Oltásellenség+spórolás, itt a veszettség-járvány
Bákó megye prefektusa szerdán hét különálló veszettséggócot jelentett be — házi és vadon élő állatoknál egyaránt. Huszonhárom ember került közvetlen kapcsolatba a vírussal, köztük két gyerek és egy terhes nő. És mielőtt bárki legyintene, hogy ugyan, egy vidéki állatbetegség: a veszettség az egyetlen fertőző betegség a Földön, amely a tünetek megjelenése után gyakorlatilag száz százalékban halálos. Nincs rá gyógymód. Van viszont hatékony megelőzés — és épp ez teszi a történetet felháborítóvá, mert Romániában ezt a megelőzést néhány éve leállították. Spórolásból.
Andreea Negru prefektus közleménye szerint a hét góc a következő településeken bukkant fel: Fundu Răcăciuni, Ojtoz (Oituz), Drăgugești, Hemeiuș, Bogdănești, Mărgineni és Aknavásár (Târgu Ocna). Az időrend pedig lassú, hónapokon átnyúló sodródást mutat:
Június 25-én egy szarvasmarhánál igazolták a vírust Fundu Răcăciuniban — hat ember volt kitéve a fertőzésnek, köztük három állategészségügyi dolgozó.
Július 27-én egy macskánál Hemeiușon, itt szerencsére senki nem került kapcsolatba vele.
Július 28-án ismét egy szarvasmarhánál, Drăgugești-ben, három kitett személlyel.
Augusztus 17-én pedig újabb macska Mărgineniben — hat kitett emberrel, köztük egy terhes nővel és megint három állatorvosi dolgozóval.
A rókáknál igazolt esetek Ojtozon és Bogdăneștiben bukkantak fel.
Az érintetteknél alkalmazták a protokoll szerinti intézkedéseket, és orvosi megfigyelés alatt állnak. A megyei vészhelyzeti bizottság intézkedési programot fogadott el a vadon élő állatok veszettsége elleni küzdelemre és a háziállatokra, illetve emberre való átterjedés megelőzésére.
Amit tudni kell a veszettségről
Mielőtt a felháborító részre térnénk, tisztázzuk a lényeget, mert ez életet menthet. A veszettség (románul rabie vagy turbare) egy vírusos betegség, amely az idegrendszert támadja meg. A vírus a fertőzött állat nyálában van, és harapással, karmolással vagy a nyállal való közvetlen érintkezéssel terjed — nem kell hozzá nagy seb, egy nyálkahártyára (szem, száj) kerülő nyálcsepp is elég lehet.
A kulcsinformáció pedig ez: ha a tünetek egyszer megjelennek, a betegség szinte mindig halálos. De — és ez a jó hír — a fertőzés után, a tünetek megjelenése előtt adott kezelés (a seb alapos kimosása, majd a védőoltás-sorozat, szükség esetén immunglobulinnal) gyakorlatilag száz százalékban véd. A lappangási idő általában egy-három hónap, ami időt ad. Vagyis aki ismeretlen, kóbor vagy vadállattól harapást, karmolást kap — vagy akit egy furcsán viselkedő állat nyála ér —, annak azonnal orvoshoz kell fordulnia, nem pedig megvárnia, „hátha elmúlik". Ezen a ponton a halogatás a szó szoros értelmében életveszélyes. A megelőzés másik fele, ahogy a bákói állategészségügyi hatóság is hangsúlyozza, banálisan egyszerű: oltassuk be a kutyánkat, macskánkat. Ez a legolcsóbb és legbiztosabb védvonal a ház körül.
És most jöjjön az idegbaj
Ez a hét góc nem a semmiből jött. Romániában a rókák jelentik a veszettség fő természetes okát, és épp ezért indult 2012-ben egy országos program: repülőgépről és kézzel kiszórt, oltóanyagot tartalmazó csalétkekkel oltják be a rókapopulációt. Nézzük, mit eredményezett ez:
2012-ben négy góc.
2013-ban kilenc.
2014-ben négy.
Aztán 2015, 2016, 2017 és 2018 — nulla góc.
Négy egymást követő év, egyetlen veszettséggóc nélkül. Romániában gyakorlatilag felszámolták a betegséget, ugyanazzal a módszerrel, amellyel Nyugat-Európa is megszabadult tőle. Aztán jött a spórolás. A máramarosi állategészségügyi hatóság képviselője idén márciusban egészen nyíltan elmondta, mi történt:
„A vakcinázási folyamat költségvetési megfontolásokból leállt. Az elégtelen költségvetés miatt nem lehetett elvégezni a műveletet. Korábbi években repülőgépről történt a csalétkes oltás. Tehát két éve nem történt vakcinázás, 2024-ben és 2025-ben, és a nem-oltás eredménye 2026-ban a lehető legnyilvánvalóbb." (...) „Hiába csinálunk mi intézkedési tervet, hiába tájékoztatjuk a közegészségügyet, a vadásztársaságokat, az erdészetet — ha nincs pénzünk, semmit nem lehet tenni."
Az eredmény pedig ott van a statisztikákban. 2024-ben 22 igazolt eset 18 gócban. 2025-ben júliusig 27 góc országosan — és Iași megye egymaga novemberre 40 igazolt gócnál járt. Olyan súlyos lett a helyzet, hogy Iașiban decemberben elrendelték a megye összes szarvasmarhájának megelőző veszettség elleni oltását. És a betegség már rég nem csak a vadonban van: kutyákat, macskákat, szarvasmarhákat érint — vagyis pontosan azokat az állatokat, amelyekkel az emberek naponta érintkeznek.
Ez a lánc az egész történet lényege. Nem valami kifürkészhetetlen természeti csapásról van szó, nem egy új, ismeretlen kórokozóról. Egy legyőzött betegség tért vissza, mert valaki egy táblázatban kihúzott egy sort. A vakcinacsalétek olcsó. A rókák beoltása olcsó. Ami most jön — a gócok felszámolása, a kényszeroltások, a huszonhárom ember utókezelése Bákóban, az állatállomány veszteségei —, az sokkal drágább. Arról nem is beszélve, hogy a mérleg egyik oldalán ott van egy terhes nő és két gyerek, akik most orvosi megfigyelés alatt élik a következő heteket.
Az állam egyébként végül észbe kapott: idén februárban az ANSVSA kiírt egy 180 millió lejes közbeszerzést a rókák orális veszettség elleni vakcinázására, 2027 végéig szóló keretszerződéssel, tavaszi és őszi kampányokkal. A pályázati kiírásban szó szerint ez áll:
„A veszettség megelőzése továbbra is közegészségügyi prioritás."
Ezt a mondatot két évvel korábban is le lehetett volna írni — pontosan akkor, amikor a pénzt kihúzták alóla, mert egy állam működését nem a válságkezelésen mérik, hanem azon, mit hajlandó fenntartani akkor is, amikor épp nincs baj. A rókák oltása négy éven át nulla gócot eredményezett — és pontosan ez a siker lett a veszte: amikor évekig nem történik semmi, a megelőzés hirtelen fölösleges kiadásnak látszik egy költségvetési táblázatban. Aztán a vírus, amely soha nem tűnt el, csak visszaszorult, türelmesen kivárja, míg valaki elzárja a csapot. Ugyanez a logika működik a gátaknál, az erdőtüzek megelőzésénél, az oltási programoknál, a kritikus infrastruktúra karbantartásánál — mindenütt, ahol a jól végzett munka jutalma a láthatatlanság. Bákóban most hét gócnyi bizonyíték van rá, hogy ez mibe kerül. Csak remélni lehet, hogy senkinek sem az életébe.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Dróntámadások a Fekete-tengeren: 21 eltűnt tengerész, Bulgária a NATO-hoz fordulna
Bulgária az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, és a NATO szerződésének 4. cikkelye szerinti szövetségesi konzultáció kezdeményezését is fontolgatja, miután valószínűleg orosz drónok hétfőről keddre virradó éjjel a bolgár partok közelében két kereskedelmi hajót támadtak meg, és az egyik elsüllyedt. Iliana Jotova bolgár államfő szerdán a Nova TV-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy Szófia…

