Peking korlátozza a legjobb MI-modelljeihez való külföldi hozzáférést
Kínai hatóságok az elmúlt hónapban az ország vezető technológiai vállalataival arról tárgyaltak, hogy korlátoznák a külföldi hozzáférést Kína legfejlettebb mesterséges intelligencia modelljeihez – köztük a még meg nem jelent rendszerekhez is. A Reuters exkluzív tudósítása három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozik.
A tárgyalásokat Kína Kereskedelmi Minisztériuma vezette, amelyen az Alibaba, a ByteDance és a Z.ai mesterségesintelligencia-startup képviselői is részt vettek. A tisztviselők az ország legfejlettebb modelljeinek – mind a zárt, mind a nyíltabb változatoknak – a korlátozásáról tárgyaltak. A Legfelsőbb Népi Bíróság egyik hivatalos folyóiratában közzétett tárgyalási összefoglaló szerint egy háromszintű rendszert javasoltak: az egyszerűbb, nyílt forráskódú eszközökre csak bejelentési kötelezettség vonatkozna; a fejlettebb technológiák biztonsági felülvizsgálaton mennének át; a legérzékenyebb, csúcstechnológiás modelleket pedig vagy teljesen eltiltanák a nyilvános forgalomtól, vagy kizárólag belső, hazai felhasználásra korlátoznák. Felmerült az is, hogy a szabadalmaztatott mesterségesintelligencia-technológia kiszivárogtatását vagy ellopását Kína nemzetbiztonsági törvénye szerinti bűncselekménnyé nyilvánítsák, valamint hogy korlátozzák, kik finanszírozhatják a hazai MI-startupokat. A pontos szabályozási kör egyelőre még vita tárgya – két forrás szerint a korlátozások esetleg csak a jövőbeli modellekre vonatkoznának –, és az sem tisztázott még, mikor, illetve egyáltalán életbe lépnek-e ezek az intézkedések.
A pekingi tárgyalások közben Washington is folyamatosan szigorítja a mesterséges intelligencia exportjára vonatkozó szabályait. Júniusban az amerikai Kereskedelmi Minisztérium szokatlan lépésként exportkorlátozási irányelveket adott ki az Anthropic Mythos és Fable csúcsmodelljeire vonatkozóan, amelyek értelmében ideiglenesen engedélyhez kötötték, hogy ezeket külföldi állampolgárokkal megosszák. Ezeket a korlátozásokat június 30-án, kevesebb mint három héttel a bevezetésük után feloldották. Az Egyesült Államok emellett bezárt olyan kiskapukat is, amelyek lehetővé tették fejlett chipek exportját a Kínán kívül működő, kínai tulajdonú leányvállalatok számára – ez egy szélesebb erőfeszítés része, amelynek célja, hogy korlátozza Peking hozzáférését az élvonalbeli modellek betanításához szükséges számítási kapacitáshoz.
Kína esetleges korlátozásai jelentős fordulatot jelentenének. A kínai cégek – különösen a DeepSeek – eddig épp azzal keltettek nemzetközi feltűnést, hogy erőteljes, nyíltan elérhető modelleket tettek közzé, ezzel kihívást intézve az amerikai versenytársak dominanciája ellen. Ha most mégis korlátoznák ezt a nyitottságot, az azt jelezné, hogy Peking egyre inkább stratégiai, védendő eszköznek tekinti a hazai MI-képességeit – nem pedig exportcikknek. A tárgyalások egybeesnek azokkal az új kínai szabályokkal is, amelyek július 1-jétől lépnek hatályba, és szigorítják a kifelé irányuló technológia-transzferek ellenőrzését, egyúttal felhatalmazást adva Pekingnek arra, hogy visszavonja már lezárt, érzékeny technológiát érintő külföldi ügyleteket. Összességében ezek a fejlemények arra utalnak, hogy mindkét nagyhatalom – Kína és az Egyesült Államok is – ugyanarra a következtetésre jutott: a csúcstechnológiás mesterséges intelligencia olyan szintű kontrollt igényel, amilyet korábban csak a fegyverek és a nukleáris technológia esetében alkalmaztak.
Forrás: AI Weekly
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…

Szele Tamás: Jelentés a Krímből
A Krím most borotvaélen táncol – és kétoldalt is éles pengék várják a bukását. A tánc már nem tart sokáig.

„Nyuszi voltam" – a NER egyik első oligarchája mesél arról, hogyan zabálta fel a rendszer saját magát
Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati…

A keleti nyitás zárása: Szijjártó a kínaiaknál kötött ki
A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.

Egy központ, négy ország, és a Moszkvából vezényelt hazugság
Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja…