Orosz megrendelésre robbantottak volna fel egy ukrán hadiipari vezetőt
Lengyelországban őrizetbe vettek egy 63 éves ukrán állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz titkosszolgálati megrendelésre megpróbált felrobbantani egy ukrán hadiipari szereplőt. A történet már önmagában is súlyos, de van benne egy különösen fontos részlet: a merényletet nem Lengyelországban, hanem Ukrajnában, Kijev közelében készítették elő, a feltételezett elkövető pedig az akció kudarca után Lengyelországba menekült.
A lengyel Belső Biztonsági Ügynökség, az ABW augusztus 20-án hozta nyilvánosságra az ügyet, noha a férfit már augusztus 5-én elfogták Varsóban. A gyanúsítottat Serhiy P.-ként azonosították, a lengyel adatvédelmi szabályok miatt teljes nevét nem közölték. A lengyel hatóságok szerint a férfi az ukrajnai Irpinyben egy robbanószerkezetet helyezett el a célpont autója alatt. A szerkezetet mobiltelefon segítségével távolról lehetett volna működésbe hozni, ám valami meghibásodott, és a bomba nem robbant fel.
A célpont kilétét a hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra, csak annyit közöltek, hogy az ukrán hadiipar egyik képviselője volt. Ez önmagában is árulkodó: az orosz háborús gépezet számára az ukrán hadiipar nem pusztán egy katonai beszállítói rendszer, hanem egyre inkább a háború egyik kulcsfontosságú célpontja. Ukrajna ugyanis az elmúlt években hatalmas saját drón-, rakéta- és egyéb fegyvergyártási kapacitást épített ki, miközben egyre kevésbé akar kizárólag nyugati fegyverszállításokra támaszkodni. Aki ezt a kapacitást próbálja működésképtelenné tenni, az nem egyszerűen egy embert támad, hanem a háborús ellenállás egyik fontos infrastruktúráját.
A lengyel ügyészség szerint a férfi az orosz különleges szolgálatok utasítására cselekedett, és az akciót terrorcselekményként értékelik. Az ABW és az ukrán szolgálatok együttműködésével sikerült azonosítani és elfogni a gyanúsítottat, miután az Irpinyben végrehajtott merényletkísérlet kudarcba fulladt, ő pedig Lengyelországba távozott, ahol végül elfogták.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Fordulat: Nicușor Dan állítólag belengette az előrehozott választásokat
Újabb fordulóhoz közeledik a romániai politikai válság. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön, október 15-én küldi el a parlamentnek a kormánya névsorát és a kormányprogramot, ezzel elindulhatnak a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, utána pedig jöhet a parlamenti bizalmi szavazás. Nagyjából ennyi az, ami biztos – de még ez sem egészen az, ebből pedig világosan látszik,…

A francia külügyminiszter szerint Musk, a MAGA és a Kreml egy csapatban játszik
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint külföldi szereplők megpróbálják befolyásolni a 2027-es francia elnökválasztást, a lista elejére pedig ezúttal nem csak Moszkvát, hanem Elon Muskot, a világ leggazdagabb emberét is odaírta azok közé, akik az európai demokratikus vitát akarják aláásni.

Trump szerint Putyin békére vágyik. Moszkva ezt újabb bombázásokkal szemlélteti
Donald Trump amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin jobban szeretne békemegállapodást, mint Volodimir Zelenszkij. A kijelentést a Sky News idézte, és ugyanazon a napon hangzott el, amikor az orosz hadsereg az amerikai elnök által bejelentett „energetikai tűzszünet” ellenére tovább bombázta az ukrán energiarendszert.

Görögország kitiltja a 15 éven aluliakat a közösségi médiából
Görögország 2027. január 1-jétől megtiltja a 15 éven aluli fiatalok számára a közösségi médiaplatformok használatát, ezzel az Európai Unió egyik első tagállamává válik, amely ilyen szigorú korhatárt vezet be. Az intézkedést Akisz Szkercosz államminiszter jelentette be hétfőn Athénban, több kormánytagja társaságában tartott sajtótájékoztatón.

Elveszíti-e Románia a vétójogát? Egy levél, egy hazugság és Orbán Viktor hosszú árnyéka
Oana Țoiu román külügyminiszter hétfőn tételesen cáfolta azt a főként az AUR által terjesztett állítást, hogy Románia lemond a vétójogáról, vagy elveszíti azt az Európai Unióban. A miniszter úgy fogalmazott, hogy ez „elejétől a végéig hazugság”, a vita középpontjában álló dokumentum pedig nem veszi el egyetlen tagállamtól sem a döntések megakadályozásának lehetőségét, csak azt írja elő, hogy aki…