Álarcos telepesek támadtak európai diplomatákra Ciszjordániában, Izrael vezetése elítélte a támadást

Álarcos izraeli telepesek támadtak meg szombaton egy európai diplomáciai küldöttséget Ciszjordániában, a túlnyomórészt keresztények lakta Tajbeh faluban, Jeruzsálemtől néhány kilométerre északkeletre. A küldöttségben a belga főkonzul, francia és lengyel diplomaták, valamint a katolikus egyház képviselői utaztak, akik azért érkeztek a faluba, hogy felmérjék az olajbetakarítás idején a telepesek és a palesztin gazdák között kiéleződött feszültséget. Maxime Prévot belga külügyminiszter közlése szerint egy francia polgármestert bántalmaztak, és megrongáltak egy belga járművet, a csapat tagjai azonban biztonságban vannak. A Jerusalem Post által idézett izraeli katonai rádió szerint mintegy hét maszkos telepes támadt a palesztin olajszedőkre, amikor a diplomaták is a helyszínen voltak. Az egyik szemtanú szerint a támadók elállták az útjukat, körbevették az autót, és a személyi igazolványukat követelték - hiába riasztották a hadsereget, katonák nem érkeztek.

A támadást Izraelben a legmagasabb szinten is elítélték. Gideon Szaar külügyminiszter az X-en azt írta, hogy határozottan elítéli az izraeli garázdák súlyos erőszakos cselekményeit, és minisztériuma kapcsolatban áll az érintett országok nagyköveteivel. Az izraeli hadsereg súlyos erőszakos cselekménynek nevezte a történteket, de hozzátette, hogy a látogatást nem egyeztették vele, ezért katonák sem voltak a helyszínen. A rendőrség nyomozást indított, és azt ígérte, hogy minden résztvevőt bíróság elé állít. Benjamin Netanjahu miniszterelnök óvatosabban fogalmazott: szerinte még korai következtetéseket levonni, mert a felvételek nem mutatják egyértelműen, mi történt, ugyanakkor ő is kijelentette, hogy diplomaták elleni erőszak elfogadhatatlan. Prévot ennél jóval keményebben reagált. Izrael „illegális telepespolitikáját” tette felelőssé, és azt mondta, hogy megszálló hatalomként Izraelnek kötelessége megvédeni a palesztinokat, az erőszakos telepesek büntetlenségének pedig véget kell vetni. Bejelentette azt is, hogy Belgium további uniós szankciókat sürget.

A tajbehi támadás nem elszigetelt eset. Egy nappal korábban maszkos telepesek legalább nyolc észak-ciszjordániai falut támadtak meg, palesztin gazdákat bántalmaztak, és megsebesítették a Washington Post amerikai fotóriporterét, Heidi Levine-t is, akit végtagsérülésekkel műtöttek meg a Beilinson kórházban. Az ENSZ tavaly 178 olajbetakarításhoz kötődő telepes-támadást regisztrált, a palesztin egészségügyi minisztérium szerint pedig az idei betakarítás kezdete óta legalább négy ember meghalt, és több mint százan megsebesültek. Ciszjordániában mintegy hárommillió palesztin és félmillió izraeli él, a Netanjahu-kormányt pedig hónapok óta bírálják amiatt, hogy nem lép fel elég határozottan a szélsőséges telepesek ellen. Az izraeli hadsereg a jelentések szerint további harcoló alakulatokkal erősíti meg ciszjordániai hadosztályát.

Mindez nem homályosíthatja el, hogy Izrael valódi és súlyos fenyegetésekkel néz szembe, és az önvédelemhez való joga vitathatatlan. A Hamász 2023. október 7-i támadásában mintegy 1200 embert gyilkoltak meg, és 251 túszt hurcoltak el, ez volt a holokauszt óta legtöbb zsidó áldozatot követelő nap. Azóta az ország a Hamász mellett a libanoni Hezbollahhal és az idén nyílt háborúvá eszkalálódott konfliktusban Iránnal is harcol. Az Izraeli Demokrácia Intézet áprilisi felmérése szerint a zsidó izraeliek 92 százaléka nagyra értékelte a hadsereg teljesítményét az iráni háborúban, és 80 százalékuk a Washingtonnal való súrlódás árán is támogatja a Hezbollah elleni harc folytatását. Éppen ezért ártanak a szélsőséges telepesek Izraelnek is: amikor fegyvertelen olajszedőket és európai diplomatákat támadnak meg, nem az ország biztonságát védik, hanem azt a nemzetközi támogatást ássák alá, amelyre Izraelnek a valódi ellenségeivel szemben szüksége van. Az izraeli állam önvédelme és a megszállt területeken dúló telepeserőszak két különböző dolog, és ezt a különbséget legélesebben maga Szaar külügyminiszter húzta meg, amikor garázdáknak nevezte a támadókat.

A támadás érzékeny időpontban történt, hiszen Izraelben október 27-én választást tartanak, és a felmérések szerint fej fej mellett halad Netanjahu és kihívója, Gadi Eizenkot volt vezérkari főnök, a centrista Jasar párt vezetője. Az Al Jazeera elemzése szerint az európai államok a szélsőjobboldali miniszterek, Itamar Ben-Gvir és Becalel Szmotrics elleni célzott szankcióktól egyre inkább az izraeli állam egészének vizsgálata felé mozdulnak. Nagy-Britannia betiltotta a telepekről származó áruk behozatalát, Írország és Spanyolország pedig az uniós–izraeli társulási megállapodás felfüggesztését is szorgalmazza. Az izraeli közvélemény közben egyre bizalmatlanabb Európával szemben: a Mitvim Intézet tavalyi felmérése szerint az izraeliek 67 százaléka elsősorban ellenfélnek tekinti az Uniót, és csak 14 százalékuk barátnak. A tajbehi támadás ezt a szakadékot mélyíti tovább, és éppen azoknak ad érvet, akik Izrael elszigetelését sürgetik.

Ugar