Agyf@sz Berlinből: "Ukrajnának jó, tehát nincs szüksége Taurus rakétákra"
Az alábbi hírtől nem kicsit lehet agyfaszt kapni, valószínűleg a hőség is közrejátszhatott Boris Pistorius német védelmi miniszternél, amikor azzal az érveléssel utasította el a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállítását, hogy Kijev amúgy is jól harcol a drónokkal, tehát nincs szükség a német lövegekre. A Bildnek adott exkluzív interjújában Pistorius kijelentette: nem gondolja, hogy Ukrajnának szüksége lenne a Taurus rakétára.
Hozzátette, hogy Ukrajna már a hazai fejlesztésű fegyverekkel is eléri a céljait – ahogy fogalmazott, ezt "lenyűgöző módon bizonyítja" a nagy hatótávolságú drónok, robotrepülőgépek és egyéb rendszerek bevetésével, amelyek jelenleg is hatékonynak és ütőképesnek bizonyulnak, súlyos károkat okozva az orosz infrastruktúrában. Csakhogy Ukrajna hónapok, sőt évek óta ismételten kéri a precíziós irányítású Taurus rakétákat, amelyek több mint 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, és képesek megsemmisíteni olyan erősen megerősített célpontokat is, mint a hidak vagy a föld alatti parancsnoki bunkerek – vagyis pontosan azokat a célpontokat, amelyeket a jelenlegi ukrán drónarzenál nem képes hatékonyan elérni. Berlin ugyanakkor következetesen elutasította ezeket a kéréseket, arra hivatkozva, hogy a fegyvereket Oroszország mélységi célpontjai ellen is be lehetne vetni, és hogy ez Németország közvetlen belesodródásához vezethetne a konfliktusba.
És itt válik nyilvánvalóvá a logikai bukfenc: a németek eldöntötték, hogy Ukrajnának "jó" a jelenlegi helyzet, és ha jó, akkor azt is eldöntötték helyette, hogy mire nincs szüksége. Ezen a logikán továbbmenve hamarosan odáig is eljuthatunk, hogy azért nem kell légvédelmi rakétákat küldeni Ukrajnának, mert úgyis már mindent lebombáztak az oroszok, minek a romokat védeni. Ha Oroszország nem is tud nyerni a háború kinetikus szakaszában Ukrajna ellen, akkor a nyugati defetizmus – a félelem, a habozás, az örökös "de mi van, ha ez eszkalációhoz vezet" reflex – gondoskodik arról, hogy Oroszország mégis győzzön, ha nem is Ukrajna, hanem Európa felett. És akkor még az AfD meg sem érkezett a hatalomba.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy Ukrajnának "szüksége van-e" a Taurusra a saját fegyverei helyett – hanem az, hogy miért pont Berlin dönti el helyette, mi elég neki ahhoz, hogy túlélje azt a háborút, amit nem ő indított.
FORRÁS: G4Media
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…

Szele Tamás: Jelentés a Krímből
A Krím most borotvaélen táncol – és kétoldalt is éles pengék várják a bukását. A tánc már nem tart sokáig.

„Nyuszi voltam" – a NER egyik első oligarchája mesél arról, hogyan zabálta fel a rendszer saját magát
Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati…

A keleti nyitás zárása: Szijjártó a kínaiaknál kötött ki
A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.

Egy központ, négy ország, és a Moszkvából vezényelt hazugság
Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja…