt közölte, hogy a szövetség már megerősítette jelenlétét a keleti szárnyon, és „szükség szerint” tovább igazítja elrettentési és védelmi stratégiáját. Radev von der Leyentől és Ruttétól is támogatást kért Bulgária tengeri és légtérfelügyeletének megerősítéséhez, Dimitar Sztojanov bolgár védelmi miniszter pedig kedden Radu Miruță román és Yaşar Güler török védelmi miniszterrel tárgyalt, mert a kereskedelmi hajók elleni támadások a nemzetközi tengerjog súlyos megsértését jelentik, és összehangolt szövetségesi fellépést tesznek szükségessé.

A nyugati reakciók azonban továbbra is a nyilatkozatok szintjén maradnak, miközben a fekete-tengeri NATO-tagállamok partjai közelében emberek halnak meg. A NATO főtitkára az „igény szerinti alkalmazkodásról” beszél, a 4. cikkely – amely mindössze konzultációt ír elő, katonai kötelezettséget nem – Szófiában még mindig csak mérlegelés tárgya, és Bulgária egyelőre név szerint sem nevezte meg a támadót. Románia sem élt ezzel az eszközzel, amikor májusban egy orosz drón egy galaci lakóháznak csapódott, pedig Nicușor Dan akkor ezt nevezte az ország legsúlyosabb incidensének a háború kitörése óta. Moszkva tehát négy és fél év után is azt tapasztalja, hogy a szövetség területén vagy annak közvetlen közelében elkövetett támadásainak nincs érdemi következménye. A Fekete-tenger nyugati partjain a hajók, a tengerészek és a kikötők biztonsága ma attól függ, hogy Románia, Bulgária és Törökország képes lesz-e mást is tenni a konzultációkon kívül.

Ugar