Musk munkában: figyelmeztetés nélkül korlátozták az ukrán hadsereg által használt Starlink katonai változatát

Az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX korlátozta a Starlink műholdas internetszolgáltatás katonai változatának működését Ukrajnában, és a lépés több harci küldetést is meghiúsított, közölte szerdán Szerhij Beszkresztnov, az ukrán elnök tanácsadója. A tájékoztatása alapján a StarShield nevű katonai csomag termináljai szerdára virradó éjjel elvesztették a kapcsolatot, ha 160 kilométernél gyorsabban mozogtak. Beszkresztnov szerint az ukrán védelmi erők semmilyen előzetes értesítést nem kaptak a korlátozásról, és ez több küldetés kudarcához vezetett, a prm.ua ukrán hírportál szerint pedig a tanácsadó úgy fogalmazott, hogy az ilyen lépések aligha véletlenek, és összefügghetnek a jelenlegi politikai helyzettel. Helyi bezsámolók szerint a hagyományos műholdas kommunikációs terminálok továbbra is működnek.

Beszkresztnov, aki „Flash” hívójelen Ukrajna egyik legismertebb elektronikai hadviselési és drónszakértője, nem részletezte nyilvánosan, mely küldetéseket érintette a korlátozás. A 160 kilométeres határérték azokat az eszközöket érinti, amelyek gyorsabban mozognak a frontvonal közelében bevetett, rövid hatótávolságú drónoknál.

A polgári Starlink-terminálokra idén január vége óta egy alacsonyabb, óránként 75–90 kilométeres sebességkorlát vonatkozik Ukrajnában, ezt azonban maga Kijiv kérte, és egyidejűleg létrehozta az engedélyezett ukrán terminálok úgynevezett fehérlistáját is. Az ötlet Beszkresztnovtól származott, aki akkor még Mihajlo Fedorov védelmi miniszter tanácsadójaként dolgozott. A cél az volt, hogy elvágják az orosz hadsereget a feketén beszerzett Starlink-terminálokól, amelyeket Molnyija és Shahed típusú csapásmérő drónokra szereltek, és amelyekkel a frontvonaltól nyolcvan kilométernél is mélyebben fekvő célpontokat, köztük vonatokat és járműkonvojokat támadtak. Beszkresztnov akkor több száz ilyen támadásról beszélt, Musk az X-en közölte, hogy az intézkedések működnek, Fedorov pedig személyesen mondott köszönetet Musknak és Gwynne Shotwell SpaceX-elnöknek, az orosz katonai bloggerek pedig a fronton kialakult kommunikációs zavarokról számoltak be.

A mostani korlátozás néhány nappal azután lépett életbe, hogy az amerikai kormányzat a hírszerzési együttműködés és az amerikai fegyverek beszerzését szolgáló PURL-program leállításával fenyegette meg az ukrán katonai vezetést, ha az ukrán drónok tovább támadják az orosz olajfinomítókat. Donald Trump amerikai elnök október 11-én orosz–ukrán „energetikai tűzszünetet” jelentett be, Kijiv azonban jelezte, hogy néhány órával a bejelentés után orosz csapást érte a harkivi hőerőművet.

Kérdéseket vetett fel az október 12-i Kijivi rakétatámadás is. A Kyiv Independent és a Szuszpilne ukrán közszolgálati média tudósítói szerint helyi idő szerint este tíz után erős robbanások hallatszottak a fővárosban, és a légiriadót, valamint a mobiltelefonos figyelmeztetéseket csak ezt követően adták ki. Az ukrán közösségi médiában ezután találgatások indultak arról, hogy a késve kiadott figyelmeztetésnek köze lehet-e a hírszerzési adatok megvonásával kapcsolatos amerikai fenyegetéshez. Ukrajna az Egyesült Államoktól kap adatokat az orosz rakétaindítások észleléséhez és követéséhez, a Kyiv Independent ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem erősítették meg, hogy Washington felfüggesztette volna ezt a támogatást. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a varsói biztonságpolitikai fórumon arról beszélt, hogy a feszültségek ellenére a hírszerzési együttműködés az Egyesült Államokkal folytatódik.

A Kyiv Post elemzése szerint az amerikai hírszerzési adatok kiesése esetén Ukrajna legfontosabb vesztesége a ballisztikus rakétaindítások lehető legkorábbi észlelése lenne. Elemzők szerint a nyugat-oroszországi indításokat az amerikai rendszerek szinte azonnal észlelik, ami a Kijivi lakosoknak három-öt percet ad a fedezékbe vonulásra. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) korábban a LIGA.net kérdésére azt közölte, hogy az amerikai adatok nélkül nehezebb lenne észlelni az orosz rakétaindítók aktivitását, de az információszerzés lehetősége megmaradna. Az Egyesült Államok 2025 márciusában mintegy egy hétre felfüggesztette a hírszerzési adatok átadását és a katonai segítséget Ukrajnának, Zelenszkij elnök ezt követően bejelentette, hogy Kijiv az európai partnerekkel is megállapodott a hírszerzési adatokhoz való szélesebb hozzáférésről.

A Starlink háborúban betöltött szerepe már korábban is vitákat váltott ki. A Reuters 2025-ös vizsgálata szerint Musk 2022 őszén, az ukrán ellentámadás idején egyes herszoni területeken lekapcsolta a szolgáltatást, Gwynne Shotwell 2023 februárjában kijelentette, hogy a Starlinket „soha nem szánták fegyvernek”, és a vállalat lépéseket tett az ukrán drónirányításra való használat korlátozására. A The Economist 2023 márciusában arról számolt be, hogy a terminálok vízen és óránként 100 kilométer feletti sebességnél nem működnek. Ukrajnában a The Economist szerint legalább ötvenezer Starlink-terminál működik, nagyrészt lengyel, amerikai és német finanszírozásból, és a rendszer a frontvonali kommunikáció egyik legfontosabb eleme.

Ugar