Fedorov felfestette a valós képet: a passzív védelem kora lejárt
A politikában akkor hangzanak el a legőszintébb mondatok, amikor valakinek már nincs vesztenivalója. Egy hivatalban lévő miniszter diplomatikus, egy leváltott miniszter viszont kimondja, ami van. Mihajlo Fedorov, Ukrajna augusztusban menesztett védelmi minisztere pontosan ezt tette egy augusztus 6-i élő adásban — és amit mondott, azt érdemes szó szerint megjegyezni, mert lerántja a leplet arról az illúzióról, amelybe Európa belesüppedt.
Fedorov nem finomkodott. A Patriot-elfogórakéták gyártása nem tud lépést tartani Oroszország rakétakibocsátásával, ezért a kilövőállások elleni offenzív csapások életképesebb stratégiát jelentenek. Vagyis a lényeg: nincs elég Patriot, nem is lesz, felejtsük el a falat, támadni kell. És hogy pontosan mit ért ez alatt, azt is elmondta a maga nyers módján: „A legjobb fegyver az, ha azonnal a kilövőállást ütjük meg a saját ballisztikus rakétánkkal" — tette hozzá, hogy ez 90%-os biztonsággal a teljes személyzet halálát jelenti. Ez az a fajta mondat, amit egy nyugat-európai politikus sosem venne a szájára — nem azért, mert nem érti, hanem mert a diplomáciai óvatosság nyelvén ilyet nem illik mondani. Fedorov szerint még a hivatalból való távozása napján — július közepén — sikeresen tesztelt egy állami rakétaprogramot, amelyet előtte tíz éven át fejlesztettek anélkül, hogy működőképes eredményt értek volna el. A teszt konkrét dátuma július 14., ugyanaz a nap, amikor az ukrán kormányt egy kabinetátalakítás keretében menesztették. A rakétáról magáról így beszélt: „Elég sikeresen teszteltük, és gyakorlatilag eltérés nélkül, közvetlenül eltaláltuk a célpontot. Szóval most be kell fejeznünk ezt a fázist, el kell végeznünk a maradék tesztelést, és meg kell kezdenünk a harci bevetést." A rakétát Fedorov nem nevezte meg, de mivel hangsúlyozta, hogy állami programról van szó (tehát nem a FirePoint magáncég ígért rakétáiról), a szakértők szerint minden jel a Szapszan (Hrim-2) hadműveleti-harcászati rendszerre mutat, amelynek sorozatgyártása állítólag 2025-ben indult meg. Egy tíz éven át vergődő program pont azon a napon lő be először célba, amikor menesztik azt az embert, aki végre működésre bírta — ha ez nem szimbolikus, akkor semmi sem az.
Fedorov nem állt meg egyetlen fegyvernél, hanem egy egész doktrínát vázolt fel, amely mögött ott a keserű felismerés: a drága, nyugati csodafegyverekre várni öngyilkosság. Ukrajnának több, egymással versengő gyártó csoportra van szüksége, amelyek ballisztikus rakétákat állítanak elő, hogy leszorítsák a költségeket és növeljék a kibocsátást. „A jövő az olcsó rakétáké, a nagyon olcsó rakétáké" — mondta, hozzátéve, hogy ezeket ideális esetben mesterséges intelligenciával kellene párosítani. Ez a mondat többet mond a modern hadviselésről, mint száz konferencia-panelbeszélgetés. Amíg Európa a milliós darabáras, 2027–2028-ra ígért rendszereiről tárgyal, Fedorov arról beszél, hogy a jövő a tömegével, olcsón gyártott, AI-vezérelt rakétáké. A tét ugyanis nem a technológiai eleganciában van, hanem a darabszámban.
Az interjú egy másik részletében Fedorov elárulta, hogy a leváltása után sem szakadt meg minden kapcsolata: továbbra is tárgyal Elon Muskkal a Starlink-terminálok lehetséges felhasználásáról az orosz területen telepített ballisztikus rendszerek ellen.
„Kapcsolatban vagyunk Muskkal; néhány napja beszéltünk utoljára. És mondjuk úgy, jelenleg nehéz feladat ezen a kommunikáción keresztül elérni azt az eredményt, amire szükségünk van."
Ez azért is fontos, mert Fedorov felidézte, hogy korábban már sikerült kritikus megállapodásokat kötnie: az év elején elérte, hogy teljesen letiltsák a Starlink-terminálokat az orosz megszállók számára Ukrajna területén. Az akkori fenyegetés az volt, hogy az oroszok műholdas kommunikációt építenek a támadódrónjaikba — amit Fedorov egyenesen katasztrófaként jellemzett, mert a Starlinkkel felszerelt Shahedek kézzel irányíthatók lettek volna, a radarokat és akusztikus érzékelőket megkerülve. A leváltott miniszter tehát kimondta azt, amit a hivatalban lévők nem mernek: a passzív védelem kora lejárt. A kérdés csak az, hogy Európa hajlandó-e ezt meghallani egy olyan embertől, akit épp azért tettek félre, mert túl sok kényelmetlen igazságot mondott ki.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Mureșan: „vagy a mi kormányunk, vagy előrehozott választás". Az RMDSZ-t is kicsit falhoz lökte
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kedden a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakcióinak ülésén közölte, hogy végigviszi a beiktatási eljárást, és a parlament elé áll a bizalmi szavazásra, noha a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy nem támogatja a kormányát.

A Georgescu-polip: nincs itt semmi orosz szál, csak egy kis Dugin
Călin Georgescu hívei tegnap óta azt harsogják a TikTokon, hogy a DIICOT ügye koholmány, az egymillió eurós csalás a „rendszer" bosszúja, Oroszországnak pedig semmi köze az egészhez. Hát persze, hogy semmi. Legfeljebb annyi, hogy a pénz az ügyészség szerint egy orosz kézben lévő bankon keresztül vándorolt a bűntársak számláira. Meg annyi, hogy az ember, aki a megkárosított üzletembert…

Hackerek törték fel a hackereket: a ShinyHunters átvette az orosz cl0p sötét webes oldalát
A világ egyik legismertebb kiberbűnözői csoportja, a ShinyHunters vasárnap azt állította, hogy átvette az irányítást fő riválisa, az orosz nyelvű cl0p sötét webes (dark web) oldala fölött. A lépés nyilvánosság elé hozta a két banda közötti régóta húzódó viszályt – írta a Reuters.

Szele Tamás: A menekülő forgatócsoport esete
Valamikori, nagyon kedves, sajnos már megboldogult főszerkesztőnőm egyik legtöbbet hangoztatott mondása jut eszembe, akkor szokta elővenni, ha valami borzalmas hibát látott egyik-másik sajtó(vég)termékben: „Ez valaha egy szakma volt...”

Nulla kockázat, száznál több ország: így építené fel a Revolut a globális bankot
Nik Storonsky, a Revolut alapítója és vezérigazgatója a Financial Timesnak adott hétfői interjújában felvázolta, milyen globális bankot szeretne építeni. A modell lényege, hogy a cég a betéteknek csak töredékét helyezné ki hitel formájában, így Storonsky szavaival „gyakorlatilag nulla kockázatot" vállal. A terv abban az időszakban kerül nyilvánosság elé, amikor a londoni fintechcég sorra szerzi…