Putyin őszi hadjárata Európa ellen – a támadások nem teljes listája (2. rész)

Az első rész nyár végéig követte Moszkva európai árnyékháborúját. Ez a folytatás az augusztus 23. és november 12. között történteket gyűjti össze, ugyanabban a szerkezetben: előbb a hibrid front – szabotázs, gyújtogatás, drónok és rakéták, kibertámadások, kémügyek – időrendben, aztán a kognitív front, vagyis a választások befolyásolása és a dezinformáció.

Ősszel a Fekete-tengeren már hajók süllyedtek el és tengerészek haltak meg dróntámadásokban, Bulgária és Románia gazdasági övezetében. Európa-szerte szupermarketek hűtőpultjait kapcsolták le távolról, a Moldovai Köztársaság légterébe pedig szinte naponta repültek be orosz drónok. Szeptember 1-jén Berlin hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé az augusztus 4-i lipcsei drónmerényletért. Október 20-án a Wall Street Journal azt írta: az amerikai hírszerzés szerint a szabotázsakciók fokozását maga Putyin rendelte el - ez az eset és annak utóélete fordulópontot jelentett a hibrid háborúban. Hogy mennyire, azt az alábbi lista mutatja.

I. rész: A hibrid front

Augusztus 23. – Olaszország (Colleferro)

A velletri ügyészség eljárást indított az augusztus 13-i colleferrói robbanás miatt, amely a KNDS Ammo Italia lőszergyárában történt, azt is vizsgálják, összefügg-e a bulgáriai EMCO lőszerüzemben három nappal korábban, augusztus 10-én történt robbanással. Forrás itt:, az Ugaron itt írtunk az esetről.

Augusztus 24–26. – Norvégia

Három napon át DDoS-támadás bénította meg a norvég digitalizációs ügynökség (Digdir) rendszereit; az ügynökség szerint ekkora támadás még soha nem érte őket. A Server Killers nevű oroszbarát hekkercsoport vállalta magára, és „kiberháborút” hirdetett Norvégia ellen, amiért Oslo augusztus 23-án megújította biztonsági együttműködését Ukrajnával. A szolgáltatások szinte végig működtek. Forrás itt.

Augusztus 25. – Szlovákia (Eperjes környéke)

A szlovák rendőrség meghiúsította, hogy felgyújtsák a Skyeton ukrán dróngyártó cég üzemét. A gyújtóanyag benzinből és polisztirolból kevert házi napalm volt, a csarnokban hetven ember dolgozhatott. Két lett és egy ukrán állampolgárt fogtak el, egyiküket Németországban. A német nyomozók később ugyanannak a GRU-hoz kötött hálózatnak tulajdonították a kísérletet, amely a müncheni gyújtogatás és a lipcsei drónmerénylet mögött is állt. A hálózat egy része Szlovákiából működött. Forrás itt és itt.

Augusztus 31. – Lengyelország (Skarżysko-Kamienna)

Tűz ütött ki a WB Electronics üzemében, ahol a lengyel és az ukrán hadsereg drónjaihoz gyártanak alkatrészeket. A biztonsági kamerák felvették, ahogy egy maszkos alak átmászik a kerítésen; a helyszínen gyúlékony folyadékkal teli edényt találtak. Az ügyészség idegen hírszerzés megbízásából elkövetett terrorcselekmény gyanújával nyomoz. Donald Tusk már másnap, a westerplattei megemlékezésen szabotázsról beszélt. Forrás itt.

Szeptember 1. – Németország (Brandenburg és Észak-Rajna-Vesztfália)

Tizenkét órán belül két nagyfeszültségű alállomást rongáltak meg. Reggel a Turnow-Preilack alállomás vezetékeire lőttek rá házi készítésű, rakétaszerű eszközökkel – ez az alállomás köti be a hálózatba a jänschwaldei lignittüzelésű erőművet. Este a Bergheim melletti alállomáson szándékosan idéztek elő rövidzárlatot, amely az RWE szerint öt széntüzelésű blokkot ütött ki. A nyomozók külföldi állami megbízással és szélsőbaloldali merénylettel egyaránt számolnak, mi pedig tegyük hozzá, hogy a kettő lényegében ugyanaz. Forrás itt.

