A mi vérünkkel itatják a kétfejű sárkányt

Dübörög a kampány, romániai közállapotoknak megfelelően kellően antidemokratikus ez az egész, ahhoz végképp, hogy orrunkat kezdje facsarni az oszlásnak indult báránybőrbe bújt farkasok szaga, de úgy teszünk, mintha ez így rendben lenne. Elvégre mindig is így volt, miért is lenne másként, sőt, honnan tudhatnánk, ha másként történik? Annyira mélyre süllyedtünk és olyan régóta, hogy a jót már akkor sem ismernénk fel, ha szembejönne velünk és ránk köszönne.

A BEC odáig süllyedt, hogy rendeletet hozott arról, az USR nem támogathatja Nicusor Dant a választáson, mert már Elena Lasconival indult neki, tetszettek volna gondolkozni, és még jó, hogy nem a forradalommal példálózott 1989 országában, legyünk nekik hálásak ezért. A választási hatóságok ugyanakkor gőzerővel törlik a közösségi médiából azokat a tartalmakat is, amelyeken egyszerű emberek mondják el, írják le, hogy kire szavaznának. Ha most ide leírjuk, hogy az UGAR . INFO Pikszisbéli Pistára szavaz, de nem tesszük hozzá, hogy szavazzatok ti is Pikszisbéli Pistára, akkor is törvényt sértünk, legalábbis a választási hatóságok szerint, és a poszt törölhető. Ja, hogy Pikszisbéli Pista nem létezik, így nem is jelölt? Ki tudja, talán már ez sem számít errefelé.

Az RMDSZ viszont gőzerővel tolja az agymosást kampányt, a Transtelexen megjelent felmérés szerint az erdélyi magyarok kétharmada már akkor is Antonescura szavaz, ha nem is bízik benne. Ízlelgessük: ha nem is bízik benne… Jó, a helyzet ismerős, erdmagyar tájainkon állandónak tekinthető az állapot, miszerint négy évig szidjuk az udémérét, hogy aztán az RMDSZ-re üssük a pecsétet minden negyedik év tavaszán, telén, időjárástól, összevonásoktól függetlenül és fejlődési lemaradásaink ellenére, de legalább mélyen integrálódtunk a román társadalomba, legalábbis az eremdészes részünk, Románia következő államfőjének sikeres kampányát ugyanis egy magyar intézi, Porcsalmi Bálint, rajta keresztül pedig nekünk fogja majd megköszönni a román társadalom, ha Antonescu ismét előveszi puccsista zakóját, ahogy azt már 2012-ben sikeresen felpróbálta, majdnem bele is gebedtünk.

A választási hirdetéseket engedélyező és kötelezően feltüntetendő kód hiánya adott meglepetés-előnyt Georgescu kezébe, s bár akkor is voltak jelzések eme hatóságok irányába, azokat nem vették komolyan. Most, hogy kiderült, a közösségi média olyan fegyver, amelyet demokráciák ellen igencsak sikeresen lehet bevetni, a téma iránt érdeklődőknek ajánljuk a brexit tanulmányozását, vagy Trump 2016-os győzelmét, szóval, most átestek a ló túlsó oldalára, és mindent IS betiltanak. Persze az IS erős költői túlzás, vannak egyenlőbbek az egyenlőknél, így érdekes módon Antonescura buzdító kommentsiserehad bejegyzései nem érik el az AEP és a BEC ingerküszöbét, mert van az a pénz, amitől korpásodik a haj.

Szemünk előtt bontakozik ki az új valóság: a demokráciát fenyegető tényleges veszély (oroszok) ellen úgy védekezik a román elit, hogy lebontja a demokráciát. Végül is, igazuk van: ha nem lesz egy cseppnyi jogállam sem, akkor már minek szállnának meg az oroszok? Ugye, ugye…

Külön szomorú, hogy a magyarok eygszempártocskája, mindannyiunk érdekeinek képviseletére felesküdött RMDSZ-ünk ebben a folyamatban élharcosként tűnik fel, mondom, meg fogják még ezt nekünk köszönni, csak én és a szeretteim ne legyünk ott akkor.