Trump teljesen Putyin oldalára állt, már Ukrajnát fenyegeti

A Trump-kormányzat azzal fenyegette meg Ukrajna legfelső katonai és kormányzati vezetőit, hogy leállítja a hírszerzési információk átadását, és elzárja Kijivet az amerikai fegyverek egyik utolsó beszerzési útjától is, ha az ukrán drónok tovább támadják az orosz olajfinomítókat - közölte két ukrán tisztviselőre hivatkozva a Kyiv Independent.

Az ukrán források szerint az amerikai fél világossá tette, hogy Washington Kijivet teszi felelőssé, ha Donald Trump néhány napja bejelentett „energetikai tűzszünete” alatt orosz energetikai létesítményeket ér találat. Az egyik tisztviselő úgy fogalmazott, hogy minden katonai vezetőt fenyegetésekkel hívtak fel, és mindegyiknek azt mondták, hogy elzárják előlük a hírszerzési adatokat és a fegyverszállítást is. A lap értesülése szerint ilyen hívást kapott Pavlo Palisza, az elnöki hivatal katonai ügyekért felelős helyettes vezetője, valamint Mihajlo Drapatij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka - Palisza a Financial Timesnak maga is elismerte, hogy fenyegetés tényét.

A fenyegetés súlyát az adja, hogy Ukrajnát mára már alig néhány, de annál fontosabb szál köti az amerikai katonai segítséghez. Trump hivatalba lépése óta Washington közvetlenül nem ad fegyvert Kijivnek, a hírszerzési együttműködés azonban eddig folytatódott, és működött egy PURL nevű program is. Ennek lényege, hogy az európai NATO-tagállamok fizetik ki azokat az amerikai fegyvereket, amelyekre Ukrajnának a legnagyobb szüksége van, így a program első évében 6,7 milliárd dollár értékű fegyverzet jutott el az országba. Ha Washington mindkét csatornát elvágja, Ukrajna egyszerre veszíti el az orosz csapatmozgásokról és rakétaindításokról érkező amerikai információkat, és azt a lehetőséget is, hogy európai pénzből amerikai légvédelmi rakétákhoz és más létfontosságú eszközökhöz jusson.

A fenyegetéseket egy meglehetősen zavaros negyvennyolc óra előzte meg. Trump előbb bejelentette, hogy megegyezett Putyinnal az orosz dízel vásárlásáról, utána több ízben is új elnököt követelt Ukrajnának, és a Kyiv Independent szerint pénteken azt mondta Zelenszkijről, hogy jobban teszi, ha leáll az orosz finomítók elleni támadásokkal. Október 11-én pedig csak úgy a semmiből bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna energetikai tűzszünetben állapodott meg, amiről több magas rangú ukrán tisztviselő szerint Kijiv előzetesen semmit sem tudott, és a jelek szerint Moszkva sem. Az orosz hadsereg mindenesetre úgy folytatta, mintha mi sem történt volna: órákkal Trump bejelentése után találat érte a harkivi hőerőművet, vasárnapra virradóra pedig az ukrán légierő szerint 121 Shahed-típusú drónt indított, köztük 76 sugárhajtásút. A támadásokban országszerte legalább tíz ember meghalt, több tucatnyian megsebesültek, és Moszkva több megyében is az áramhálózatot vette célba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ-nak nem kívánt nyilatkozni az energetikai tűzszünetről, csak annyit mondott, hogy Oroszország mindent megtesz a tartós békéért, ugyanazzal a mozdulattal elutasította Zelenszkij hatvan napos tűzszüneti javaslatát is, amely lehetővé tette volna az ukrán választások megtartását.

Zelenszkij a varsói biztonságpolitikai fórumon arról beszélt, hogy Oroszország közvetlenül Trump bejelentése után célzott csapást mért egy harkivi erőműre, és ebből világos kéne legyen, hogy Putyin nem olvassa a Truth Socialt. Az ukrán elnök szerint Kijiv kész betartani az energetikai tűzszünetet, ha Oroszország is betartja, ennek azonban az áramhálózatra és az erőművekre is ki kell terjednie, nem csak a finomítókra. Ukrajnának ugyanis mindössze egyetlen olajfinomítója van, azt is régen súlyosan megrongálták az orosz rakéták, így kőolajtermékeinek nagy részét amúgy is importálja. Egy, csak a finomítókra vonatkozó fegyvernyugvás ezért Oroszországot védené, Ukrajnának viszont semmit sem adna. Zelenszkij hozzátette, hogy Kijiv a jó szándékát már bizonyította: szombat éjjel nem égtek orosz finomítók, éjfélkor viszont egy orosz sugárhajtású Shahed lecsapott egy ukrán gázkitermelő létesítményre.

A helyzet abszurditását nehéz túlzások nélkül leírni. Az Egyesült Államok elnöke, aki a félidős választások előtt a benzinárak miatt aggódik, azzal fenyegeti az orosz agresszió áldozatát, hogy megvonja tőle a hírszerzési adatokat és a fegyvereket. Az agresszornak közben dízelvásárlással és a szankciók felfüggesztésével kedveskedik, Moszkva pedig a Trump által bejelentett tűzszünet első óráiban is az ukrán energiahálózatot bombázza. Az Európai Unió ugyanezen a napon fogadta el az eddigi legnagyobb, mintegy 1600 tételes Oroszország elleni szankciós listáját, amelynek Kaja Kallas szerint több mint fele a ballisztikus rakéták gyártási láncához kapcsolódik. A két döntés egymás mellett pontosan megmutatja, hol húzódik ma a választóvonal a Nyugaton belül. Washington ezúttal nem Moszkvától kér garanciát a fegyverszünetre, hanem Kijivtől követeli a betartását – egy olyan megállapodásét, amelyet a másik fél láthatóan el sem olvasott.

Ugar