Musk, Rubio és egy litván gyújtogatás: Ukrajna műholdas kapcsolata lett a háború új frontja

Ukrajna egy hét alatt megtapasztalta, milyen törékeny az a műholdas háló, amelyre a drónjai, a csapatai közötti kommunikáció és a légvédelme jó része épül. Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap kategorikusan hamisnak nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint a Fehér Ház rendelte el a Starlink ukrajnai korlátozását. Azt mondta, a Fehér Házban senki nem utasított senkit arra, hogy lassítsa az internetet, majd hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij tévesen ítéli meg a tényeket, bár szerinte ezt nem szándékosan teszi, Washingtonnak pedig „semmi köze nem volt” a fennakadáshoz. Ugyanakkor elismerte, hogy a Starlink katonai változatához, a Star Shieldhez Ukrajna jelenleg nem fér hozzá. Kijiv ezt a mélységi csapásokhoz kérte, és Rubio szerint a kérés „megbeszélés tárgya”. A külügyminiszter ugyanebben a nyilatkozatban arról is beszélt, hogy Donald Trump csupán hatvan napra függesztette fel az orosz olajat sújtó szankciókat és vámokat, mert ennyi idő kell annak felméréséhez, mit jelentene a bevezetésük. Az indoklás szerint a világ olajra szorul, az árakat pedig az Irán elleni amerikai háború amúgy is felhajtotta.

A Fehér Ház tagadása azonban több egymásnak ellentmondó beszámolóval áll szemben. A korlátozásról először Szerhij Beszkresztnov, Zelenszkij katonai tanácsadója számolt be a hét közepén, miután október 14-én a Starlink-terminálok bizonyos sebesség fölött elvesztették a kapcsolatot. A lassítás egy olyan kedd estén lépett életbe, amikor Oroszország 39 ballisztikus rakétát és mintegy 120 drónt indított Kijiv és Harkiv megye ellen, a csapások a fővárost ellátó erőműveket és alállomásokat érték, és Zelenszkij szerint 600 ezer ember maradt áram nélkül. Az ukrán elnök tervezett műveletnek nevezte a korlátozást, és ismertette egy vizsgálat eredményét is: a műholdak Ukrajnában nem követik a 161 kilométer per óránál gyorsabban mozgó antennákat, az uniós országokban viszont igen. Márpedig éppen ezekkel a gyors elfogódrónokkal vadásznak az ukránok az orosz sugárhajtású drónokra, és ilyenek kellenek a közepes hatótávolságú támadásokhoz is. Kijiv szerint a szolgáltatás másnapra helyreállt, a sebességkorlát azonban Zelenszkij szerint megmaradt. A Reuters két amerikai és egy európai tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a Pentagon a Fehér Házból kapott utasítást hajtotta végre, egy amerikai tisztviselő a Politicónak viszont azt mondta, hogy a parancs nem az elnöktől jött.

Az ügy legkényesebb részét a brit Telegraph tárta fel. A lap négy forrásra hivatkozva azt írta, hogy Elon Musk maga kérte Trumptól a katonai Star Shield lassítását Ukrajnában, és az elnök ebbe bele is egyezett. Musk szerdán az X-en még azt írta, hogy a Star Shieldet az amerikai kormány üzemelteti, a korlátozásokról tehát az amerikai hadsereg, végső soron az elnök dönt. A Telegraph egyik magas rangú forrása szerint Musk azért határolódott el, mert attól tartott, hogy az ügy rontja cége megítélését Európában, ezért az amerikai kormányra hárította a felelősséget. A forrás szerint azonban mindketten benne voltak, de Trump pénteken tagadta, hogy ő vagy Musk állna a korlátozás mögött. A gyanú nem alaptalan, mert Musk nem először avatkozik bele az ukrán hadviselésbe. 2023-ban maga ismerte el, hogy titokban kikapcsoltatta a Starlinket a Krím közelében, hogy meghiúsítson egy ukrán támadást az orosz flotta ellen, és ezt egy „mini Pearl Harbor” megakadályozásaként magyarázta. Ugyanabban az évben a SpaceX azzal az indokkal korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését, hogy a hálózatot drónok irányítására használják, nem kommunikációra, ezután vásárolta meg a Pentagon a szolgáltatást Ukrajna számára.

Miközben Washingtonban a felelősség hárításáról folyt a vita, a Starlink hálózata máshol is támadás alá került. A litván hatóságok szombatról vasárnapra virradó éjjel meghiúsítottak egy gyújtogatást egy olyan cégnél, amely Starlink-berendezéseket tárol. Mindaugas Sinkevičius kormányfő az LRT rádiónak elmondta, hogy a tettesek a műholdas antennákat és egy vezérlőegységet akarták felgyújtani, a helyszínen pedig gyúlékony folyadékot és három-tíz literes tartályokat találtak. A miniszterelnök szerint az eset Oroszország hibrid hadviselésének része, és valószínűleg már most világos, hogy Moszkva rendelte meg, a nyomozásnak azonban még ki kell derítenie, ki adta a megbízást, és hogyan történt. Sinkevičius a Facebookon azt írta, hogy a hatóságok előre figyelmeztették a céget a lehetséges támadásokra, ezért megerősítették az őrzést, és a kísérlet kudarcba fulladt. Ugyanazon az éjszakán Észak-Litvániában, a lett határ közelében lezuhant és felrobbant egy ismeretlen eredetű drón, amely egy arra haladó autót is megrongált. A balti államokban az ilyen incidensek rendre a Szentpétervár elleni ukrán támadások idején fordulnak elő. A kormányfő hétfőre összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottságot, és az esetet az európai szabotázsakciók sorába illesztette: szeptember 23-án Lengyelországban egy Starlink-földi állomáson ütött ki tűz, valószínűleg a működés megzavarására tett kísérlet nyomán.

A hét eseményei együtt mutatják meg, mennyire kiszolgáltatott Ukrajna egyetlen magánvállalat infrastruktúrájának. Ezt a hálózatot egyszerre fenyegeti a Kreml gyújtogatója Kaunas környékén és egy amerikai milliárdos szeszélye, akinek a jelek szerint elég az amerikai elnök felé intézett telefonhívás ahhoz, hogy egy háborúban álló ország elfogódrónjai lelassuljanak. Rubio hatvannapos szünete pedig azt jelzi, hogy Washington a következő két hónapban sem a szankciókról, sem a műholdakról nem kíván végleges döntést hozni, ezalatt viszont Oroszország tovább lövi az ukrán energiarendszert, Ukrajna pedig a saját drónjaival válaszol, attól függően, hogy éppen milyen sebességet engedélyeznek neki.

Ugar