Lángol a szentpétervári olajterminál, Putyin városa még sosem kapott ekkora csapást

Szombatról vasárnapra virradó éjjel Ukrajna a háború eddigi legnagyobb dróntámadását indította Szentpétervár és a Leningrádi terület ellen, és ezúttal Moszkva sem tudta letagadni a kárt. Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzó maga ismerte el, hogy tűz ütött ki a város olajterminálján, a Rucsji olajtárolóban és a déli Kolpinói kerület ipari raktáraiban.

A Kreml kedvenc szóhasználatát követve „ukrán nácik” tömeges dróntámadásáról beszélt, amelyben szerinte egy ember meghalt, öten megsebesültek, és mintegy egy tucat lakóház, valamint két családi ház is megrongálódott. Alekszandr Drozdenko, a várost körülölelő Leningrádi terület kormányzója szerint a légvédelem az éjszaka folyamán 145 drónt lőtt le a régió fölött. A TASZSZ szerint ez a háború kezdete óta a legtöbb, amit a térségben hivatalosan bejelentettek, és túlszárnyalja a júniusi rekordot, amikor a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum idején 144 drónt számoltak. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint országszerte összesen 1015 ukrán drónt semmisítettek meg mintegy tizenöt régió fölött a Moszkvai területtől a déli határig, és ha ez a szám csak megközelítőleg is igaz, akkor Kijev egyetlen éjszaka alatt több drónt küldött Oroszország fölé, mint amennyit a háború első évében hónapok alatt.

A legnagyobb kárt az olajinfrastruktúra szenvedte el, pedig éppen ennek a védelmére kellett volna Oroszországnak a legjobban figyelnie. A Militarnyi ukrán katonai szaklap szerint a Szentpétervári Olajterminál tartálytelepén 32 tartály áll, összesen 442 ezer köbméteres kapacitással - az AFP tudósítója vasárnap reggel azt látta, hogy a város déli része fölött füst borítja az eget, és a levegőben égett szag terjeng. A Rucsji olajtároló a Liga.net szerint a Rosznyefty egyik leányvállalatáé, és tartálytelepe 114 ezer köbméteres.

A drónok egy adatközpontot is eltaláltak: a VKontakte orosz közösségi oldal Vszevolozsszki járásbeli szerverparkját, ahol négy teremben több mint húszezer szerver működik, a mellette álló 330 kilovoltos alállomással együtt. A VK elismerte a támadást, azt azonban állította, hogy a szolgáltatásai elérhetők maradtak, holott a felhasználók hajnali háromtól ötig tömegesen jelentettek hibát. Találat érte az Ozon webáruház-óriás egyik szentpétervári logisztikai központját is, amelyet az elmúlt hónapokban már többször célba vettek. A felvételek alapján egy drón a Korabelnij-hajóút fölötti 620 méteres ferdekábeles hidat is eltalálta, bár a kár mértéke egyelőre nem ismert. Az ABC News szerint a Leningrádi területen két transzformátorállomás is megsérült Janinóban, ezért vasárnap reggel mintegy húszezer ember maradt áram nélkül, a pulkovói repülőtér pedig hajnali két órától felfüggesztette a forgalmat.

Szentpétervár nagyjából 1100 kilométerre fekszik az ukrán határtól, és nem véletlenül vált az ukrán hosszú hatótávolságú csapások kedvelt célpontjává. A városban és környékén vannak az orosz olaj- és üzemanyag-kereskedelem kulcsfontosságú balti kikötői létesítményei, ráadásul ez Vlagyimir Putyin szülővárosa és politikai fellegvára. Az ukránok idén nyáron már többször megmutatták, hogy ide is elérnek. Június elején, közvetlenül a gazdasági fórum megnyitása előtt ugyanezt az olajterminált gyújtották fel, Zelenszkij akkor személyesen jelentette be a találatot. Néhány nappal később, a fórum zárónapján a kronstadti haditengerészeti bázist és a Balti Flotta fegyverraktárait támadták, és Beglovnak a háború kezdete óta először kellett arra kérnie a lakosokat, hogy maradjanak otthon. Az ukrán elnök ezeket a mélységi csapásokat „hosszútávú szankcióknak” nevezte, és a mostani éjszaka után nehéz volna pontosabb kifejezést találni rájuk. Az október eleje óta tartó hadjárat során az ukrán erők több orosz adatközpontot, köztük a Yandex technológiai óriás létesítményeit is eltalálták. Ukrajna katonai vezetése vasárnap délig hivatalosan nem részletezte a szentpétervári csapásokat.

Az ukrán ellencsapás nem előzmények nélküli, hiszen Oroszország ugyanezen az éjszakán négy ukrán megyében, köztük Odesszában támadta az áramellátást. Zelenszkij szerint legalább két ember meghalt, mintegy egy tucat megsebesült, és több tízezer család maradt áram nélkül. Az ukrán elnök közlése szerint Oroszország az elmúlt héten csaknem 2700 csapásmérő drónt, 1700 irányított légibombát és 66 rakétát, köztük többségében ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, és legalább 76 alkalommal szándékosan energetikai, olaj- és gázipari létesítményeket vett célba, mindez pedig azután történt, hogy Donald Trump múlt vasárnap egyoldalúan „energetikai tűzszünetet” hirdetett Moszkva és Kijev között. Ukrajna néhány napig valóban szüneteltette a finomítók elleni csapásokat, a Kreml azonban egyetlen napig sem tartotta be a tűzszünetet, ezért Kijev csütörtökön bejelentette, hogy folytatja a támadásokat. Trump közben feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, pénteken pedig felfüggesztette a Kongresszus által elfogadott Graham-törvény szankcióit. Zelenszkij szerint ez arra bátorítja Putyint, hogy folytassa a háborút. Kijevnek ráadásul azzal is szembe kell néznie, hogy a drónjain hirtelen korlátozták a Starlink-hozzáférést, és attól tart, hogy Washington az orosz rakétaindításokról szóló hírszerzési adatokat is megvonhatja.

Az amerikai elnök a csütörtöki Newsmax-interjúban még szégyennek nevezte, hogy Ukrajna orosz finomítókat lő, és azt üzente Zelenszkijnek, hogy „rengeteg más célpont is van”. Vasárnap reggelre kiderült, hogy Kijev megfogadta a tanácsot, legalábbis részben: a finomítók mellett adatközpontokat, webáruház-raktárakat, hidakat és transzformátorállomásokat is eltalált, mégpedig ott, ahol Putyin a legkevésbé szerette volna. Ha a Fehér Ház abban reménykedett, hogy a Starlink korlátozásával és a szankciók feloldásával megszelídíti az ukrán drónhaderőt, akkor ezer drón emlékeztette arra, hogy Ukrajna nem kér engedélyt a saját védelméhez. Az orosz légvédelem pedig, amely egy éjszaka alatt ezer drónt jelent lelőttnek, valahogy mégsem tudta megakadályozni, hogy Szentpétervár egén ma reggel füst gomolyogjon.

Ugar