Nicușor Dan levette a nyugatos álarcát, már Orbánt is überelte a Trump-bókolásban
Amikor Nicușor Dan matematikust választották meg Románia elnökének a szélsőjobboldali, focihuligán múltú George Simionnal szemben, még a legszkeptikusabb megfigyelők sem gondolták volna, hogy az önmagát nyugatosnak és demokratapártinak hirdető politikus ilyen gyors ütemben süllyed majd olyan mélységekbe, amelyek eléréséhez Klaus Iohannisnak, az ország korábbi elnökének jó néhány évre volt szüksége.
Dan legutóbb azzal kavarta fel a nyugatos, demokráciapárti választói tábor gyomrát, hogy a Nemzeti Liberális Párt (Partidul Național Liberal, PNL) elnökének feje fölött átnyúlva, alkotmányos aggályokat felvető módon próbált miniszterelnök-jelöltet állítani, majd korábbi, nyugatpárti retorikáját is szép csendben letette az asztalról: manapság már egy szóval sem említi, mennyire örülne egy olyan kormánykoalíciónak, amelyből kimarad a Románia Egyesítéséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor, AUR).
Ha mindez nem lenne elég önmagában is jelzésértékű, a matematikus végzettségű államfő most odáig merészkedett, hogy egy tekintélyelvű vezetőnek szánt, valódi szervilis hódolatban immár Viktor Orbánt is alulmúlja – pedig a saját hazáját korábban Putyin előtt „kisegérnek” nevező bukott magyar miniszterelnök amúgy sem tette túl magasra a lécet ezen a téren. Nicușor Dan véleménycikket jelentetett meg a Newsmax nevű amerikai portálon, amelyet az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb konzervatív médiumaként szoktak emlegetni – azzal a nem elhanyagolható árnyalattal, hogy a „konzervatív” jelző itt gyakorlatilag azt jelenti: a lap csontig behódol Donald Trumpnak, nagyjából úgy, ahogyan azt a magyar közönség a hazai Megafon-hálózattól vagy a 2025-ös állami köztévétől megszokhatta.
A cikkben, amelyről a biziday.ro is beszámolt, Nicușor Dan hosszan méltatja az Egyesült Államokat, azon belül is kiemelten Donald Trump elnököt és annak kormányzatát, kijelentve, hogy a románok számára Amerika sosem volt távoli hatalom, hanem olyan erős szövetséges, amely elkötelezett a béke és a biztonság előmozdítása, valamint az ellenségeikkel szembeni védelem mellett – ezért a két nemzet közötti partnerséget szerinte nem elég csupán hálával megköszönni, hanem el kell mélyíteni, meg kell védeni, és nagyratörő ambícióval kell a jövőbe vinni, hiszen olyan tartós alapokon nyugszik, mint a kölcsönös tisztelet, csodálat és közös célok, amelyek állítása szerint ma is rendkívül aktuálisak. Az elnök odáig megy, hogy kijelenti: Romániában a román nép Trump elnök iránti támogatása rendkívül erős, ami szerinte egyaránt tükrözi a történelmi kötődést és a jelenlegi kihívásokkal, prioritásokkal kapcsolatos közös látásmódot.
Csakhogy a száraz számok némileg árnyalják ezt a lelkes narratívát. A februárban közzétett Gallup-felmérés szerint Trump elnök romániai népszerűségi mutatója mindössze 10 százalék volt, ami – bármilyen furcsán hangzik – így is a legmagasabbnak számított az egész Európai Unióban. A júniusban készült, Avangarde nevű közvélemény-kutató intézet felmérése szerint pedig a románok 42,8 százaléka gondolta úgy, hogy Romániának közelednie kellene a Trump-adminisztrációhoz, míg 45,6 százalékuk kifejezetten ellenezte ezt az irányt; ugyanez a felmérés azt is megmutatta, hogy a lakosság jóval nagyobb lelkesedéssel, 66,7 százalékos aránnyal támogatja az Európai Unióval való szorosabb együttműködést, mint az amerikai közeledést.
Nicușor Dan az amerikai partnerség iránti román elköteleződést történelmi tényekre hivatkozva próbálja alátámasztani, felidézve a hegyekben zajló kommunistaellenes ellenállást, amely a második világháború után Romániára kényszerített rendszerrel szemben próbált fellépni, abban a reményben, hogy az amerikaiak beavatkoznak, és segítenek visszaállítani a demokráciát az országban.
„Románia az Egyesült Államok olyan elkötelezett stratégiai partnere marad, amely a döntő elszántságot és a szükséges erőforrásokat is biztosítani tudja azokban a pillanatokban, amikor ezekre szükség van”
– fogalmaz az elnök, aki emellett arról a román tervekről is beszélt, amelyekkel az amerikai partnerséget kívánják tovább mélyíteni, így a Fekete-tenger térségében zajló védelmi együttműködés erősítéséről, valamint arról a szándékról, hogy Románia fokozatosan eljusson a NATO által kitűzött, a GDP 5 százalékának megfelelő védelmi kiadási célig.
Lobbisták a háttérben
A történet pikantériáját tovább fokozza, hogy a Nicușor Dan vezette elnöki adminisztráció májusban lobbiszerződést kötött amerikai tanácsadókkal, a Mediafax.ro értesülései szerint pedig a szerződésben feltűnik Matthew Schlapp neve is, aki rendszeres szereplője a Newsmax műsorainak. A nyilvánosan elérhető adatok szerint ez az együttműködés egyelőre nem jelenik meg az amerikai jogszabályok által előírt hivatalos nyilatkozatokban, ám a korábbi gyakorlathoz hasonlóan várhatóan a későbbiekben ezt is jelenteni fogják. Mindezek fényében nehéz szabadulni a gondolattól, hogy amikor a románok annak idején a matematikus végzettségű, magát nyugatosnak hirdető Nicușor Dant választották a szélsőjobboldali Simionnal szemben, valójában nem egy elvhű demokratára, hanem egy rendkívül gyorsan tanuló politikusra szavaztak – aki mostanra láthatóan megértette, hogy a mai geopolitikai környezetben az önérdek érvényesítéséhez olykor egészen látványos hódolatra van szükség, mégpedig pont attól a hatalomtól, amelynek elnöke iránti lelkesedés a saját népe körében meglepően szerénynek bizonyul, pedig igazán tanulhatott volna Viktor Orbán rossz példájából....
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Amikor a Mesterséges Intelligencia érezni kezd – vagy legalábbis úgy tesz
Az Anthropic egyik társalapítója, Chris Olah 2026 májusában a Vatikánban tartott beszédet, méghozzá épp XIV. Leó pápa mesterséges intelligenciáról szóló körlevelének bemutatóján, és ott olyan mondatokat mondott ki, amelyek azóta is sokakat elgondolkodtatnak. Olah szerint a kutatók folyamatosan olyan „titokzatos, sőt nyugtalanító dolgokkal" találkoznak a modellek belsejében.

