Tizennégyszeresére nőtt az MI-vel felturbózott, orosz kémektől eltanult csalás

Rohamosan terjed egy olyan internetes csalási módszer, amellyel a támadók jelszó nélkül, a kétlépcsős azonosítást is megkerülve jutnak be a magán- és céges fiókokba. A romániai Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) hétfőn közzétett negyedéves jelentésében, amely a 2026 áprilisa és júniusa közötti időszak fő informatikai fenyegetéseit veszi számba, külön figyelmeztet erre a veszélyre. A szakemberek szerint a csalók mesterséges intelligenciával gyártanak minden címzettre szabott csalétek-üzeneteket, és a módszer, amelyet eredetileg orosz érdekeket szolgáló kémcsoportok használtak, mára a köznapi kiberbűnözés tömegtermékévé vált. Az amerikai Huntress kiberbiztonsági cég adatai szerint az ilyen támadások száma 2026 első négy hónapjában 1380 százalékkal, vagyis nagyjából tizennégyszeresére nőtt 2025 második félévéhez képest.

A módszer neve angolul device code phishing, magyarul eszközkódos adathalászatnak nevezhetjük. Egy teljesen legitim azonosítási folyamatot használ ki, amelyet olyan eszközökhöz fejlesztettek ki, amelyeken nehéz begépelni egy jelszót, például az okostévékhez vagy a nyomtatókhoz. Aki már jelentkezett be okostévén egy streamingszolgáltatásba, ismeri a folyamatot: a képernyőn megjelenik egy rövid kód, amelyet a telefonon vagy a számítógépen kell beírni a szolgáltató hivatalos oldalán, és ezzel engedélyezzük az eszköz csatlakozását. A csaló ezt fordítja meg: ő maga indítja el a bejelentkezési folyamatot, majd e-mailben vagy üzenetben elküldi a kapott kódot az áldozatnak, valamilyen hihető ürüggyel arra kérve az illetőt, hogy azt írja be egy valódi, hivatalos bejelentkezési oldalon. Az áldozat azt hiszi, hogy egy eszközt engedélyez, valójában azonban a támadónak nyit kaput a saját fiókjához. Mivel a bejelentkezés a szolgáltató eredeti oldalán történik, és az áldozat maga hagyja jóvá, a többlépcsős azonosítás figyelmeztetései sem lépnek működésbe. A csalónak tehát se jelszóra, se ellopott SMS-kódra nincs szüksége, egyszerűen besétál a nyitott ajtón.

A robbanásszerű terjedést a mesterséges intelligencia és a bűnözői piacon kapható kész eszközök tették lehetővé. Egy 2026. március 2-án indult kampányban öt ország 344 cégét, intézményét és szervezetét vették célba, és a beszámoló szerint nem volt két egyforma a csalétek-üzenetek között. Ez arra utal, hogy a támadók mesterséges intelligenciával szabták személyre mindegyiket, ami a hagyományos, azonos szövegű levélhullámokat kiszűrő védelmi rendszereket is hatástalanná teszi. Február közepe óta terjed a bűnözői piacon az EvilTokens nevű eszközkészlet, amellyel lényegében bárki összerakhat egy ilyen támadást. A Microsoft szerint március 15. óta naponta tíz–tizenöt különálló kampányt figyelnek meg, az uniós intézmények kiberbiztonsági incidenskezelő csapata, a CERT-EU pedig legalább tíz különböző eszközt azonosított, amelyek közül az EvilTokens a legelterjedtebb. A Microsoft adatai azt is megmutatják, miért olyan veszélyes a mesterséges intelligencia ebben a műfajban: az automatikusan generált adathalász üzenetek címzettjeinek 54 százaléka kattintott a csapdát rejtő linkre, a hagyományos próbálkozásoknál ez az arány csak 12 százalék.

A módszer eredete

A Microsoft 2025 februárjában hozta nyilvánosságra a Storm-2372 nevű csoport tevékenységét, amely a vállalat értékelése szerint Oroszország érdekében tevékenykedik, és már 2024 augusztusában elkezdte a támadásokat. A csoport WhatsAppon, Signalon és Microsoft Teamsen küldött hamis megbeszélésmeghívókkal próbált hozzáférni kormányzati intézmények, civil szervezetek, valamint a védelmi ipar, az egészségügy, a távközlés, az energiaipar és az informatika szereplőinek fiókjaihoz. Ami tehát másfél éve még egy állami kémszolgálat kifinomult eszköze volt, az mára bárki számára elérhető, tömeggyártott bűnözői szolgáltatás lett. Ez nem egyedi eset: az orosz hírszerzési műveletekben kikísérletezett módszerek rendre átszivárognak a köznapi bűnözésbe, és fordítva, a bűnözői hálózatok is egyre gyakrabban dolgoznak az orosz szolgálatoknak.

A védekezés alapszabálya egyszerű, és bárki betarthatja: soha ne írjunk be olyan bejelentkezési kódot, amelyet nem mi magunk kértünk egy saját eszközünkön, akármilyen hivatalosnak tűnik is az üzenet, és akármilyen sürgető ürüggyel érkezik – egy állítólagos megbeszélés, egy dokumentum megnyitása vagy egy fiókellenőrzés kapcsán. Ha egy üzenet arra kér, hogy egy kódot a Microsoft, a Google vagy más szolgáltató oldalán írjunk be, az szinte biztosan csalás. A cégek és intézmények informatikusai pedig a Microsoft-környezetben feltételes hozzáférési szabályokkal letilthatják az eszközkódos bejelentkezést azoknál a felhasználóknál, akiknek nincs rá szükségük, ami a támadás legegyszerűbb ellenszere. Az informatikai biztonság legnagyobb gyengesége ugyanis ezúttal sem a technika, hanem a bizalom. A csaló nem a zárat töri fel, hanem udvariasan megkér minket, hogy nyissuk ki neki az ajtót – a mesterséges intelligencia pedig mostantól minden egyes áldozatnak személyre szabott, meggyőző szöveget ír hozzá.

Ugar