A hőhullámok már az atomerőműveket is megbénítják

Az Európán és az Egyesült Államokon végigsöprő, rekordokat döntő hőhullámok riasztják az éghajlatkutatókat és az energetikai szakembereket. Azerbajdzsán éghajlati képviselője figyelmeztetett: a szélsőséges időjárás felülmúlja az előrejelzéseket, és még az atomenergia-termelést is megzavarja.

Mukhtar Babayev, Azerbajdzsán COP29-elnöke és éghajlati ügyekért felelős elnöki képviselője a bakui 20. Nyári Energetikai Iskola július 6-i megnyitóján elmondta: az Európában és más régiókban tapasztalt extrém hőhullámok ismételten bizonyítják, hogy az éghajlatváltozás hatásai egyre erősebbek. Hangsúlyozta, hogy az árvizek, aszályok, hőhullámok és egyéb hidrometeorológiai katasztrófák egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak.

A World Weather Attribution éghajlatkutató csoport június 26-i elemzése szerint a Nyugat-Európát sújtó rekordmelegek gyakorlatilag elképzelhetetlenek lettek volna az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás nélkül, amely az éjszakai hőmérsékletek megugrását százszor valószínűbbé tette, mint két évtizeddel ezelőtt. 2026 május végétől több mint egy tucat európai országban dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, és július elejéig már több mint 5600 többlethalálesetet jelentettek. Az Egyesült Államokban több mint 160 millió embert érintett extrém hőségriasztás, miután július elején veszélyes hőhullám söpört végig az ország nagy részén. Kaliforniában és a nyugati part egyes területein a hőmérséklet várhatóan meghaladja a 115°F-ot, azaz körülbelül 46°C-ot. Nehéz helyzetben az atomenergia Babayev rámutatott: a hőhullámok több mint 10 százalékkal csökkentették az európai atomerőművek villamosenergia-termelését, mivel a folyók csökkenő vízszintje és a víz emelkedő hőmérséklete akadályozza a hűtőrendszerek működését. Franciaországban az EDF június 22-én leállította a Golfech-i atomerőmű 2-es blokkját, miután a Garonne folyó vizének hőmérséklete elérte a szabályozás által megengedett 28°C-os maximális határértéket – számolt be az MIT Technology Review. A Reuters június 24-én arról tudósított, hogy a hőhullám tovább csökkentette Franciaország nukleáris villamosenergia-termelését, mivel az emelkedő hőmérsékletek korlátozták a hűtővíz rendelkezésre állását. Tudósok vészharangot kongatnak Volt szövetségi klímaszakértők júniusban figyelmeztettek arra, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció májusban rekordmagasságot ért el, miközben az idei nyár havi átlaghőmérséklete akár 1,9°C-kal is meghaladhatja az iparosodás előtti szintet. A felmelegedés ütemének gyorsasága a kutatókat is nehéz helyzetbe hozta.

Ahogyan a World Weather Attribution elemzése rámutatott, egy hasonló hőhullám 1976 júniusában körülbelül 3,5°C-kal hűvösebb lett volna a mostaninál. Babayev szerint a nukleáris energia iránti globális érdeklődés a COP28 óta jelentősen megnőtt, ugyanakkor az európai hőhullámok a nukleáris energiaszektort is érintették, ami tovább növeli az éghajlatváltozásról szóló viták relevanciáját.

Forrás: AzerNews