Volt CIA-igazgató: jön a szoftverek által meghatározott háború
Egy nemrég az ukrán UNITED24 Media számára adott interjúban David Petraeus nyugalmazott tábornok — az amerikai katonai stratégia meghatározó alakja és a CIA volt igazgatója — fontos és átfogó elemzést adott az Ukrajnában zajló háború által előidézett átalakulásokról. Megállapításai nem korlátozódnak a front aktuális mozgására: Petraeus szerint egy új korszak körvonalai rajzolódnak ki, amelyet ő „szoftver által meghatározott háborúnak” nevez — egy olyan, feltörekvő valóságnak, amelyet a folyamatos innováció, a pilóta nélküli rendszerek és a mesterséges intelligencia fölénye jellemez.
Ebben a szemléletben nélkülözhetetlen a politikai és stratégiai következmények alapos vizsgálata: az ukrajnai tapasztalatok nemcsak taktikai fejlődést mutatnak, hanem alapjaiban helyezik át Európa és az egész nemzetközi rend biztonsági paradigmáját. Petraeus definíciója nem puszta szófordulat — azt ismeri el, hogy a digitális innováció és az AI döntő szerepű tényezővé vált. Ahogyan egy szoftveresen definiált rádió gyorsan átprogramozható frekvencia- vagy titkosításváltásra, úgy a harci rendszerek is kód szintjén alakíthatók és adaptálhatók.
A digitalizáció felgyorsítja az innováció ritmusát, és aszimmetrikus előnyt teremt. Ukrajna, a túlélésért küzdve, kiépített egy katonai innovációs ökoszisztémát (például a Brave1 kezdeményezések révén), ami jól szemlélteti: egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező állam technológiai leleménnyel ellensúlyozhatja az ellenfél mennyiségi fölényét.
Petraeus több konkrét eredményt is kiemel. A tengeri hadviselés átalakulását például az ukrán tengeri és légi drónrajok alkalmazása szemlélteti: ezek a rajok a Fekete-tengeri orosz flotta egyharmadát semlegesítették, és visszavonulásra kényszerítették a fő bázisokról a Krím félszigeten. A szárazföldi műveletekben a logisztika egyre inkább az autonóm megoldások felé mozdul — távirányított járművek viszik az utánpótlást és mentik ki a sebesülteket, csökkentve a emberi veszteség kockázatát.
A költséghatékonyság is jól látható: néhánymillió dollárért beszerzett drónok rejtett helyekről vezérelve képesek többmilliárd dollár értékű orosz stratégiai repülőgépeket semlegesíteni. Ezek a fejlemények azt sugallják, hogy a taktikai meglepetés — mint amilyet az orosz invázió kezdetén láttunk — egy olyan környezetben egyre nehezebben tartható fenn, ahol omniprezens megfigyelés és olcsó, de rendkívül hatékony rendszerek uralják a terepet.
Kulturális és stratégiai következmények
Petraeus Ukrajnát „MacGyver-országnak” nevezi — ezzel a metaforával jól érzékelteti az alkalmazkodás és a decentralizált innováció leleményességét. Minden brigád saját megoldásokat fejleszt, ami rímel arra a modellre, amelyet Petraeus korábban az amerikai hadvezetésben is pártfogolt. A tábornok szerint a kulcs az, hogy ezeket a tapasztalatokat gyorsan intézményesítsük: be kell építeni az új megoldásokat a doktrínákba, a katonai struktúrákba és a kiképzésbe.
A jövőt Petraeus úgy látja, hogy nagy tömegben harcolnak majd pilóta nélküli rendszerek — gépek veszik fel a harcot gépekkel. Ennek a fejlődésnek a csúcsa az lesz, amikor a távolról irányított rendszereket algoritmusok veszik át. Ez jelentős hatékonyságot hozhat, ugyanakkor súlyos etikai kérdéseket vet fel: mennyiben marad meg az emberi tényező a halálos döntések meghozatalánál?
Ahogy Petraeus fogalmaz: a vezetőknek a valóságot úgy kell elfogadniuk, amilyen az — nem úgy, ahogyan szeretnék —, és fel kell készülniük az autonóm hadviselés korszakára.
Forrás: Defense Romania
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Repeta: ismét orosz drónt lőtt le a román légierő
Kevesebb mint huszonnégy órával az első után szombat reggel egy második drónt is lelőtt a román légierő – ugyanaz a pilóta, ugyanaz az F-16, ugyanaz a segédpilóta, mint pénteken. Az eszközt 8 óra 30 körül semmisítették meg a Duna-delta fölött, Sfântu Gheorghétől mintegy tíz kilométerre nyugatra, néhány perccel azután, hogy belépett a légtérbe. A tények mögött viszont most már a nagyobb kérdés…

Szele Tamás: A szibériai banán esete
Egyszóval: Oroszország nem változik, ha az életéről van szó, akkor sem. Hiába tudnak a veszélyről, míg nincs a nyakukon, nem érdekli őket, esetleg még várják is valami félreértés miatt – ha pedig megérkezik, ráfogják valaki idegenre vagy ellenségre. És végül úgyis ők halnak bele.

Kínai kémet fogtak a NATO-központban
Kémkedés gyanújával letartóztattak egy gyakornokot a NATO belga parancsnokságán. A belga szövetségi ügyészség szombati közlése szerint a kínai származású kanadai állampolgárságú nőt csütörtökön vették őrizetbe; azzal gyanúsítják, hogy egy „harmadik ország" javára kémkedett, és egy bűnszervezet tagja volt. A gyanúsított a mons-i SHAPE-en, a NATO legfőbb hadműveleti parancsnokságán dolgozott. Az…

SZELE TAMÁS: Orbán Viktor utolsó beszéde
Orbán Viktor tusványosi beszédét elmondta, és nem adott mást, csak mi lényege. A hallottak műfaját nehéz volna meghatározni, valami olyasmit prezentált nekünk, ami messze több a szürrealizmusnál vagy a mágikus realizmusnál, inkább tudósításnak tűnt abból a párhuzamos világból, ahol ő már elég hosszú ideje éldegél a mi költségünkön. Mindenesetre csak a kötőszavainak és névelőinek volt valamelyes…

A tusványosi megnyitó alatt az RMDSZ csendben megszerezte teljes erdélyi magyar sajtót
Toró és Hunor, EMSZ és RMDSZ - ez a kettő ugyanaz a kéz. Amíg Toró a színpadon a szeretetről szónokolt, Bukarestben az ő „megbékélendő" partnere épp az egész erdélyi magyar nyilvánosságot tette el láb alól.