Először fertőzött meg a Shamonda-vírus embert, a lyoni beteg meghalt

A francia egészségügyi hatóságok először mutatták ki emberben a szarvasmarhákat megbetegítő Shamonda-vírust, amelyről eddig úgy tudták, hogy emberre nem terjed át. A fertőzött férfi súlyosan legyengült immunrendszerű beteg volt, akit egy komoly betegség miatt a lyoni egyetemi kórházakban (Hospices Civils de Lyon) kezeltek, és október elején meghalt.

A francia mezőgazdasági és egészségügyi minisztérium csütörtöki közös közleménye szerint a halála előtt kialakult agyi szövődmények nagy valószínűséggel a vírusfertőzéssel függtek össze. Azt viszont még vizsgálják, hogy a vírus okozta-e a halálát, vagy csak hozzájárult ahhoz. A tárcák „kivételes esetről” beszélnek, és hangsúlyozzák, hogy a lakosság egészére nézve jelenleg nem látnak kockázatot. Riasztást ezért nem rendeltek el, az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC) azonban értesítették.

A hatóságok szerint a legvalószínűbb az, hogy a férfit Kelet-Franciaországban egy fertőzött törpeszúnyog csípte meg, hiszen ott tavasszal és nyáron széles körben terjedt a vírus a szarvasmarhák között. Ez egyelőre csak feltételezés: a klinikai, laboratóriumi és járványügyi vizsgálatok még tartanak, és az ECDC szerint azt sem tudni, melyik szúnyogfaj terjesztette a kórokozót. A Connexion France szerint a hatóságok nem számítanak további emberi megbetegedésekre. Szakértők szerint az eset azért is különös, mert a vírus évtizedek óta kering Afrikában és Ázsiában, mégsem írtak le eddig egyetlen emberi fertőzést sem. A súlyosan legyengült immunrendszer magyarázhatja, hogy ennél a betegnél a szervezet nem tudta megállítani a kórokozót. Ugyanakkor arról, hogy tünetet okozó fertőzés egészséges embereknél is előfordulhat-e, egyik forrás sem közöl adatot.

A Shamonda-vírust a hatvanas évek közepén Nigériában fedezték fel, azóta szórványosan Nyugat-, Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Japánban mutatták ki szarvasmarhákban. Az ortobunyavírusok közé tartozik, és közeli rokona a Schmallenberg-vírusnak, amely 2011-ben Németországban bukkant fel, és akkor szintén komoly károkat okozott az állattenyésztésben. A francia mezőgazdasági minisztérium tájékoztatója szerint a vírust főként Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik, ugyanazok, amelyek a kéknyelv-betegséget is. Az állatok között közvetlenül nem terjed, kivéve a vemhes anyaállatról a magzatra. A fertőzött szarvasmarhák belázasodnak, hasmenésük lesz, és a tejtermelésük is erősen visszaesik. A vemhes teheneknél vetélést és súlyos magzati fejlődési rendellenességeket is okozhat. Vakcina és gyógymód nincs, a hatóságok szerint azonban a fertőzött állatok húsa és teje továbbra is biztonságosan fogyasztható.

Európában idén nyáron, július végén azonosították először a vírust Németországban, Svájcban és Franciaországban, azóta pedig gyorsan terjedt. A francia Réussir mezőgazdasági lap szerint már 51 francia megyében van jelen. Az Euronews összesítése szerint emellett Ausztriában, Belgiumban, Írországban, Olaszországban, Liechtensteinben, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és a brit koronafüggőséghez tartozó Jersey szigetén is kimutatták. A szarvasmarhák mellett juhokban, kecskékben, lovakban és alpakákban is találtak fertőzést. A gazdák számára is súlyos veszteségekkel jár a járvány, egy felső-savoyai tenyésztő júliusban a France 3-nak azt mondta, tíz nap alatt négyezer liter tejet, vagyis a termelése mintegy tizedét veszítette el. A francia minisztérium még augusztusban is úgy tájékoztatott, hogy a vírus emberre nem terjed át, és ezért nincs közegészségügyi hatása. A lyoni eset ezt a feltételezést most megdöntötte, bár a hatóságok továbbra is rendkívül ritka kivételnek tartják.

Ugar