NATO- és Marx-kompatibilis lett a Palantir
Ezek után jogos a kérdés: hogyan is bízhatna meg egy olyan Amerika, amely a saját hadseregét hagyományosan hosszú távú, évtizedes léptékben tervezi, egy olyan Európában, amely a fentiek fényében sem katonai gyártókapacitásban, sem technológiai megbízhatóságban nem tud felmutatni valódi alternatívát?

Szele Tamás: Kuba új világa
Mindenesetre a jelek arra mutatnak, hogy a Castro-rezsimnek vége – de egyelőre korai lenne még ünnepelni Havannában: lehet, hogy szabadabb lesz az élet, de egyúttal szegényebb is.

Termékátcímkézés és önfelmentés – kritikai jegyzet Kelemen Hunor interjújához
A végeredmény egy interjú, amelyben Kelemen következetesen azt a szerepet játssza, hogy ő az egyetlen felelős, higgadt, elvi szereplő egy irracionális, egoista politikai mezőnyben – miközben minden konkrét kudarc (PNRR, kormányalakítás, bizalmi válság) mögött kollektív, megnevezhetetlen "mindenki hibázott" magyarázat áll, minden elvi kérdésben (AUR, Budapest, Magyar Péter) pedig kategorikus, önreflexió nélküli tagadás. Ez pontosan az a fajta politikai kommunikáció, amely – az ő saját szavaival élve – táplálja azt a bizalmi deficitet, amit állítólag olyan aggódva szemlél kívülről.

A Google végleg elvesztette az uniós pert – mit jelent a 4,1 milliárd eurós rekordbírság
Bár a bírság az Alphabet éves nyereségének kevesebb mint 3 százalékát teszi ki, a döntés más hatóságokat és vállalatokat is arra ösztönözhet, hogy kártérítést követeljenek a techóriástól. Miután a Google korábban a Google Shopping-üggyel kapcsolatos pert is elvesztette, több vállalat indított keresetet különböző európai államokban. Szerdán egy svéd bíróság arra kötelezte a Google-t, hogy fizessen mintegy 1,5 milliárd dollárt a jelenleg a Klarna tulajdonában lévő PriceRunnernek.