Magyar Péter ott folytatja, ahol Orbán Viktor abbahagyta: ismét kimaradunk Ukrajna megsegítéséből

Szlovákia nem száll be abba a 70 milliárd eurós támogatási csomagba, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a brüsszeli uniós csúcson kért az európai vezetőktől. Robert Fico szlovák kormányfő a TASR hírügynökségnek azt mondta, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök ugyanígy döntött, és Prága sem kér a csomagból, hiszen Andrej Babiš cseh kormányfő már korábban jelezte, hogy Csehország nem vállal újabb terheket Ukrajna finanszírozásában. A közép-európai hármas tehát ismét félreáll, miközben az Európai Unió többi része azon dolgozik, hogyan tartsa életben a negyedik éve védekező országot, ráadásul nekünk Ficótól kell megtudnunk, hogy Budapest továbbra is a putyinista vágányon halad.

Ukrajna költségvetésének jelentős részét ma a háború viszi el: a fegyverek, a lőszer, a katonák fizetése és a lebombázott erőművek folyamatos javítása, így az adóbevételekből fennmaradó részre, vagyis a nyugdíjakra, a tanárok és orvosok fizetésére, valamint a kórházak és iskolák működtetésére külföldi segítség nélkül nem jutna elég pénz. Fél évvel ezelőtt az Európai Unió ezért egy 2027 végéig szóló 90 milliárd eurós hitelt hagyott jóvá Ukrajna számára (ez volt az, amiből Viktor Orbán kimaradt), a Kyiv Independent szerint ezt a pénzt zavartalanul folyósítják, a lyukat azonban nem tömi be teljesen, mert az Unión kívüli szövetségesek közül Norvégiát leszámítva senki sem szállt be. Zelenszkij ezért most további 70 milliárd eurót kért a jövő évi védelmi kiadásokra és arra, hogy az ország kibírja az egyre súlyosabb orosz támadásokat, ezenfelül kért még háromszáz Patriot-rakétát, és sürgette a befagyasztott orosz vagyon felhasználását. Az uniós vezetők elismerik, hogy a jövő évi hiányt valahogy fedezni kell, megállapodás azonban még nincs. Emmanuel Macron szerint a pénzt a G7-országok, a többi partner és az európaiak közösen teremtenék elő.

A magyar döntés racionálisan nehezen magyarázható. Az uniós hitelek terhe nem úgy oszlik meg, mintha minden tagállam a saját költségvetéséből utalna dollármilliárdokat Kijevnek. A tagállamokat elsősorban a közös hitelfelvétel kamatköltsége terheli, ami fejenként évente legfeljebb néhány eurót jelent. Ennyiért Magyarország kivonja magát egy olyan ország támogatásából, amely gyakorlatilag minket is véd, ugyanis ha az orosz hadsereg ma Záhonynál állna, Magyarország életét egészen más kérdések határoznák meg, mint hogy mennyi kamatot fizetünk egy uniós hitel után. Viktor Orbán nagyjából havi 15 euróért adta el a magyar becsületet, Magyar Péter ugyanennyiért súlyosbítja a helyzetet. 

A budapesti kormányváltás után sokan remélték, hogy Magyar Péter szakít elődje Ukrajna-politikájával. Brüsszelben most kiderült, hogy legalábbis a pénz kérdésében ott folytatja, ahol Orbán Viktor abbahagyta. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert az Ugar korábban megírta, hogy amikor az Orbán-kormány néhány évvel ezelőtt látványosan tiltakozott az ukrán gabona behozatala ellen, az állami szereplők közben maguk is hasznot húztak az ukrán gabonából, és ezzel Ukrajnának is komoly károkat okoztak. Annak az állami holdingnak a jogi igazgatója, amelyhez ezek az ügyletek kötődtek, Magyar Péter volt – ugyanaz a Magyar Péter, aki ma miniszterelnökként nemet mond az Ukrajnának szánt uniós pénzre. Úgy tűnik, az ukrán gabonán szabad keresni, az ukrán túlélésért viszont már senki nem akar fizetni.

Ugar