Ukrajna mellett a németek többsége, Moszkva mellett az AfD tábora

A németek közel kétharmada fenntartaná vagy növelné az európai államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – derül ki a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb Politbarometer-felméréséből. A Forschungsgruppe Wahlen kutatása szerint a megkérdezettek 30 százaléka erősebb katonai segítséget szeretne, 33 százalék a jelenlegi szint megtartását támogatja, és ugyancsak 33 százalék csökkentené a fegyverszállításokat. A ZDF ebből azt a következtetést vonta le, hogy Németországban továbbra is erős Ukrajna támogatottsága. Ez azért figyelemre méltó, mert a háború ötödik évében, az energiaárak emelkedése és a gazdasági nehézségek közepette sem sikerült elfordítani a német közvéleményt a megtámadott országtól, pedig az orosz propaganda és a hazai Putyin-barát erők ezen évek óta fáradhatatlanul dolgoznak.

A kép azonban nem egységes. Az Alternatíva Németországért (AfD) szavazói élesen eltérnek az országos többségtől: körükben 83 százalék támogatja a katonai segítség visszafogását. Ez az arány nem véletlen, hiszen a párt évek óta a szankciók feloldását, az orosz gáz visszatérését és a Kremllel való kiegyezést hirdeti. A Reuters szeptemberi értesülése szerint Alice Weidel és Tino Chrupalla pártelnökök Vlagyimir Putyin megbízottjával, Kirill Dmitrijevvel készítenek elő találkozót az orosz gázszállítások újraindításáról. Az AfD-tábor véleménye tehát nem a német társadalom, hanem a párt Moszkva felé hajló vezetésének álláspontját tükrözi.

Hogy ez mennyire nem elhanyagolható kisebbség, azt a felmérés többi eredménye is jól mutatja. A ZDF projekciója szerint ha most vasárnap lennének a szövetségi választások, az AfD 28 százalékkal a legerősebb párt lenne, megelőzve a CDU/CSU 21 százalékát, a Zöldek 15, az SPD 13 és a Baloldal 12 százalékát. A párt szeptember végén Mecklenburg–Elő-Pomeránia után Szász-Anhaltban is a legerősebb erővé vált a tartományi választáson. A németek jelentős része ugyanakkor tisztában van a veszéllyel: 68 százalékuk szerint az AfD veszélyt jelent a német demokráciára, és 58 százalék úgy véli, hogy ha a párt Szász-Anhaltban kormányra kerülne, annak egész Németországra negatív hatása lenne. Az AfD két vezetője a népszerűségi rangsor legalján áll: Weidel és Chrupalla egyaránt mínusz 2,5-ös átlagot kapott a mínusz öttől plusz ötig terjedő skálán, de Friedrich Merz kancellár sem áll jól, mínusz 2,0-s értékkel új személyes negatív rekordot döntött.

A felmérés időzítése külön figyelmet érdemel. A Forschungsgruppe Wahlen október 5. és 7. között kérdezte meg telefonon és online 1311 véletlenszerűen kiválasztott, választásra jogosult német állampolgárt, vagyis néhány nappal azelőtt, hogy Donald Trump bejelentette az orosz dízelre vonatkozó megállapodását, és hivatalosan is elkezdte nyomás alá helyezni Kijevet. Hogy az amerikai fordulat hogyan hat a német közvéleményre, azt csak a következő, október 23-án közzéteendő Politbarometer mutatja majd meg. Az AfD mindenesetre már most azzal érvelhet, hogy ha Washington lazíthat Moszkvával szemben, miért ne tehetné meg Berlin is. A ZDF tájékoztatása szerint az eredmények a választásra jogosult német lakosságra nézve reprezentatívak, a hibahatár negyven százalék körüli arányoknál nagyjából plusz-mínusz három, tíz százalék körüli arányoknál plusz-mínusz két százalékpont.

A számok végső soron azt üzenik, hogy a német társadalom kétharmada nem fáradt bele Ukrajna támogatásába, és nem hiszi el, hogy a béke útja az agresszor kiszolgálásán át vezet. Az a harmad viszont, amely a segítség csökkentését kéri, ma a legerősebb német párt szavazóbázisával esik egybe. Ez pedig Moszkva számára talán többet ér, mint bármelyik dízelüzlet.

Ugar