A hőhullámok már az atomerőműveket is megbénítják
Az Európán és az Egyesült Államokon végigsöprő, rekordokat döntő hőhullámok riasztják az éghajlatkutatókat és az energetikai szakembereket. Azerbajdzsán éghajlati képviselője figyelmeztetett: a szélsőséges időjárás felülmúlja az előrejelzéseket, és még az atomenergia-termelést is megzavarja.
Mukhtar Babayev, Azerbajdzsán COP29-elnöke és éghajlati ügyekért felelős elnöki képviselője a bakui 20. Nyári Energetikai Iskola július 6-i megnyitóján elmondta: az Európában és más régiókban tapasztalt extrém hőhullámok ismételten bizonyítják, hogy az éghajlatváltozás hatásai egyre erősebbek. Hangsúlyozta, hogy az árvizek, aszályok, hőhullámok és egyéb hidrometeorológiai katasztrófák egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak.
A World Weather Attribution éghajlatkutató csoport június 26-i elemzése szerint a Nyugat-Európát sújtó rekordmelegek gyakorlatilag elképzelhetetlenek lettek volna az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás nélkül, amely az éjszakai hőmérsékletek megugrását százszor valószínűbbé tette, mint két évtizeddel ezelőtt. 2026 május végétől több mint egy tucat európai országban dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, és július elejéig már több mint 5600 többlethalálesetet jelentettek. Az Egyesült Államokban több mint 160 millió embert érintett extrém hőségriasztás, miután július elején veszélyes hőhullám söpört végig az ország nagy részén. Kaliforniában és a nyugati part egyes területein a hőmérséklet várhatóan meghaladja a 115°F-ot, azaz körülbelül 46°C-ot. Nehéz helyzetben az atomenergia Babayev rámutatott: a hőhullámok több mint 10 százalékkal csökkentették az európai atomerőművek villamosenergia-termelését, mivel a folyók csökkenő vízszintje és a víz emelkedő hőmérséklete akadályozza a hűtőrendszerek működését. Franciaországban az EDF június 22-én leállította a Golfech-i atomerőmű 2-es blokkját, miután a Garonne folyó vizének hőmérséklete elérte a szabályozás által megengedett 28°C-os maximális határértéket – számolt be az MIT Technology Review. A Reuters június 24-én arról tudósított, hogy a hőhullám tovább csökkentette Franciaország nukleáris villamosenergia-termelését, mivel az emelkedő hőmérsékletek korlátozták a hűtővíz rendelkezésre állását. Tudósok vészharangot kongatnak Volt szövetségi klímaszakértők júniusban figyelmeztettek arra, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció májusban rekordmagasságot ért el, miközben az idei nyár havi átlaghőmérséklete akár 1,9°C-kal is meghaladhatja az iparosodás előtti szintet. A felmelegedés ütemének gyorsasága a kutatókat is nehéz helyzetbe hozta.
Ahogyan a World Weather Attribution elemzése rámutatott, egy hasonló hőhullám 1976 júniusában körülbelül 3,5°C-kal hűvösebb lett volna a mostaninál. Babayev szerint a nukleáris energia iránti globális érdeklődés a COP28 óta jelentősen megnőtt, ugyanakkor az európai hőhullámok a nukleáris energiaszektort is érintették, ami tovább növeli az éghajlatváltozásról szóló viták relevanciáját.
Forrás: AzerNews
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
A bukott Orbán médiagépezetének árnyéka vetül Szerbiára
Orbán Viktor már nincs kormányon, a tizenhat év alatt felépített politikai-gazdasági rendszer azonban nem párolgott el vele együtt áprilisban, és különösen nem tűntek el azok a nemzetközi üzleti kapcsolatok, befektetések és személyi hálózatok, amelyeket a NER az elmúlt években módszeresen épített. Éppen ezért különösen érdekes, ami most Szerbiában történik: miközben Magyarországon az új kormány…
Új közszolgálati bértörvény Romániában: ki jár jól, ki veszít, és miért lehet ebből újabb politikai aknamező?
Romániában megint eljutottunk oda, amikor a kormányzat megpróbálja rendbe tenni az állami bérezés évek óta toldozott-foldozott rendszerét, és természetesen azonnal kiderül, hogy a „rendbetétel” szó a közalkalmazottak számára egészen mást jelenthet attól függően, hogy valaki intenzív osztályon dolgozik, egy egyetemen tanít, kutatóintézetben dolgozik, minisztériumban ül, diplomataként szolgál…
Románia ismét megjavítja a demokráciát: tegnap még hárman alapíthattak pártot, holnap százan kellenek hozzá
Romániában hamarosan jóval nehezebb lehet politikai pártot alapítani, miután az Állandó Választási Hatóság, az AEP új párttörvény-tervezete a jelenlegi háromról százra emelné az ehhez szükséges alapító tagok számát. Első pillantásra ez akár jelentéktelen technikai módosításnak is tűnhet, elvégre egy húszmilliós országban egy magát valamirevaló politikai mozgalomnak tartó társaság talán csak képes…
Titkos fegyverraktár Berlin közelében, de nem ruszkik, áh, dehogy
Egy Berlin közelében megtalált, titkos fegyverrejtekhely önmagában is komoly ügy lenne, a történet azonban ennél jóval nyugtalanítóbb, mert a német hatóságok nem egyszerűen illegálisan tárolt fegyverek után nyomoznak, hanem azt próbálják kideríteni, hogy a rejtekhelyet egy későbbi erőszakos művelet előkészítésére hozták-e létre, és hogy lehetett-e az egész akciónak orosz hírszerzési háttere. A…
Amikor az oltásellenesség már nem csak hülyeség: egy négyéves kislány halt meg diftériában
Az oltásokkal kapcsolatos, bizonyítottan hamis állítások tudatos terjesztését ugyanis nem feltétlenül kellene ugyanabba a kategóriába sorolni, mint azt, amikor valaki azt állítja az interneten, hogy a szomszédja ronda kalapot hord. Ha valaki tudatosan olyan hamis egészségügyi állításokat terjeszt, amelyek alkalmasak arra, hogy tömegesen visszavessék egy halálos fertőző betegség elleni oltottságot, miközben a tudományos bizonyítékok ennek az ellenkezőjét támasztják alá, akkor legalább a jogi felelősség lehetőségéről el kellene kezdeni értelmesen beszélni.