Bolojan búcsúja: „az volt a legfontosabb reform, hogy hazugság nélkül kormányoztunk”

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfő este, egy nappal a Niculescu-kormány parlamenti bizalmi szavazása előtt, csaknem egyórás sajtótájékoztatón vonta meg tizenhat hónapos kormányzásának mérlegét a bukaresti Victoria-palotában. A volt nagyváradi polgármester szerint „hátával a falnak szorított” országot vett át, rekordhiánnyal, és nemcsak a költségvetésben, hanem a bizalomban is, most pedig a helyes kilábalás útjára állított Romániát ad át az utódjának. Legfontosabb reformjának nem valamelyik intézkedést, hanem „egy másik kormányzási módot” nevezett meg, amely „hazugság, hamis várakozások és populizmus nélkül”, a közpénz tiszteletével működött. Megköszönte a románoknak, hogy viselték a terheket, és azt mondta, az erőfeszítésüknek volt értelme. A PSD-t viszont nem kímélte: szerinte a szociáldemokraták szabotálták a reformokat, azért buktatták meg a kormányát, mert az már a régi rendszer érdekeit kezdte sérteni, és máris elfelejtették a saját ígéreteiket.

Bolojan szerint 2025 júniusában senki sem tolongott a miniszterelnöki székért. A hiány 9,3 százalékon állt, a gazdasági növekedést kizárólag a hitelből finanszírozott fogyasztás hajtotta, a helyreállítási terv (PNRR) elakadt, és az uniós pénzek elvesztése fenyegetett. A társadalom a választások megsemmisítése után megosztott volt, és valós veszélye volt annak, hogy az ország fizetésképtelenné válik. Az Európai Bizottság és a piacok már nem hittek az ígéreteknek, azonnali hatású intézkedéseket vártak, ezért a kormány az áfa emelésével kezdte.

– mondta. Elismerte, hogy egyes döntések nehezek voltak, és minden szám mögött egy család, egy alkalmazott, egy vállalkozó vagy egy nyugdíjas áll, aki újraszámolta a kiadásait, és érezte, hogy romlik az életszínvonala.

Az eredményeket adatokkal támasztotta alá. Az idei év első nyolc hónapjában a hiány 78,5 milliárd lej volt a tavalyi 102,5 milliárddal szemben, ami a GDP-arányos hiány 1,53 százalékpontos csökkenését jelenti. Az ország elkerülte a hitelminősítők leminősítését, így továbbra is finanszírozni tudja a hiányát, a beruházások 82 milliárdról 107 milliárd lejre nőttek, ennek több mint kétharmada uniós projektekből érkezett, a személyi kiadások pedig 4,3 milliárd lejjel 122 milliárdra csökkentek. A fogyasztás és a növekedés visszaesését nem tagadta, de szerinte a hitelből pumpált fogyasztás „mérgező” volt, és a kormány ebből a hazugságból lépett ki. Az eladósodást a korábbi kormányok gyorsított hitelfelvételével és a magas kamatokkal magyarázta, az inflációt pedig részben a korrekció, részben Románián kívüli válságok következményének nevezte. A helyreállítási tervet szerinte elakadva, túlárazott szerződésekkel és a kudarc szélén vették át, végül a kormány újratárgyalta és újraindította. Románia eddig a keret 65 százalékát kapta meg, a két, még elbírálás alatt álló kifizetési kérelemmel ez 90 százalékra nőne. Bolojan szerint közel 100 százalék is lehetett volna, ha a PSD augusztusban nem akadályozza meg az egységes bértörvény elfogadását, ami 770 millió euróba került az országnak. Az északkelet-romániai autópálya-projekteket a SAFE védelmi programba tették át, mert enélkül finanszírozás nélkül maradtak volna.

A reformok közül a közigazgatás karcsúsítását, a kiváltságok korlátozását, az állami cégek teljesítménykövetelményeit, a bürokrácia digitalizációval való csökkentését és a magisztrátusi nyugdíjak reformját emelte ki. Utóbbiról azt mondta, előtte senki sem merte vállalni, ő pedig „egy lépést sem hátrált, bár még ma is fizetjük az árát”. A PSD szerinte akkor kezdte szabotálni a kormányt, amikor látta, hogy a programot komolyan veszik: a közigazgatási reformot például hónapokig, egészen idén februárig halogatta.

– fogalmazott. Hozzátette, hogy sokáig hallgatott az igazságtalan és hazug támadásokra, mert semmi sem lehetett fontosabb a következő törvénynél, a következő PNRR-mérföldkőnél és a hiány újabb csökkentésénél. A politikai konfliktusokkal ráadásul nem akarta veszélyeztetni a hitelminősítők értékelését. A beszéd talán legfontosabb része az volt, amelyben Bolojan cáfolta, hogy adósságot hagyna maga után, és az ország öt szerkezeti problémáját sorolta fel, amelyekkel minden következő kormánynak szembe kell néznie.

