A kártyák nélküli országból kemény ellenfél lett: Trump dühös követelései Ukrajna erejét bizonyítják

Ukrajna orosz finomítók elleni csapássorozata ma nagyobb tárgyalási előnyt ad Kijevnek, mint egy évvel ezelőtt bármi, amikor Donald Trump még azzal gúnyolta Volodimir Zelenszkijt, hogy „nincsenek kártyái” Oroszországgal szemben. A Politico elemzése szerint éppen ez lett az amerikai elnök egyre nagyobb problémája. „Kevesebb mint két év alatt a kártyák hiányától odáig jutottunk, hogy most azt követelik tőlünk, ne játsszuk ki őket. Ez valódi eredmény” – mondta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Varsói Biztonsági Fórum közönsége előtt, és hatalmas tapsot kapott.

Trump a 2025-ös ovális irodai jelenetben még nyilvánosan megalázta Zelenszkijt azzal, hogy nincsenek kártyái, most viszont azt követeli tőle, hogy „a fenébe is, hagyja abba” az orosz finomítók támadását, Ukrajnától pedig új vezető kijelölését várja – ez pedig a Politico szerint éppen azt igazolja, hogy Kijev ma komoly előnyben van ebben a küzdelemben.

Az ukrán csapások egyre súlyosabb üzemanyaghiányt okoznak Oroszország-szerte, és gyengítik a Kreml háborúfinanszírozási képességét. Az európai vezetők ugyanakkor attól tartanak, hogy Trump kétségbeesett kísérlete – az, hogy a novemberi félidős választások előtt Kijev megzsarolásával próbálja leszorítani az üzemanyagárakat – gyengítheti Ukrajna helyzetét anélkül, hogy Oroszországot a háború befejezésére bírná. A Washington és Kijev közötti vita beárnyékolta a hagyományosan erősen Amerika-barát varsói fórumot, amelyet egy olyan ország rendezett, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese. Egy névtelenséget kérő francia parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy a miniszterek és az államfők nem mondják ki nyíltan, mit gondolnak az amerikaiakról, de nagyon sok mondanivalójuk lenne, és a Putyinnal folytatott tárgyalások újabb hátba szúrást jelentenek az ukránok számára.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter egyetlen mondatban foglalta össze, amit Európa nagy része gondol: a háborút úgy lehet befejezni, hogy meggyőzzük az agresszort ambícióinak korlátozásáról, nem pedig úgy, hogy az áldozattól követeljük a kapitulációt. Sikorski szerint Ukrajna hatékonyan támadja a finomítókat és az orosz adatközpontokat is, egyúttal felszólította Karol Nawrocki lengyel elnököt, a MAGA-mozgalom támogatóját, hogy használja fel befolyását Trumpnál, és magyarázza el neki, hogy Putyin az agresszor, Zelenszkij pedig az agresszió áldozata.

Johann Wadephul német külügyminiszter szerint Berlin arra próbálja rávenni a Trump-kormányt, hogy teljes egészében hajtsa végre az amerikai Kongresszus által jóváhagyott energetikai szankciókat. Trump szeptember 18-án aláírta a 2026-os, Lindsey O. Graham nevét viselő, Oroszország és Irán elleni szankciós törvényt, amely kodifikálja a meglévő amerikai szankciókat, és kiterjeszti a másodlagos szankciókat, vámokat és korlátozásokat, köztük az energiaszektorra is – majd három héttel később felfüggesztette az orosz dízelre vonatkozó szankciókat.

– mondta Wadephul. A német miniszter azt is elmondta, hogy múlt hónapban az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és semmiféle érdeklődést nem látott nála a háború befejezése iránt. Szerinte Európában, különösen Németországban, sokan kérdezték, miért nem beszélnek az oroszokkal; most megtörtént a beszélgetés, és az eredménye „nagyon sötét”: Oroszország jelenleg nem kész a tűzszünetre.

Ed Miliband brit külügyminiszter arra szólította fel Trumpot, hogy Oroszországot kényszerítse rá az „energetikai tűzszünetre”, amelyben a két hadviselő fél kölcsönösen beszüntetné az olaj-, gáz- és áramellátási létesítmények elleni támadásokat, amit Moszkva eddig elutasított. Miliband hangsúlyozta, hogy nem csak a finomítókra vonatkozó, hanem az egész energiaszektort lefedő tűzszünetre van szükség, mert csak a múlt héten kétszáz orosz támadást regisztráltak az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Trump ezzel szemben hétfőn azt mondta, hogy szerinte Putyin jobban akarja a megállapodást, mint Zelenszkij – miközben a Kreml semmiféle tűzszünetbe nem egyezett bele. Amióta Trump bejelentette az energetikai tűzszünetet, amely Kijevet és Moszkvát egyaránt meglepte, Ukrajna leállította az orosz finomítók bombázását, az orosz támadások viszont folytatódnak.

A varsói fórumon Szibihának cáfolnia kellett azokat a híreszteléseket is, amelyek szerint Washington a finomítók elleni ukrán csapások megtorlásaként leállította a hírszerzési adatok átadását Kijevnek. „Azt kérdezik, kapunk-e hírszerzési adatokat az amerikai féltől. Igen, folytatjuk az együttműködést” – mondta. Az aggodalmak kedden erősödtek fel, miután az ukrán fenyegetésérzékelő rendszer nem észlelte azokat a ballisztikus rakétákat, amelyek az éjszaka folyamán Kijevbe csapódtak. Szibiha szerint a hiba oka az volt, hogy az orosz fél „különleges fegyvertípust” vetett be, Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta a hírszerzési együttműködés folytatásának fontosságát, elmondta, hogy alattomos ballisztikus támadás érte Kijevet, öt rakéta csapódott polgári infrastruktúrába, és sajnos a partnerek semmilyen figyelmeztetést nem küldtek a támadásról. Úgy fogalmazott: az orosz ballisztikus rakétaindításokról szóló hírszerzési adatok életeket mentenek.

Mindez ugyanazon a napon történt, amikor a SpaceX az elnöki tanácsadó Szerhij Beszkresztnov szerint figyelmeztetés nélkül korlátozta a Starlink katonai változatát Ukrajnában. A pénteki bejelentés óta Ukrajna szüneteltette az orosz finomítók elleni csapásokat, Oroszország pedig tovább bombázza Ukrajnát. Washingtonból közben arról érkeznek hírek, hogy fenyegetőznek, Moszkvából pedig arról, hogy tagadnak. Szibiha szavaival: Európa és a globális biztonsági rend jövője most Ukrajnában dől el.

Ugar