Peking korlátozza a legjobb MI-modelljeihez való külföldi hozzáférést
Kínai hatóságok az elmúlt hónapban az ország vezető technológiai vállalataival arról tárgyaltak, hogy korlátoznák a külföldi hozzáférést Kína legfejlettebb mesterséges intelligencia modelljeihez – köztük a még meg nem jelent rendszerekhez is. A Reuters exkluzív tudósítása három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozik.
A tárgyalásokat Kína Kereskedelmi Minisztériuma vezette, amelyen az Alibaba, a ByteDance és a Z.ai mesterségesintelligencia-startup képviselői is részt vettek. A tisztviselők az ország legfejlettebb modelljeinek – mind a zárt, mind a nyíltabb változatoknak – a korlátozásáról tárgyaltak. A Legfelsőbb Népi Bíróság egyik hivatalos folyóiratában közzétett tárgyalási összefoglaló szerint egy háromszintű rendszert javasoltak: az egyszerűbb, nyílt forráskódú eszközökre csak bejelentési kötelezettség vonatkozna; a fejlettebb technológiák biztonsági felülvizsgálaton mennének át; a legérzékenyebb, csúcstechnológiás modelleket pedig vagy teljesen eltiltanák a nyilvános forgalomtól, vagy kizárólag belső, hazai felhasználásra korlátoznák. Felmerült az is, hogy a szabadalmaztatott mesterségesintelligencia-technológia kiszivárogtatását vagy ellopását Kína nemzetbiztonsági törvénye szerinti bűncselekménnyé nyilvánítsák, valamint hogy korlátozzák, kik finanszírozhatják a hazai MI-startupokat. A pontos szabályozási kör egyelőre még vita tárgya – két forrás szerint a korlátozások esetleg csak a jövőbeli modellekre vonatkoznának –, és az sem tisztázott még, mikor, illetve egyáltalán életbe lépnek-e ezek az intézkedések.
A pekingi tárgyalások közben Washington is folyamatosan szigorítja a mesterséges intelligencia exportjára vonatkozó szabályait. Júniusban az amerikai Kereskedelmi Minisztérium szokatlan lépésként exportkorlátozási irányelveket adott ki az Anthropic Mythos és Fable csúcsmodelljeire vonatkozóan, amelyek értelmében ideiglenesen engedélyhez kötötték, hogy ezeket külföldi állampolgárokkal megosszák. Ezeket a korlátozásokat június 30-án, kevesebb mint három héttel a bevezetésük után feloldották. Az Egyesült Államok emellett bezárt olyan kiskapukat is, amelyek lehetővé tették fejlett chipek exportját a Kínán kívül működő, kínai tulajdonú leányvállalatok számára – ez egy szélesebb erőfeszítés része, amelynek célja, hogy korlátozza Peking hozzáférését az élvonalbeli modellek betanításához szükséges számítási kapacitáshoz.
Kína esetleges korlátozásai jelentős fordulatot jelentenének. A kínai cégek – különösen a DeepSeek – eddig épp azzal keltettek nemzetközi feltűnést, hogy erőteljes, nyíltan elérhető modelleket tettek közzé, ezzel kihívást intézve az amerikai versenytársak dominanciája ellen. Ha most mégis korlátoznák ezt a nyitottságot, az azt jelezné, hogy Peking egyre inkább stratégiai, védendő eszköznek tekinti a hazai MI-képességeit – nem pedig exportcikknek. A tárgyalások egybeesnek azokkal az új kínai szabályokkal is, amelyek július 1-jétől lépnek hatályba, és szigorítják a kifelé irányuló technológia-transzferek ellenőrzését, egyúttal felhatalmazást adva Pekingnek arra, hogy visszavonja már lezárt, érzékeny technológiát érintő külföldi ügyleteket. Összességében ezek a fejlemények arra utalnak, hogy mindkét nagyhatalom – Kína és az Egyesült Államok is – ugyanarra a következtetésre jutott: a csúcstechnológiás mesterséges intelligencia olyan szintű kontrollt igényel, amilyet korábban csak a fegyverek és a nukleáris technológia esetében alkalmaztak.
Forrás: AI Weekly
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Oroszország győzött, és ideje lenne ezt végre felfognunk
Igen, ez van: Oroszország és Putyin győzött. Nem a fronton, ahol négy és fél év alatt sem tudta megtörni Ukrajnát, és ahol a Kremlnek nagyjából egymillió-ötszázezer halott és sebesült katonájába került, hogy néhány romváros felett kitűzhesse a zászlaját. A tankok háborúját Moszkva nem nyerte meg. Azt a háborút viszont, amelyet nem Ukrajna, hanem Európa és a Nyugat ellen vív, és amely sokkal…
Ezerhatszáz név a feketelistán: mit tartalmaz az EU eddigi legnagyobb Oroszország elleni szankciós döntése?
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei október 12-én Luxemburgban csaknem 1600 orosz magánszemélyt és vállalatot vettek fel a szankciós listára. Ez a háború kezdete óta a legnagyobb egyszeri bővítés, és az orosz hadiipar, különösen a drónok és a ballisztikus rakéták gyártási láncának szereplőit célozza. Kaja Kallas, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy a…
Ukrajna mellett a németek többsége, Moszkva mellett az AfD tábora
A németek közel kétharmada fenntartaná vagy növelné az európai államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – derül ki a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb Politbarometer-felméréséből. A Forschungsgruppe Wahlen kutatása szerint a megkérdezettek 30 százaléka erősebb katonai segítséget szeretne, 33 százalék a jelenlegi szint megtartását támogatja, és ugyancsak 33 százalék csökkentené a…
Friss, meleg és kellően ostoba: így néz ki egy tankönyvi orosz álhír
Igazi, hamisítatlan orosz álhír érkezett, friss, meleg, és éppen kellően ostoba ahhoz, hogy érdemes legyen bemutatni olvasóinknak. Az orosz csatornák egy nevét nem vállaló, az orosz fegyveres erők kötelékében szolgáló hölgy információira hivatkozva – milyen szerencse, hogy a román nyelvben a katonának is van neme, különben a forrásról még ennyit sem tudnánk – arról számolnak be, hogy Kijivben…
Szele Tamás: Halottgyalázás Mariupolban
Egyszóval: Mariupolban már megint minden másképpen volt. Ahogy Bucsában, ahogy Kramatorszkban, Kremencsukban, Irpinyben... a sor végtelen. A hazugság viszont nem lehet halhatatlan. Nem tarthat örökké. És nem is fog.