Cseh hírszerzés: Oroszország bedurvul a NATO-tagállamok ellen

Oroszország a következő hónapokban kockázatosabb és nagyobb léptékű műveletekbe kezdhet azok ellen a NATO-tagállamok ellen, amelyek Ukrajnát támogatják - ezt Michal Koudelka, a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) főigazgatója mondta hétfőn egy biztonságpolitikai parlamenti konferencián. Koudelka három forgatókönyvet vázolt fel.

Az első egy szabotázsakció egy NATO-tagállam területén, olyan létesítmény ellen, amely az Ukrajnának nyújtott segítséghez kapcsolódik. A második egy drón- vagy rakétatámadás egy Ukrajnának szánt fegyverraktár ellen. A harmadik, szélsőséges esetben, korlátozott katonai akció a szövetség valamelyik szomszédos tagállama ellen. Az utóbbit a cseh hírszerzési vezető jelenleg nem tartja közvetlen fenyegetésnek, mert Oroszország minden erejét Ukrajnában köti le, azt is hozzátette, hogy szolgálatának nincs konkrét információja Csehország elleni közvetlen fenyegetésről, de szorosan figyeli az országot és szövetségeseit célzó műveleteket. Szerinte az orosz hibrid tevékenység célja a NATO egységének gyengítése.

A cseh figyelmeztetés nem elméleti spekuláció, hanem egy már zajló folyamat következő lépésének leírása. Ami Koudelka első két forgatókönyvében szerepel, annak előzményei már megtörténtek: ezen a nyáron Lipcsében robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak egy Ukrajnához kapcsolódó katonai logisztikai csomópontnál; egy orosz Kh–101-es robotrepülőgép mintegy száz kilométert repült Lengyelország légterében, mielőtt egy mezőn becsapódott; Bulgáriában és Olaszországban Ukrajnának is szállító lőszergyárak és raktárak robbantak fel; Financial Times öt európai hírszerző szolgálatra hivatkozva arról írt, hogy Moszkva már az európai hadiipari cégek vezetőinek meggyilkolását is tervezi, Lengyelország pedig az invázió kezdete óta többször nyíltan szabotázzsal vádolta Oroszországot, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig kifejezetten a szövetségeseket célzó drón- és rakétatámadások veszélyére figyelmeztetett. Vlagyimir Putyin ezzel szemben e hónapban azt állította, hogy Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni egyetlen európai országot sem, és békés egymás mellett élésre törekszik, Moszkva pedig rendre tagadja a szabotázsakciókban és a hibrid hadviselésben való részvételt is.

Hogy mit tehetnek az európai országok, arról Alexus Grynkewich amerikai tábornok, a NATO európai erőinek legfelsőbb parancsnoka szeptember végén az Európai Parlament egyik bizottsága előtt beszélt. Szerinte a legjobb válasz az, ha az európai államok nyíltan kimondják, amikor Moszkva a felelős, és közben megerősítik Ukrajna támogatását. A nyilvános attribúció megmutatja az akciókat támogató államoknak, hogy a Nyugat érti, mit csinálnak, ez pedig megemeli a számukra fizetendő árat, és önmagában is elrettentő hatású. A javaslat helyes, de nem új: az európai kormányok már évek óta kimondják, ki áll a támadások mögött: nagyköveteket kéretnek be, jelentéseket tesznek közzé, szankciós listákat bővítenek, tehát kérdés az, hogy a kimondás után jön-e bármi más is. Moszkva eddig abból tanult a legtöbbet, hogy a megnevezésnek ritkán van következménye, és ha a cseh hírszerzés jól látja a következő hónapokat, Európa nem engedheti meg magának, hogy ugyanúgy folytassa, ahogy eddig.

Ugar