Válasz Ukrajnából
Tisztelt Magyar Polgárok – különösen azok, akik kezdeményezték és aláírták a bátor nyílt levelet Ukrajna támogatására!
Meghatottan és hálás szívvel fogadtuk az üzenetüket. Ebben a rendkívül nehéz időszakban különösen nagy jelentősége van számunkra annak, hogy Magyarországról és a magyar néptől ilyen támogató szavak érkeznek.
Köszönjük e támogatás kifejezését! Az Önök szavai felbecsülhetetlen értékűek, történelmi súlyúak. A mai ukrán–magyar kapcsolatok talán legfeszültebb időszakában nyilvánosan kiállni az igazság és az áldozatok mellett azt jelenti: Önök a történelem helyes oldalán állnak.
Tudjuk – és soha nem is kételkedtünk benne, – hogy létezik egy olyan Magyarország, amely nem árulással és idegen érdekek kiszolgálásával igyekszik hasznot húzni. Ahogyan Önök is megírták: van egy Magyarország, amely szolidáris Ukrajnával, támogat bennünket és tiszteli az ukrán fegyveres erők katonáit, akik az orosz imperializmus ellen harcolnak.
Ez az igazi Magyarország. Petőfi Sándor és Nagy Imre Magyarországa.
Népeinket, nemzeteinket – egész Közép-Európát – évszázadok óta összeköti a szabadságért, függetlenségért és szuverenitásért vívott harc. Ez a közös küzdelem kötött össze bennünket 1956-ban, 2014-ben, 2022-ben – és köt össze ma is.
Közös jelszavunk is van: „Dicsőség a hősöknek!”
Meggyőződésünk, hogy ezt az egységet sem politikai manipuláció, sem dezinformáció, sem az orosz propaganda nem tudja szétzilálni – bármilyen erőteljes is legyen. Együtt erősebbek vagyunk.
Tisztában vagyunk vele, hogy még sok mindent kell egymásnak elmagyaráznunk egymásról.
Őszintén sajnáljuk, hogy Magyarországon és a magyar közvélemény egy részében az a meggyőződés alakult ki, hogy Ukrajna valaha is igyekezett korlátozni a magyar kisebbség jogait. Ez nem igaz. A szándék soha nem a magyarok jogainak korlátozása volt, hanem annak elősegítése, hogy saját, ukrajnai boldogulásuk érdekében az államnyelvet is hatékonyabban sajátíthassák el. Felelősséget érzünk e félreértés eloszlatásáért, és készek vagyunk tisztázni a valós helyzetet.
Mind a magyar, mind az ukrán történelem a saját identitásért, nyelvért, kultúráért és jogokért folytatott folyamatos küzdelem története. Ezért mi, ukránok soha nem törekedhetnénk arra, amitől magunk is évszázadokon át szenvedtünk.
A putyini imperializmus elleni küzdelmünk is erről szól. Oroszország cinikusan kihasználta az identitás kérdését és a „oroszajkúak jogainak” védelmét, hogy ezzel leplezze népirtó agresszióját. Védeni őket úgy, hogy közben megöli őket – ezt teszi Oroszország már több mint 11 éve Ukrajnában. Ez valóban ördögi terv.
A gonoszt meg kell állítani. Ezt pedig csak együtt tudjuk megtenni.
Ukrajna soha nem akarta ezt a háborút, és másnak sem kívánja. Célunk egyértelmű: Oroszország álljon meg Ukrajna külső határainál – és ne lépjen tovább, ahogyan 1956-ban tette.
Ukrajna békét, biztonságot és jólétet akar – önmagának és Európának. Európa a mi történelmi otthonunk. Ezért törekszünk csatlakozni az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ahogyan egykor Magyarország is tette.
Mi, a történelmileg sokszor megosztott ukrán nemzet, megértjük, milyen fontos a magyar nemzet számára is az újraegyesülés Európában. Ez is olyan világnézeti törekvés, amely összeköt bennünket.
Azok a politikai doktrínák, amelyek szerint Ukrajna nem lehet az EU és a NATO tagja, nemcsak ukránellenesek, hanem magyarellenesek és Európa-ellenesek is.
Biztosak vagyunk benne, hogy a bölcs magyar nemzet ma megérti ezt. Látjuk ezt. Érezzük ezt. És hihetetlenül örülünk, hogy a magyar nép részéről most ilyen erőteljes szolidaritási és támogatási gesztust kapunk. Őszintén köszönjük ezt Önöknek!
Hajrá Magyarország! Слава Україні!
A levelet a következő személyek írták alá (a nevek betűrendben szerepelnek):
Alim Alijev, a „Krímszkij inzsir” irodalmi projekt alapítója
Sztaniszlav Aszejev újságíró, a donecki „Izoljacija” kínzókamra egykori foglya, az Ukrán Hadsereg (ZSzU) katonája
Olekszandr Alferov történész, tartalékos őrnagy
Jurij Andruhovics író
Makszim Butkevics, a Remény CF alapítója, ZSzU-tiszt, volt hadifogoly
Szerhij Heraszimcsuk, az „Ukrán Prizma” Külpolitikai Tanács ügyvezető igazgató-helyettese
Jaroszlav Hricak történész
Volodimir Jermolenko ukrán filozófus, a PEN Ukrajna elnöke
Joszif Zisszelsz, az Ukrajnai Zsidó Szervezetek és Közösségek Szövetségének (Vaad) társelnöke, az Ukrajnai Nemzeti Közösségek Kongresszusának ügyvezető alelnöke
Pavlo Kazarin újságíró, a ZSzU katonája, a Sevcsenko-díj kitüntetettje
Jevhen Klopotenko szakács, vendéglős
Andrij Kurkov író, a PEN Ukrajna egykori (2018-2022) elnöke
Andrij Ljubka író, önkéntes, a Közép-európai Stratégia Intézete igazgatója
Hennagyij Makszak, az „Ukrán Prizma” Külpolitikai Tanács ügyvezető igazgatója
Miroszlav Marinovics publicista, volt (1977-1987) politikai fogoly
Olekszandra Matvijcsuk jogvédő és a 2022-es Nobel-békedíjjal kitüntetett Polgári Szabadságok Központjának elnöke
Jurij Nazaruk, a “! Fest Holding of Emotions” társalapítója, vállalkozó
Jurij Pancsenko, a Jevropejszka Pravda („Európai igazság”) online lap szerkesztője
Vitalij Portnyikov politikai kommentátor, újságíró, televíziós műsorvezető, a Sevcsenko-díj kitüntetettje
Szerhij Pritula önkéntes, a Szerhij Pritula Jótékonysági Alapítvány alapítója
Oleh Szencov ukrán rendező és katona, a Kreml egykori politikai foglya
Szerhij Szidorenko, a Jevropejszka Pravda („Európai igazság”) online lap szerkesztője
Olekszandr Szusko, az ukrajnai Vidrodzsennya („Újjászületés”) Nemzetközi Alapítvány ügyvezető igazgatója
#### A levél szabadon aláírható. Ezzel kapcsolatban kérjük, írjon az office@ices.org.ua címre!