Izrael hadihajókat adhat Ciprusnak, Ankara aligha fog örülni

Előrehaladott szakaszban vannak a tárgyalások arról, hogy két izraeli hadiipari vállalat, az Israel Shipyards és a Rafael fejlett fegyverrendszerekkel felszerelt hadihajókat szállítson a Ciprusi Köztársaság haditengerészetének. A mintegy 150 millió eurós megállapodást a következő hetekben írhatják alá, miután a két ország védelmi minisztériuma véglegesíti a feltételeket. A tervek szerint az Israel Shipyards építené a hajókat, a fegyverzetet pedig a Rafael rendszerei adnák. Izrael hivatalosan nem erősítette meg az üzletet, és a két vállalat sem kívánt nyilatkozni.

A két ország nem először köt hadiipari üzletet. Az Israel Shipyards kevesebb mint tíz éve már szállított Ciprusnak egy járőrhajót, amely radarral, vezetési rendszerrel és két Typhoon típusú hajófedélzeti fegyverállomással felszerelve az ország kizárólagos gazdasági övezetét védi. Az Israel Aerospace Industries pedig a Barak MX légvédelmi és rakétaelhárító rendszert adta el Nicosiának, amit az október eleji, a függetlenség 66. évfordulóján tartott katonai díszszemlén mutatták be először a nyilvánosságnak. A Euronews szerint a hajóüzlet a két ország diplomáciai és védelmi kapcsolatainak tágabb megerősítésébe illeszkedik, a Calcalist izraeli hadiipari forrásai pedig arra számítanak, hogy a megállapodás további üzleti partnerségek, köztük közös hadiipari gyártás előtt is megnyithatja az utat.

Ankarában ez aligha vélt majd ki lelkesedést. Amikor tavaly szeptemberben először kiszivárgott, hogy Ciprus izraeli Barak MX rendszert vásárolt, egy meg nem nevezett török védelmi tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy a beszerzés aláássa a sziget békéjét és stabilitását, Törökország pedig „veszélyes következményekkel” fenyegette Nicosiát. Vasszilisz Palmasz ciprusi védelmi miniszter erre azt felelte, hogy amíg a megszállás tart, Ciprusnak „magától értetődő kötelessége” gondoskodni a saját védelméről. A párhuzam nem véletlen: 1997-ben Törökország katonai lépéssel fenyegetett, amikor Ciprus orosz gyártmányú S-300-as rakétákat akart telepíteni, és a válság csak akkor ült el, amikor Nicosia a rakétákat végül Görögországnak adta át. Törökország 1974 óta tartja megszállva tartja a sziget északi harmadát, az ott kikiáltott, nemzetközileg szinte senki által el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaságban több mint 35 ezer török katona állomásozik, és a Foundation for Defense of Democracies elemzése szerint Ankara 200 kilométeres hatótávolságú ATMACA hajó elleni rakétákat is telepített, amelyek elérhetik Izrael tengeri energiamezőit is.

Az izraeli–ciprusi közeledés tehát egy olyan térségben zajlik, ahol a török–izraeli viszony az elmúlt években mélypontra süllyedt, Ankara pedig a Kelet-Földközi-tengeren egyre határozottabban lép fel a saját érdekei védelmében. Izrael közben a gázmezőit és a tengeri vezetékeit is védeni akarja, és Ciprus éppen ebben lehet partner. Az új hajóüzlet ezért nem pusztán egy kis uniós tagállam haditengerészetének fejlesztése, hanem újabb lépés egy olyan regionális szövetség felé, amelyet Ankara nyíltan a saját bekerítéseként értelmez.

Ugar