Kivégzés élőben: Washington a dzsihadisták stílusában nyomulna

Az Egyesült Államok hadserege a második világháború vége óta először hajtana végre sortűzzel halálos ítéletet, a Pentagon egyik tisztviselője szerint pedig a kivégzést élőben közvetítenék az interneten. Az elítélt Nidal Hasan, a hadsereg egykori pszichiátere, aki 2009-ben a texasi Fort Hood katonai bázison tüzet nyitott társaira, és tizenhárom embert megölt, a katonai bíróság 2013-ban ítélte halálra, a kivégzést pedig december 3-ra tűzték ki. Az AFP beszámolója szerint Pete Hegseth hadügyminiszter eredetileg megerősítette az élő közvetítés tervét, Washington azonban később már kevésbé volt határozott ebben a kérdésben. Az Európai Unió hétfőn mindenesetre figyelmeztette az online platformokat, hogy ne közvetítsék a kivégzést, és jelezte, hogy jogi alapja is van a szankcionálásukra, ha nem tartják be a tilalmat.

Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy a platformoknak gondosan kell alkalmazniuk a saját felhasználási szabályaikat. Példaként említette, hogy a Meta kifejezetten tiltja a halálbüntetések élő közvetítését, az X és a TikTok pedig a sokkoló vagy az erőszakot dicsőítő tartalmakat. Arról, hogy az Egyesült Államokban mi történik, nem kívánt nyilatkozni, de hangsúlyozta, hogy Európában világos szabályok vannak. Ezen az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, a DSA-t értette, amely az illegális online tartalmak elleni fellépést is szabályozza, és akkor alkalmazható, ha a platformok nem tartják be a saját szabályaikat. A Trump-kormányzat ezt a rendeletet rendszeresen cenzúraeszköznek bélyegzi, így könnyen lehet, hogy december elején a szólásszabadság nevében fognak kiállni egy nyilvános kivégzés világméretű közvetítése mellett.

Nidal Hasan bűnössége nem kérdéses, és tettének súlyát sem kell kisebbíteni. Tizenhárom embert gyilkolt meg, harmincnál többet megsebesített, és a nyomozás szerint kapcsolatban állt Anvar al-Avlakival, az al-Kaida jemeni prédikátorával. Jogerős ítéletet kapott, egy jogállam bíróságának eljárásában, ami alapvetően különbözik attól, ahogyan a terrorszervezetek ölnek, éppen ezért különösen nyugtalanító, hogy az amerikai állam egy terrorista megbüntetésére éppen azt a formát választaná, amelyet a terrorizmus tett hírhedtté. A nyilvános kivégzések online közvetítése az Iszlám Állam propagandájának egyik legfontosabb eszköze volt, amelyet a világ éppen azért tartott barbárnak, mert a halált látványossággá, a büntetést elrettentő és mozgósító műsorrá tette. Ha Washington élő adásban mutatja be a sortüzet, akkor nem az igazságszolgáltatást teszi átláthatóvá, hanem pontosan azt a logikát veszi át, amely ellen húsz éve háborút visel: az erőszak mint közönségnek szánt üzenet, a kivégzés mint tartalom, a halál mint kattintás.

A videó, amely december 3-án esetleg végigfut a világhálón, nem fogja feltüntetni az ítélet indoklását, viszont tökéletes nyersanyag lesz a dzsihadista toborzóknak, akik Hasan halálát mártíromságként fogják eladni, és mindazoknak az autokratáknak, akik ezentúl azzal érvelhetnek, hogy a nyilvános kivégzés immár nyugati gyakorlat. Moszkvában, Teheránban és Phenjanban bizonyára elégedetten jegyzik majd fel, hogy a szabad világ vezető hatalma maga mossa el a határt a jogállam és a terrorállam esztétikája között. Hogy a közvetítés valóban megtörténik-e, az egyelőre nem biztos, hiszen Washington a jelek szerint maga is visszakozni kezdett, de már az is sokat mond, hogy egy amerikai hadügyminiszter egyáltalán megerősítette ezt a tervet, és az Európai Uniónak kell emlékeztetnie a világ legnagyobb közösségi platformjait arra, hogy egy ember halála nem élő műsor.

Ugar