1. Az első a bírák és ügyészek által indított több ezer per nyomán született jogerős ítéletek terhe, köztük egy olyan, amely több mint 5 milliárd lej kifizetésére kötelezi a kormányt. Bolojan szerint ezt egyetlen kormány sem tudja egyik napról a másikra kifizetni, és amíg az egységes bértörvény nem zárja ki az ilyen pereket, a probléma megoldhatatlan.

2. A második a 2021-es villamosenergia-kompenzációs rendszer öröksége, amelyből még mindig érkeznek az energiahatóság (ANRE) által nem ellenőrzött számlák. Erre idén 3,7 milliárd lejt különítettek el, ebből 1,5 milliárdot már kifizettek, és a terhek a következő években is megmaradnak.

3. A harmadik az egészségügy, ahol évekig 6,5 millió ember fizetett járulékot, miközben 16,5 millióan vették igénybe az ellátást. Ma már 10,5 millióan fizetnek, és a rendszer idén először kerül egyensúly közelébe, a kórházak gyenge irányításán azonban csak az segítene, ha a bérhatások beépülnének a szolgáltatások árába.

4. A negyedik a beruházások túlszerződése. A közlekedési operatív programot 300 százalék fölött vállalták túl, a közlekedési minisztériumnál több mint 30 milliárd euró értékű szerződés fut, miközben az éves átlagos keret mintegy 6 milliárd euró, vagyis legalább öt évnyi munka van előre lekötve. Az Anghel Saligny-program 2,4 milliárd lejes kifizetetlen számláit Bolojan szerint egy költségvetés-kiigazítással gond nélkül rendezni lehet.

5. Az ötödik az állami vállalatok irányítása: a reformokat évek óta halogató cégek, például a román vasúttársaság (CFR) vagy a bukaresti metró (Metrorex), minden év végén pótlólagos támogatásért folyamodnak.

Búcsúzóul azt mondta, nem állítja, hogy hibátlan volt, de azzal az érzéssel távozik, hogy megtette a kötelességét. Ha viszont a következő kormány figyelmen kívül hagyja a tanulságokat, és visszatér a régi egészségtelen szokásokhoz, akkor csak idő kérdése, hogy Románia ismét bajba kerüljön.

A PNL által támogatott tisztségviselők közben sorra mondanak le. Ioana Dogioiu kormányszóvivő hétfőn kérte felmentését, a kormány megbízatásának lejártával. A sajtótájékoztatón azt mondta, nem lép be a politikába, és egyetlen párt tagja sem lesz. A közrádió igazgatótanácsában betöltött helyét viszont megtartja, mert oda a parlament nevezte ki, és ott a kormányt képviseli, nem a PNL-t. Lemondott Cristina Pocora, a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa, valamint Daniel Șandru, a kommunizmus bűneit vizsgáló intézet (IICCMER) igazgatója is, a felmentése október 21-én lép hatályba. Távozik Vrancea, Konstanca és Beszterce-Naszód megye prefektusa is. Bolojan szerint a felmentésekről szóló döntések még hétfő este a Hivatalos Közlönyhöz kerültek, néhány esetben azonban Luca Niculescu kérésére egy-két hétig maradnak a tisztségviselők, hogy biztosítsák az átadást. Az állami cégekben dolgozó PNL-tagok viszont, akik versenyvizsgán nyerték el a helyüket, a megbízatásuk végéig maradnak.

A sajtótájékoztató kérdései és válaszai röviden

Nem kellene beismernie, hogy politikai vezetőként kudarcot vallott, a munkájukat vesztett emberek, az igazságszolgáltatásba való beavatkozás és a büntetőügyek miatt?

Bolojan szerint kormánya bebizonyította, hogy Romániát másképp is lehet kormányozni: a pazarlást korlátozni lehet, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozhatnak, és az embereknek meg lehet mondani az igazat. A többit „vádaskodásnak” nevezte.

Indokolt volt-e a nagyváradi fesztiválon 6000 eurót fizetni egy tévésztárnak és egy influenszernek?

Az önkormányzatok maguk döntenek a költségvetésükről, és a törvény, valamint a választók előtt is maguk felelnek érte. A kormánynak ebbe nincs beleszólása.

Ioana Dogioiu szóvivő belép-e a politikába, és mi lesz a közrádiós tisztségével?

