Szélsőbalos terroristatanonc gyújthatta fel limoges-i városházát

Elfogták azt a férfit, aki a nyomozók szerint felgyújtotta a francia Limoges 143 éves, műemlékvédelem alatt álló városházáját. A 34 éves szélsőbaloldali aktivistát kedd reggel negyed hétkor a francia rendőrség RAID különleges egysége vette őrizetbe a bordeaux-i egység segítségével, a Haute-Vienne megyei Val-d’Issoire-ban. Az ügyben a bűnügyi rendőrség terrorelhárítási igazgatósága nyomoz, a terrorügyekben illetékes országos ügyészség pedig figyelemmel kíséri az eljárást. A Le Figaro és a Le Parisien értesülése szerint a szomszédos Creuse megyéből származó férfi a szélsőbaloldali mozgalommal fennálló kapcsolatai miatt szerepelt az államvédelmi kockázatot jelentő személyeket nyilvántartó „S-listán”, a rendőrség pedig korábban már a rendfenntartók elleni erőszak miatt is ismerte. A francia titkosszolgálatok tehát tudták, kicsoda, és figyelték, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy egy országos tüntetés leple alatt felgyújtsa a város egyik jelképét.

A városházát október 17-én, szombaton este gyújtották fel, a megélhetési költségek és a közszolgáltatások állapota miatt rendezett országos tüntetések napján. A megyei prefektúra szerint este hat óra körül álarcos randalírozók betörték az épület ablakait, behatoltak és tüzet gyújtottak, előtte pedig már egy városi rendőrautót is felgyújtottak az épület előtt. A lángok átterjedtek a tetőszerkezetre, és az éjszaka folyamán leomlott az épület tornya és tetejének egy része. Az 1879-ben elkezdett és 1883. július 14-én felavatott épület súlyosan megrongálódott. Guillaume Guérin, a város republikánus polgármestere vasárnap a Le Monde-nak azt mondta, hogy a mintegy ötezer tüntető közé öt-hatszáz szélsőbaloldali aktivista vegyült, és a támadók előre tudták, hogyan juthatnak be az épületbe, és a rendőrségnek nem volt elég ereje, így meghátrált a randalírozók elől. A város Casseaux negyedében mintegy kétezer ember gyűlt össze, közülük több mint ötszázan kifejezetten összecsapást kerestek: lövedékekkel támadták a rendőröket, négy rendőr súlyosan megsérült, és négy rendőrautó megsemmisült. A tüntetők ezután az A20-as autópályát is lezárták, a Rue Jean-Jaurès környékén pedig üzleteket fosztottak ki.

Limoges csak a legsúlyosabb pontja volt annak az erőszakhullámnak, amely a hétvégén végigsöpört Franciaországon. A belügyminisztérium szerint 550 ezer ember vonult utcára, közülük mintegy 110 ezren Párizsban. A tüntetők többsége békés volt, de több városban erőszakos csoportok támadtak üzletekre, középületekre és rendőrökre. Párizsban fosztogattak, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, a Euronews stábját pedig a République téren álarcosok támadták meg és rabolták ki. Hétfőig mintegy 2400 embert vettek őrizetbe. Emmanuel Macron azt mondta, hogy „az erőszaknak nincs helye”, és azok, akik prefektúrákat, üzleteket és városházákat támadtak meg, felelni fognak tetteikért. Sébastien Lecornu miniszterelnök megígérte, hogy a limoges-i városházát újjáépítik, mert az „egy olyan nemzet jelképe, amely nem hagyja magát sem legyőzni, sem megfélemlíteni”. Vasárnap Limoges lakosai és helyi tisztségviselők ezrei gyűltek össze a romos épület előtt, hogy elítéljék a pusztítást.

Az eset arra is figyelmeztet, hogy a politikai erőszakról szóló európai közbeszéd hajlamos félszemű lenni. A szélsőjobb erőszakát joggal tartjuk számon, a szélsőbaloldalét viszont gyakran elnézőbben kezeljük, mintha a társadalmi igazságosság jelszava felmentést adna az utcai pusztításra. Limoges-ban azonban nem a megélhetésért aggódó diákok és szakszervezeti tagok gyújtották fel a város egyik legszebb épületét, hanem a hatóságok által ismert, megfigyelt szélsőségesek, akik a békés tömegbe vegyülve előre megtervezték, hogyan jutnak be. A gyújtogatásnak nincs politikai színe, mert aki egy 143 éves műemléket lángba borít, az nem a közszolgáltatásokért harcol, hanem azt a közösséget rombolja, amelynek nevében fellép.

Ugar