Öt perc hírnév Ankarában, avagy Trump megint belerúg a NATO-ba
Ha egyszer NATO-csúcstalálkozó közeleg, Trump elnöknek menetrendszerűen muszáj belerúgnia a szövetségeseibe. Csütörtökön a Truth Socialön jelentette ki, hogy az USA–NATO viszony „nevetséges" és „egyoldalú", az európaiak „nem álltak mellettünk", és csatolt is egy táblázatot a védelmi kiadásokról – mert ugye semmi sem mutatja erősebben azt, hogy „komoly geopolitikai partner vagyok", mint egy Excel-diagram egy közösségimédia-posztban.
Mintha nem ugyanő lett volna az, aki Alaszkában pirospozsgás vörös szőnyeget terített Putyinnak, kiszabadítva ezzel a nemzetközi karanténból egy tömeggyilkos orosz elnököt. Mintha nem beszélnénk Zelenszkij elnök Fehér Házban történt nyilvános megalázásáról. Nehéz eldönteni, milyen szövetséges lehet Trump – mert Amerika és Trump nem ugyanaz, az USA nem egyenlő ezzel a narancshajú idiótával –, amikor még a megrendelt Patriot rakétákat sem szállítja le a szövetségeseinek.
Trump haragja persze némiképp érthető: csúfos vereséget szenvedett Iránban, és ezt semmilyen önhájpoló közösségimédia-poszt nem tudja elfedni. Ami még nagyobb baj számára, hogy saját republikánusai közül is sokan így látják ezt – az őszi időközi választások pedig nincsenek is olyan messze. Ankara most tökéletes alkalom, hogy megszerezze magának az öt perc hírnevet, megmutassa keménységét, odamondogasson – az európai reakciók viszont egyértelműek: a szövetségeseknek tele van a tökük Trump idiotizmusaival. Már Melonival is összeveszett, alig maradt támogatója a kontinensen.
Jó, a román elnök nyalizására még mindig számíthat, de a helyében ezt nem értékelném túl. Eközben Merz kancellár higgadtan visszavágott: Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért – nem Trumpnak tett szívességből, hanem az orosz fenyegetés miatt. Berlin 2029-re a GDP 3,5 százalékára tornázná fel a védelmi kiadásait, sőt a szövetség 5 százalékos céljának is jóval a 2035-ös határidő előtt megfelelhet. Eközben 380 szerződést kötöttek amerikai fegyvergyártókkal, 33 milliárd dollár értékben – vagyis Európa pontosan azt csinálja, amit Trump évek óta követel, csak épp nem hajlandó ezért hálálkodni neki személyesen.
Csakhogy Trump győzni is szeret – sőt, mindenek felett győzni szeret –, és az ukránok most nem is állnak olyan rosszul, hogy ezt ne venné észre. Hol van már a tavalyi hó, meg az a bizonyos kártyapakli, amivel Zelenszkijt gúnyolta a Fehér Házban? Az USA egyszerűen nem tudta megtörni az iráni drónok hatalmát, Trump pedig első körben visszautasította annak a Zelenszkijnek a felajánlását, aki ötödik éve harcol ugyanezen drónok ellen. Az élet viszont csattanós választ adott: az Öböl-menti államok sorra kötik a milliárdos üzleteket Ukrajnával.
És hogy mennyire érintheti ez érzékenyen Trumpot? Az ukrán Interfax hírügynökség ma jelentette be, hogy Ukrajna 2022 óta most először engedélyezett fegyverkivitelt: kétezer FPV-drónt szállít az F-Drones cégtől – az Egyesült Államoknak. Ugyanaz a platform, amely a Pentagon drónversenyén hatodik helyen végzett, most amerikai kormányzati szerződést nyert, és a cég 18,4 millió dollárból saját gyárat nyit Ohióban. Vagyis miközben Trump táblázatokat oszt meg arról, hogy ki mennyit nem fizet be a közösbe, az az ország, amelyet ő maga tolt volna félre egy kártyacsomag miatt, most éppen amerikai gyárat épít, hogy ellássa Amerikát olyan technológiával, amit Washington saját erőből nem tudott előállítani. Ankarában július 7–8-án majd kiderül, ez a fajta valóság mennyire fér bele az elnök narratívájába – vagy inkább csak még egy táblázatot kapunk Truth Socialön.
Karczag Anna
Felhasznált forrás: : Aawsat
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:
A kéz és az agy: két robot tört fel kormányokat kínai megbízásból
Biztonsági kutatók egy aktív kiberkémkedési kampányt lepleztek le, amelyben feltételezett kínai állami kötődésű operátorok két kereskedelmi mesterséges intelligenciát – az Anthropic Claude Code-ját és a kínai DeepSeek-v4-prót – építettek be közvetlenül a támadások végrehajtásába. A célpontok között Tajvan, Thaiföld és Afganisztán kormányzati rendszerei szerepeltek, de amerikai portálokat is…
Az IMF üzeni: elfogyott a világ pénze
Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója komor mondattal foglalta össze a világgazdaság állapotát: elfogyott a „fiskális lőszer". A kormányok tartalékai kiürültek, épp amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk – az államadósság 2029-re átlépi a GDP 100 százalékát, a kamatszámla pedig négy év alatt a másfélszeresére hízott. A figyelmeztetés akkor hangzik el, amikor az IMF a saját működését…
Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…
Szele Tamás: Jelentés a Krímből
A Krím most borotvaélen táncol – és kétoldalt is éles pengék várják a bukását. A tánc már nem tart sokáig.
„Nyuszi voltam" – a NER egyik első oligarchája mesél arról, hogyan zabálta fel a rendszer saját magát
Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati…