Moszkva terve: kibombázni az ukrán városok lakóit! Zelenszkij fokozza az orosz finomítók elleni támadásokat

Volodimir Zelenszkij a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán hírszerzés olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyek szerint Putyin a tél közeledtével kiszélesítette a légitámadások célpontjainak körét. Az ukrán elnök szerint az infrastruktúra, a logisztikai hálózatok, az utak, az iskolák és a kórházak támadásával az orosz vezetés arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy elhagyják Kijevet és más ukrán városokat.

A bejelentés olyan támadássorozat közepette hangzott el, amelyben Kijev energetikai és távközlési létesítményeit is drónokkal és rakétákkal támadták, és célba vették a város keleti és nyugati részét összekötő Dnyeper-hidakat is. Zelenszkij értelmezésében Putyin ezzel akar erőt mutatni, miközben az ukrán csapatok a Donbaszban ellentámadást hajtanak végre - az elnök közlése szerint eddig mintegy 140 négyzetkilométert foglaltak vissza, és a művelet folytatódik. Az ukrán válasz az orosz olajfinomítók elleni támadások fokozása lesz. Zelenszkij ezeket a háború finanszírozását biztosító energetikai rendszer fontos elemeinek nevezte, és világossá tette, hogy Ukrajna az energetikai támadásokra az orosz energetikai ágazat elleni csapásokkal akar felelni. Egyúttal kijelentette, hogy nem kívánják az orosz módszert követni, és nem a civil célpontokon fognak bosszút állni.

Ez pedig az a különbség, amelyet a kényelmes nyugati békeprédikációk rendre elmosnak. Ukrajna az agresszor háborús képességeit akarja gyengíteni, miközben az ukrán elnök szerint Moszkva a civil élet feltételeinek felszámolásával próbál városokat kiüríteni. Amikor az orosz finomítók működését fontosabb megóvni, mint az ukrán lakosság védekezési lehetőségeit, akkor a megtámadott országot arra kérjük, hogy a saját túlélését rendelje alá mások gazdasági kényelmének. A háborús gépezetet viszont addig kell gyengíteni, amíg képes újabb támadásokat előkészíteni, finanszírozni és végrehajtani; a Kreml udvarias megértésétől még egyetlen ukrán iskola sem lett biztonságosabb. Zelenszkij azt is közölte, hogy Moszkvától semmilyen jelzést nem kapott, amely Putyin béketárgyalási szándékára vagy az energetikai infrastruktúrát érintő fegyverszünet elfogadására utalna, az európai drónincidenseket és hibrid támadásokat pedig olyan megfélemlítési kísérletként értelmezte, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott támogatás megosztása. Szerinte egyes európai vezetők már kezdik felismerni ezt, és keményítik az álláspontjukat.

Ideje volna, hogy ebből a felismerésből következetes cselekvés legyen a NATO egészében is: több légvédelem, több fegyver, az ukrán védekezéshez szükséges támogatás és határozott fellépés az európai országokat célzó orosz műveletekkel szemben. Moszkva abból ért, ha romlik a támadóképessége, fogy a mozgástere, és az agresszió folytatásának ára emelkedik. A végtelenül megfontolt nyugati aggodalom közben az ukránoknak kell a romok között megvárniuk, mikor jutunk végre erre a kurvára egyszerű következtetésre.

Oroszország természetesen tagadja, és alaptalannak nevezi Zelenszkij vádjait, csakhogy a szétbombázott lakóépületek, a meggyilkolt civilek, az óvóhelyekre kényszerített iskolások, a kínzások, az elrabolt gyerekek és a tömeges nemi erőszak valahogy mégsem a Kreml ártatlanságát bizonyítják. Ennyi év után a moszkvai cáfolatnak nagyjából annyi hitelt érdemes adni, mint a gyújtogatónak, aki a lángoló ház előtt, benzines kannával a kezében magyarázza, hogy ő csak kertészkedni jött, a gyáva nyugati citoyen pedig elhiszi és továbbterjeszti....

Ugar