Moszkva is kampányol: műdemokratákat gyárt, hogy az igaziak veszítsenek

Oroszország ismét széles körű dezinformációs kampánnyal próbálja befolyásolni az amerikai választást, ezúttal a november 3-i félidős választás előtt. Ezt a kongresszus két hírszerzési bizottságának rangidős demokrata tagja, Mark Warner virginiai szenátor és Jim Himes connecticuti képviselő állítja, akik szerdán bizalmas tájékoztatót kaptak a választások biztonságáról. A tájékoztatót október 2-án kérték Jay Clayton nemzeti hírszerzési igazgatótól, a részleteket azonban a titkosságuk miatt nem hozhatják nyilvánosságra.

Warner szerint Moszkva ugyanolyan online befolyásolási kampányt folytat, mint amilyet az amerikai hírszerzés 2016-ban, 2020-ban és 2024-ben is feltárt, de most kifejezetten a demokrata jelöltekre összpontosít. Két példát is említett: James Talaricót, aki Texasban pályázik szenátusi helyre, és Jon Ossoff georgiai szenátort, aki újraválasztásáért indul - mindkettőjükről mesterséges intelligenciával készített hamis hirdetések terjednek az interneten. Himes úgy fogalmazott, hogy az oroszok „ugyanazt a régi nótát fújják”, és bevetnek mindent, ami a kezük ügyébe kerül, hogy káoszt keltsenek, és megingassák a választók bizalmát a szavazógépekben.

A hamisítványok tartalmát már ismerjük, mert a Bloomberg, a The New York Times és több kutatócsoport hetek óta figyeli a kampányt. A Hoodline által összegzett beszámolók szerint az egyik hamis videó azt állította, hogy Talarico OnlyFans-modelleket fizetett, egy másik pedig azt, hogy Ossoffnak nyolc be nem vallott ingatlana van, holott egyik vádra sincs semmilyen bizonyíték. A Bloomberg vizsgálata szerint szeptember 10. és október 9. között 130 hamisított videó és meghamisított újságcímlap jelent meg, amelyek a 36 demokrata kormányzójelöltből 29-et, a 35 demokrata szenátorjelöltből pedig 20-at vett célba, a bejegyzéseket automatizált fiókok terjesztették. A kutatók szerint a manipulációt az is elárulja, hogy a megtekintések száma egy órán belül 200 ezer körülire ugrott, aztán hirtelen megállt. A kutatók azt is észrevették, hogy a korábbi orosz kampányok a politikai paletta mindkét oldalán igyekeztek szítani a megosztottságot, most viszont szinte kizárólag a demokratákat támadják.

Az ilyen hamisítványokat olyan orosz hálózatokhoz kötik,
mint a Storm-1516 és a Matrjoska

A Bloomberg adatai szerint a Storm-1516 2023 augusztusa óta több mint 190 hamis történetet terjesztett, összesen több száz millió megtekintéssel. A hálózat tavasszal Magyarországon is dolgozott: márciusban az Euronews hírének álcázott videót terjesztett, amely szerint Magyar Péter megsértette Trumpot. A videót 2,7 millióan nézték meg, a Kreml kedvencének számító Orbán Viktort mégsem mentette meg az áprilisi súlyos vereségtől. A New York Times szerint a demokratákat a Doppelgänger nevű orosz művelet is támadja, azt sugallva róluk, hogy hátat fordítottak Izraelnek. A műveletet a Social Design Agency nevű orosz cég irányítja, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókkal sújtott.

Warner és Himes ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tájékoztatóban nem láttak jelet arra, hogy bármely ország képes lenne behatolni az amerikai választási rendszerekbe és megváltoztatni az eredményeket, vagy hogy ilyesmire készülne. Az orosz kampány tehát nem a szavazatokat próbálja átírni, hanem a választók fejét összezavarni. A két demokrata politikus ezért inkább attól tart, hogy egy esetleges vereség után Donald Trump külföldi hackertámadásra hivatkozva vitatja majd az eredményt, és ez a félelem nem alaptalan, hiszen a Reuters/Ipsos felmérései szerint a demokraták országosan néhány ponttól több mint tíz pontig terjedő előnnyel vezetnek, Trump pedig a 2020-as vereségét sem ismerte el soha. Himes szerint Kína sem hagyott fel a „rendkívül célzott” befolyásolási kísérletekkel, miközben a washingtoni kínai nagykövetség ezt „hamis vádnak és súlyos rágalomnak” nevezte, az orosz nagykövetség, a Fehér Ház és a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala viszont nem válaszolt a Reuters megkeresésére - Moszkva a korábbi esetekben mindig tagadta a beavatkozást. A Reuters megjegyzi, hogy Trump nemrég enyhítette az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, Ukrajnára viszont egyre erősebben nyomást gyakorol, hogy fejezze be a harcot az orosz megszállók ellen.