Nem lép be egyetlen pártba sem. Nem lemondott, hanem a kormány megbízatásának végével kérte felmentését. A közrádió igazgatótanácsában betöltött helyét megtartja, mert oda a parlament nevezte ki, és ott a kormányt képviseli, nem a PNL-t.

Egytől tízig hányasra értékeli a PSD teljesítményét a koalícióban?

Számot nem mondott. Szerinte a koalíció az első hónapokban működött, de amikor a bevételekről a kiadáscsökkentésre és a kiváltságok megszüntetésére tértek át, megromlott. A kormány menesztése és a csaknem hat hónapos átmeneti időszak szerinte nem szolgálta Románia érdekét.

Megbánt-e valamilyen intézkedést?

Nem. Ami befejezetlen maradt, az az állami kiadások szerkezeti csökkentése, különösen a minisztériumokban.

Mi lesz a PNL által támogatott tisztségviselőkkel, a 43 állami cégnél dolgozó emberrel és a Primăverii negyedbeli villával?

A villát a törvényes határidőn belül elhagyja. Az államtitkárok, ügynökségvezetők és prefektusok a héten távoznak, néhányan Niculescu kérésére legfeljebb két hétig maradnak. A versenyvizsgán kinevezett köztisztviselők és cégvezetők a megbízatásuk végéig maradhatnak. Hogy pontosan hány államtitkár távozik, arra azt mondta, hogy jelenleg 12 felmentés vár aláírásra.

Nem lehetett volna átütemezni a bírák pereiből eredő és az energiacégeknek járó tartozásokat, amelyek együtt csaknem 20 milliárd lejt tesznek ki?

A bírák pereit és az így megítélt összegeket erkölcstelennek tartja. A tárgyalási kísérletről szóló kérdésre érdemben nem válaszolt.

Felelőtlennek tartja-e a nagyváradi sugárterápiás központra és MR-re szánt pénzt is?

A minisztérium először a létfontosságú szolgáltatások, így a sürgősségi osztályok és a mentők finanszírozását köteles biztosítani, csak a maradékot oszthatja el szabadon. A Floreasca sürgősségi osztálya 2026-ban a tavalyi keret felét sem kapta meg. Cseke Attila egészségügyi miniszter megerősítheti, hogy együtt hívták vissza a kórházépítkezésekre a kivitelezőket.

Az áfaemeléssel romlott-e meg a viszonya Nicușor Dannal, és egyedül maradt-e?

Az áfaemelés szükségességét Románia minden döntéshozója ismeri. Az elnökkel intézményes együttműködésben dolgoztak. Nehéz feladatnál minden támogatás jól jön.

Mi a PNL terve a költségvetés után, lesz-e bizalmatlansági indítvány?

A PNL ellenzékben lesz. Ha a kormány megtartja a költségvetési fegyelmet és sikerülnek a jövő év eleji hitelminősítések, nyugodtabb lesz a helyzet. Ha nem, a PNL „így vagy úgy” reagál. Vörös vonalakat nem húz, mert az elmúlt évben túl sok ilyet hallott, és mindegyik károsnak bizonyult.

Miért éppen 2027. március 1-jéig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt?

Mert ha a költségvetés benyújtása decemberre csúszik, addigra bármilyen költségvetést el lehet fogadni.

Felelősnek érzi-e magát a recesszióért?

A hiánycsökkentés sehol a világon nem jár gazdasági visszaesés nélkül. Ezt vállalták, és ezért nem tolongott senki a kormányfői posztért. Ha nem így tesznek, az ország zsákutcába jut.

Intézményes volt-e az együttműködése Bogos-al?

Nem. Ha egy tisztségviselő egyszer fogad valakit egy meghallgatáson, azt nem lehet együttműködésnek nevezni.

Támogatja-e a nyugdíjak 7,3 százalékos emelését, a közszféra béremelését vagy az üzemanyag-támogatás meghosszabbítását?

Nem populista. Az új kormányprogramban már nincs benne sem az áfacsökkentés, sem a gazdák áfamentes üzemanyaga. Két év befagyasztás után nehéz elkerülni az indexálást, de a legjobb megoldás az egységes bértörvény lett volna. A hiánynak 5,3 százalék alatt kell maradnia, és minden többletkiadás fedezetét meg kell mutatni.

Hogyan marad meg a közemlékezetben?

Korrekt embernek tartja magát. A maradandó nyomhoz nagy tettek és idő kell. Romániának tíz év alatt tíz miniszterelnöke volt.

Milyen lesz Románia Niculescu kormányzása végén: inkább Nagyváradra vagy Craiovára hasonlít majd?

Ezt Niculescutól kell megkérdezni, ő nem minősít.

Források: G4Media, HotNews