Putyin a cigarettára is rátette a kezét: orosz kézbe kerültek a Japan Tobacco gyárai, a háborús kasszának minden rubel kell

Vlagyimir Putyin orosz háborús bűnös elnök november 5-én rendeletben átvette az irányítást a világ egyik legnagyobb dohánygyártója, a Japan Tobacco International (JTI) oroszországi vállalatai felett. A rendelet a JTI négy orosz cégben, a JTI Donszkoj Tabakban, a Petróban, a JTI Jelecben és a Kresz Nyevában lévő részesedését „ideiglenes kezelésbe” adja egy Promislennije Aktyivi (Ipari Vagyon) nevű orosz holdingnak.

A szentpétervári, Rosztov-na-Donu-i, valamint Lipecki és Leningrádi területen működő gyárakban mintegy négyezer ember dolgozik, a JTI ugyan formálisan megtartja a tulajdonjogot, de elveszíti a tényleges ellenőrzést orosz tevékenysége felett, és sem a rendelet időtartamát, sem pontos indokait nem közölték. Az ideiglenes kezelés lényege az Euronews szerint éppen az, hogy az államhoz kötődő vezetők a külföldi tulajdonos beleegyezése és kártalanítása nélkül irányítják a vállalatokat, így a névleges tulajdonostól függetlenül az orosz állam kezébe kerül az irányítás. Ez a jog betűje szerint még nem államosítás, a gyakorlatban azonban nehéz másnak nevezni, mint a nyugati vállalatok vagyonának Kreml-barát kezekbe juttatásának.

A tét nem kicsi. A JTI az orosz cigarettapiac mintegy 37–40 százalékát uralja, és ezzel az ország legnagyobb gyártója. Olyan márkákat gyárt és értékesít, mint a Winston, a Camel, a Sobranie, az LD és a Glamour, valamint orosz márkákat, például a Pjotr I-t, a Russzkij Sztyilt és a Donszkoj Tabakot. A Financial Times szerint tavaly a csoport korrigált működési eredményének mintegy negyedét adta Oroszország, miközben a bevételeknek csak nagyjából tíz százalékát. A Besz.media szerint a legnagyobb egység, a szentpétervári Petro 2023-ban 73,2 milliárd rubel bevételt és rekordnak számító 13,2 milliárd rubel nettó nyereséget ért el. A JTI 1999 óta van jelen Oroszországban, 2007-ben lett piacvezető, 2018-ban vásárolta meg a Donszkoj Tabakot, és több mint húsz év alatt összesen mintegy 4,6 milliárd dollárt fektetett be az országban. Az orosz invázió után a cég ugyan felfüggesztette az új beruházásokat és a marketinget, de nem vonult ki, Ukrajna ezért a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta, mert az adóival az orosz költségvetést táplálja. A cég tehát maradt, és most azt kapja, amit a Kreml mindenkinek ad, aki maradt.

Hogy kié a Promislennije Aktyivi, nem tudni pontosan. A rendelet nem tünteti fel a cég adószámát, így a Besz.media szerint nem lehet biztosan megállapítani, melyik bejegyzett vállalat kapta meg a gyárakat, mert több orosz cég is ezt a nevet viseli. Az egyiket korábban Tajmuraz Bollojevhez, a Baltika sörgyár egykori vezetőjéhez kötötték, egy másik az Armen Szarkiszjan érdekeltségébe tartozó S8 Capital holding része volt. A JTI részvényei a tokiói tőzsdén mintegy 19 százalékot zuhantak, Akazava Rjószei japán gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter pedig elmondta, hogy Tokió többször kérte az orosz hatóságokat, hogy védjék meg a japán cégek és állampolgárok jogos érdekeit. Japán hivatalosan is tiltakozott, és a rendelet visszavonását követeli.

A lépés beleillik a Kreml évek óta tartó gyakorlatába. A külföldi vagyon tulajdonosi hozzájárulás nélküli orosz kézbe adását lehetővé tevő mechanizmust 2023 áprilisában vezették be, és azóta a svájci Nestlé, a francia Auchan és Leroy Merlin, valamint a német Metro orosz vagyonát is ideiglenes kezelésbe vették, az Euronews szerint Putyin októberben még öt európai céggel tett ugyanígy. Moszkva ezt a nyugati szankciókra és a külföldön befagyasztott orosz vagyonra adott válaszként tálalja, Putyin pedig október 1-jén azt mondta, hogy a mechanizmus felkészíti Oroszországot arra, hogy megtorolja az orosz vagyon esetleges jövőbeli külföldi államosítását, és nyitva hagyta a kiskaput, miszerint ha „javulnak a feltételek”, visszaadhatják az irányítást. A japán–orosz viszony amúgy is mélyponton van: Tokió csatlakozott a nyugati szankciókhoz, a Kuril-szigetek ügye évtizedek óta megoldatlan, Putyin augusztusban az egyik vitatott szigetre, Iturupra is ellátogatott, októberben pedig kémkedés vádjával őrizetbe vették Imai Jukit, a Hokkaido Simbun újságíróját. A hadigazdaságra átállt Oroszországnak minden bevételre szüksége van, és ha a háborús kassza üresedik, a Kreml nem válogat: a csokoládé, a hipermarket, a barkácsáruház után most a cigaretta következett.

Ugar