Az orosz beavatkozás nem új keletű. Robert Mueller különleges ügyész 2019 áprilisában nyilvánosságra hozott jelentése szerint Oroszország „széles körűen és rendszerszerűen” avatkozott be a 2016-os elnökválasztásba, kifejezetten Trump javára és Hillary Clinton kárára. A jelentés két csatornát tárt fel. Az egyik a szentpétervári trollgyár, az Internet Research Agency volt, amely amerikai állampolgárnak kiadott álprofilok ezreivel, hirdetésekkel, sőt valódi utcai tüntetések megszervezésével amerikaiak millióit érte el a közösségi médiában. A másik csatorna az orosz katonai hírszerzés, a GRU volt. Hackerei feltörték a Demokrata Párt országos bizottságának és Clinton kampányfőnökének, John Podestának a levelezését, a zsákmányt pedig a DCLeaks oldalon, a Guccifer 2.0 álnéven és a WikiLeaksen keresztül, gondosan időzítve szivárogtatták ki. Mueller nyomozása 13 orosz állampolgár és három orosz cég, valamint 12 GRU-tiszt ellen emelt vádat.

A jelentés ugyan nem állapította meg, hogy Trump kampánystábja bűnös összejátszásban lett volna a Kremllel, számos kapcsolatot azonban dokumentált. Ilyen volt a 2016 júniusi találkozó a Trump-toronyban, amelyre ifjabb Donald Trump abban a reményben ment el, hogy az orosz kormánytól Clintonra nézve terhelő anyagot kap, Paul Manafort kampányfőnök pedig belső közvélemény-kutatási adatokat adott át Konsztantyin Kilimnyiknek. A szenátus kétpárti hírszerzési bizottsága később orosz hírszerzőnek nevezte Kilimnyiket, az adatátadást pedig „súlyos kémelhárítási fenyegetésnek” minősítette - ezt a bizottságot 2020-ban éppen a republikánus Marco Rubio vezette. Az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával Mueller tíz esetet vizsgált meg, és kifejezetten leírta, hogy a jelentés Trumpot nem menti fel. A közvélemény mégis mást jegyzett meg, mert William Barr igazságügy-miniszter még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt négyoldalas összefoglalót adott ki, amely szerint a nyomozás nem talált összejátszást, Trump pedig ebből „teljes felmentést” kreált. Mueller levélben tiltakozott, mert szerinte Barr összefoglalója nem adta vissza a jelentés lényegét, egy szövetségi bíró pedig később Barr „őszinteségének hiányát” rótta fel. A több mint négyszáz oldalas jelentést azonban kevesen olvasták végig, így a „boszorkányüldözés” jelszava erősebbnek bizonyult a bizonyítékoknál.

Az amerikai hírszerzés 2020-ban és 2024-ben is kimutatta az orosz befolyásolási kísérleteket, és azt is megállapította, hogy a szavazatokat egyik alkalommal sem sikerült manipulálni. A második Trump-kormány azonban nemhogy megerősítette volna a védekezést, hanem lebontotta. Pam Bondi igazságügy-miniszter 2025 februárjában feloszlatta az FBI külföldi befolyásolással foglalkozó munkacsoportját, a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala ugyanazon év nyarán felszámolta a külföldi befolyásolás elleni központját, és leépítették a választások biztonságáért felelős kiberbiztonsági ügynökség (CISA) illetékes részlegét is. A kormányzat közben azt is megpróbálta, hogy a 2016-os beavatkozást feltáró hírszerzési értékelést politikai összeesküvésként állítsa be. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia olcsóbbá és gyorsabbá teszi a hamisítványok gyártását, a Bloomberg szerint pedig az orosz állam 2026-ban mintegy 1,8 milliárd dollárt szán állami médiára és online propagandára. A Kreml így tíz évvel később ugyanazt a forgatókönyvet játssza el, mint 2016-ban, csak jobb eszközökkel, és ezúttal egy olyan Washingtonnal szemben, amely maga szerelte le a saját védelmét.

Ugar