Musk munkában: figyelmeztetés nélkül korlátozták az ukrán hadsereg által használt Starlink katonai változatát
Az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX korlátozta a Starlink műholdas internetszolgáltatás katonai változatának működését Ukrajnában, és a lépés több harci küldetést is meghiúsított, közölte szerdán Szerhij Beszkresztnov, az ukrán elnök tanácsadója. A tájékoztatása alapján a StarShield nevű katonai csomag termináljai szerdára virradó éjjel elvesztették a kapcsolatot, ha 160 kilométernél gyorsabban…

Szele Tamás: A befolyásolás és a technológia
Lehet, hogy ha nincs bothálózat, pontosabban nem működik az adatközpont célpontokat kijelölő crawler-rendszere, nincs békétlenség sem. És ha ez eldől: már csak munkához kell látnunk, ki kell takarítanunk az online teret. De alaposan ám.

Fordulat: Nicușor Dan állítólag belengette az előrehozott választásokat
Újabb fordulóhoz közeledik a romániai politikai válság. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön, október 15-én küldi el a parlamentnek a kormánya névsorát és a kormányprogramot, ezzel elindulhatnak a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, utána pedig jöhet a parlamenti bizalmi szavazás. Nagyjából ennyi az, ami biztos – de még ez sem egészen az, ebből pedig világosan látszik,…

A francia külügyminiszter szerint Musk, a MAGA és a Kreml egy csapatban játszik
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint külföldi szereplők megpróbálják befolyásolni a 2027-es francia elnökválasztást, a lista elejére pedig ezúttal nem csak Moszkvát, hanem Elon Muskot, a világ leggazdagabb emberét is odaírta azok közé, akik az európai demokratikus vitát akarják aláásni.