Öt perc hírnév Ankarában, avagy Trump megint belerúg a NATO-ba
Ha egyszer NATO-csúcstalálkozó közeleg, Trump elnöknek menetrendszerűen muszáj belerúgnia a szövetségeseibe. Csütörtökön a Truth Socialön jelentette ki, hogy az USA–NATO viszony „nevetséges" és „egyoldalú", az európaiak „nem álltak mellettünk", és csatolt is egy táblázatot a védelmi kiadásokról – mert ugye semmi sem mutatja erősebben azt, hogy „komoly geopolitikai partner vagyok", mint egy Excel-diagram egy közösségimédia-posztban.
Mintha nem ugyanő lett volna az, aki Alaszkában pirospozsgás vörös szőnyeget terített Putyinnak, kiszabadítva ezzel a nemzetközi karanténból egy tömeggyilkos orosz elnököt. Mintha nem beszélnénk Zelenszkij elnök Fehér Házban történt nyilvános megalázásáról. Nehéz eldönteni, milyen szövetséges lehet Trump – mert Amerika és Trump nem ugyanaz, az USA nem egyenlő ezzel a narancshajú idiótával –, amikor még a megrendelt Patriot rakétákat sem szállítja le a szövetségeseinek.
Trump haragja persze némiképp érthető: csúfos vereséget szenvedett Iránban, és ezt semmilyen önhájpoló közösségimédia-poszt nem tudja elfedni. Ami még nagyobb baj számára, hogy saját republikánusai közül is sokan így látják ezt – az őszi időközi választások pedig nincsenek is olyan messze. Ankara most tökéletes alkalom, hogy megszerezze magának az öt perc hírnevet, megmutassa keménységét, odamondogasson – az európai reakciók viszont egyértelműek: a szövetségeseknek tele van a tökük Trump idiotizmusaival. Már Melonival is összeveszett, alig maradt támogatója a kontinensen.
Jó, a román elnök nyalizására még mindig számíthat, de a helyében ezt nem értékelném túl. Eközben Merz kancellár higgadtan visszavágott: Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért – nem Trumpnak tett szívességből, hanem az orosz fenyegetés miatt. Berlin 2029-re a GDP 3,5 százalékára tornázná fel a védelmi kiadásait, sőt a szövetség 5 százalékos céljának is jóval a 2035-ös határidő előtt megfelelhet. Eközben 380 szerződést kötöttek amerikai fegyvergyártókkal, 33 milliárd dollár értékben – vagyis Európa pontosan azt csinálja, amit Trump évek óta követel, csak épp nem hajlandó ezért hálálkodni neki személyesen.
Csakhogy Trump győzni is szeret – sőt, mindenek felett győzni szeret –, és az ukránok most nem is állnak olyan rosszul, hogy ezt ne venné észre. Hol van már a tavalyi hó, meg az a bizonyos kártyapakli, amivel Zelenszkijt gúnyolta a Fehér Házban? Az USA egyszerűen nem tudta megtörni az iráni drónok hatalmát, Trump pedig első körben visszautasította annak a Zelenszkijnek a felajánlását, aki ötödik éve harcol ugyanezen drónok ellen. Az élet viszont csattanós választ adott: az Öböl-menti államok sorra kötik a milliárdos üzleteket Ukrajnával.
És hogy mennyire érintheti ez érzékenyen Trumpot? Az ukrán Interfax hírügynökség ma jelentette be, hogy Ukrajna 2022 óta most először engedélyezett fegyverkivitelt: kétezer FPV-drónt szállít az F-Drones cégtől – az Egyesült Államoknak. Ugyanaz a platform, amely a Pentagon drónversenyén hatodik helyen végzett, most amerikai kormányzati szerződést nyert, és a cég 18,4 millió dollárból saját gyárat nyit Ohióban. Vagyis miközben Trump táblázatokat oszt meg arról, hogy ki mennyit nem fizet be a közösbe, az az ország, amelyet ő maga tolt volna félre egy kártyacsomag miatt, most éppen amerikai gyárat épít, hogy ellássa Amerikát olyan technológiával, amit Washington saját erőből nem tudott előállítani. Ankarában július 7–8-án majd kiderül, ez a fajta valóság mennyire fér bele az elnök narratívájába – vagy inkább csak még egy táblázatot kapunk Truth Socialön.
Karczag Anna
Felhasznált forrás: : Aawsat
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Miért kezdett Lukasenka óvatosabban viselkedni Ukrajnával szemben?
Oroszország eszkalációs létrája az Ukrajna elleni csapások terén gyakorlatilag kimerült, ha a Kreml nem talál új válaszformákat Moszkva bombázására és a Krím logisztikai blokádjára, akkor még kevésbé tud majd valami újat tenni abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők a belaruszi infrastruktúrát kezdik támadni. Végeredményben megváltozott a kockázatok aránya Lukasenka számára, és ő a Kijevvel folytatott különtárgyalások és engedmények mellett döntött – egyelőre igaz, hogy csak egy helyi jelentőségű kérdésben.
A Google és az FBI közösen számolt fel egy kétmillió otthoni eszközt meghackelő kiberbűnözői hálózatot
A Google Threat Intelligence Group nevű biztonsági csoportja elmondása szerint a mostani akció keretében letiltották azokat a Google-fiókokat és -szolgáltatásokat, amelyeket a NetNut a kártevők vezérlésére és irányítására használt, mivel ez egyértelműen sértette a Google felhasználási feltételeit. Emellett a vállalat technikai jellegű hírszerzési adatokat osztott meg a bűnüldöző szervekkel, kutatóintézetekkel és más platformszolgáltatókkal a NetNut által használt szoftverfejlesztő-készletekről és háttérinfrastruktúráról annak érdekében, hogy az egész digitális ökoszisztéma tisztában legyen a veszéllyel, és fel tudjon lépni ellene.
Amikor a Mesterséges Intelligencia érezni kezd – vagy legalábbis úgy tesz
Az Anthropic egyik társalapítója, Chris Olah 2026 májusában a Vatikánban tartott beszédet, méghozzá épp XIV. Leó pápa mesterséges intelligenciáról szóló körlevelének bemutatóján, és ott olyan mondatokat mondott ki, amelyek azóta is sokakat elgondolkodtatnak. Olah szerint a kutatók folyamatosan olyan „titokzatos, sőt nyugtalanító dolgokkal" találkoznak a modellek belsejében.
NATO- és Marx-kompatibilis lett a Palantir
Ezek után jogos a kérdés: hogyan is bízhatna meg egy olyan Amerika, amely a saját hadseregét hagyományosan hosszú távú, évtizedes léptékben tervezi, egy olyan Európában, amely a fentiek fényében sem katonai gyártókapacitásban, sem technológiai megbízhatóságban nem tud felmutatni valódi alternatívát?
Szele Tamás: Kuba új világa
Mindenesetre a jelek arra mutatnak, hogy a Castro-rezsimnek vége – de egyelőre korai lenne még ünnepelni Havannában: lehet, hogy szabadabb lesz az élet, de egyúttal szegényebb is.