Rutte mátrixa: a háború kompromisszummal ér véget, de Oroszország nem marad tétlen

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az orosz–ukrán háború nagy valószínűséggel nem egyik fél döntő győzelmével, hanem tárgyalásos megállapodással zárul. „Az ilyen háborúk mindig békemegállapodással érnek véget, amely gyakran egyfajta kompromisszum” – mondta Rutte egy holland televíziónak adott interjúban. A főtitkár elmondta, hogy hetente beszél Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és szerinte az is fontos, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin között „jó kapcsolat” legyen. Arra is figyelmeztetett azonban, hogy Európának a háború után is ébernek kell maradnia az esetleges orosz agresszióval szemben. „Az orosz fenyegetés jelenleg nem közvetlenül a határainkon jelentkezik” – mondta, mert az orosz csapatokat most lekötik az ukrajnai harcok. „De ha a háború véget ér, akkor ez a hatalmas hadsereg nem csak azért marad ott, hogy hatalmas hadsereg legyen.”

Rutte arról is beszélt, hogy megérti az európai szövetségesek „pánikját” a Trump és Putyin között az orosz dízel importjáról kötött megállapodás miatt. „Megértem, én is felhúztam a szemöldököm” – mondta, majd a főtitkár üdvözölte Trump erőfeszítéseit, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. „Nem tűnt el minden kockázat, de Irán nukleáris képességei jelentősen meggyengültek” – mondta.

A kompromisszumról szóló kijelentés nem új Rutte szájából, de érdemes megnézni, milyen helyzetben hangzott el. A főtitkár júliusban a Financial Timesnak még azt mondta, hogy Ukrajna „sokkal, de sokkal jobb helyzetben van”, mint néhány hónappal korábban, és a szövetségesek feladata az, hogy Kijiv a lehető legerősebb legyen, amikor megkezdődnek a tárgyalások, hogy pedig Putyin leül-e tárgyalni, az csak rajta múlik. Augusztusban a Moscow Timesnak azt mondta, hogy minden európai ország maga döntse el, újraindítja-e a párbeszédet a Kremllel, miután Emmanuel Macron francia elnök külpolitikai tanácsadóját Moszkvába küldte. (Macron szerint a találkozó csak azt erősítette meg, hogy Oroszország most nem akar békét.)

Rutte kijelentése azon a héten hangzott el, amikor az ukrán vezérkar szerint az orosz hadsereg októberben a teljes körű invázió legnagyobb havi veszteségét szenvedte el, 54.400 katonát, miközben mindössze 85,8 négyzetkilométert foglalt el, és amikor a Kreml november 10. és 19. közé ígérte a háromoldalú, orosz–ukrán–amerikai tárgyalások folytatását. Hogy mit jelentene a kompromisszum, vagyis milyen területi engedményekkel és milyen biztonsági garanciákkal járna, arról Rutte nem beszélt. A háborút azonban Oroszország indította, és egy olyan kompromisszum, amely jutalmazza az agresszort, éppen azt a veszélyt növelné, amelyre a NATO-főtitkár maga is figyelmeztetett: hogy a hatalmas orosz hadsereg a békekötés után új célpontot keres.

Ugar