Szeptember 1. – Németország (Berlin)

A német kormány hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé az augusztus 4-i lipcsei drónmerényletért, és bezáratta az utolsó németországi orosz főkonzulátust, a bonnit. Johann Wadephul külügyminiszter felmondta a berlini Orosz Ház szerződését, az orosz állampolgárok beutazását pedig megszigorították. Moszkva válaszul bezáratta az összes oroszországi Goethe Intézetet és a szentpétervári német főkonzulátust. A lipcsei repülőtér környékén a nyomozók augusztus 25-én egy harmadik, robbanóanyaggal megrakott drónt is találtak. Forrás itt.

Szeptember 1. – Észtország, Lettország

Drónok repültek be a lett és az észt légtérbe. Észtország nyolc megyéjében légiriadót rendeltek el, az ämari légibázisról török F-16-osok szálltak fel. Ugyanazon az éjszakán ukrán drónok támadták az Ust-Luga-i orosz olajkikötőt. A Recorded Future szerint orosz drónok voltak, más források szerint az orosz elektronikus zavarás térítette el az ukrán drónokat. Forrás itt.

Szeptember 2. – Németország (München)

Egy autóból gyújtópalackokat dobtak a Rohde & Schwarz haditechnikai cég központja előtti építkezésre, nem messze a Helsing dróngyártó székházától. Két bolgár állampolgárt elfogtak, egy fel nem robbant palackot tűzszerészek hatástalanítottak. A bajor rendőrség politikai indíttatású támadásként kezeli az ügyet. Forrás itt.

Szeptember 4–9. – Egyesült Királyság (Swindon)

A terrorelhárítás elfogta, majd vád alá helyezte a 31 éves Joshua Cammidge-et. A vád szerint a GRU irányítása alatt álló „GRU Önkéntes Hadtestnek” dolgozott: márciustól szeptemberig Google Maps-képernyőképeket küldött négy swindoni dróngyártó telephelyről, utánajárt, hogyan szerezhetne zavaróberendezést, és felajánlotta, hogy a szabotázst maga hajtja végre. Forrás itt.

Szeptember 8. – Románia

A román szervezettbűnözés- és terrorellenes ügyészség (DIICOT) őrizetbe vett egy Romániában élő, 40 éves orosz férfit, akit a román hírszerzés (SRI) február óta figyelt. A férfi egy közvetítő utasítására fényképezte a NATO-szövetségesek bázisait, a kommunikációs csomópontokat, a kritikus infrastruktúrát és a Romániában állomásozó ukrán Antonov tehergépeket Bukarestben, valamint Kolozs, Konstanca, Călărași és Ilfov megyében. Az orosz nagykövetség „spekulációnak” nevezte a vádakat. Ugyanaznap egy orosz drón Jászvásártól délkeletre átrepült Románia fölött, és Moldovában zuhant le. Forrás itt és itt.

Szeptember 8–9. – Moldovai Köztársaság

Egy orosz drón miatt lezárták a moldovai légteret, a leállás a kisinyovi látogatáson tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépét is érintette. Másnap orosz drón csapódott be a moldovai határ mellett, a Sztarokozacse határátkelőnél; tizenhat embert kellett biztonságba helyezni. Forrás itt:

Szeptember 14. – Románia (Brassó)

Tűz ütött ki a brassói Carfil ipari parkban, közvetlenül a Carfil SA mellett. A ROMARM állami hadiipari csoporthoz tartozó cég gránátvetőket, lőszert és drónalkatrészeket gyárt. A lángok nyolc vállalkozás telephelyére terjedtek át. Október 26-án az SRI bejelentette: a gyújtogatást egy Oroszországból irányított szabotázshálózat követte el (lásd majd: október 26–28.). Forrás itt.

Szeptember 14. – Lengyelország (Rusinowo)

A lengyel hadsereg egy strand közelében emelt ki a Balti-tengerből egy orosz Gerbera-2 drónt, amelyen éles robbanófej volt. Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szerint a drón a Kalinyingrádi terület felől érkezett a tenger fölé. Egy nappal korábban orosz drón találta el a Kijevből Varsóba tartó személyvonat mozdonyát, a lengyel határtól nagyjából két kilométerre. Forrás itt.

Szeptember 14. – Dánia (Gedser)

Egy orosz hadihajó két jelzőrakétát lőtt ki a dán légierő Fennec helikopterére, amely nemzetközi vizek fölött, rutinfeladatként fényképezte a hajót. Az egyik rakéta közvetlenül a helikopter mellett húzott el. Koppenhága bekérette az orosz nagykövetet, Mette Frederiksen miniszterelnök vakmerőnek nevezte az akciót. Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter ezután kitüntette a Szoobrazityelnij korvett parancsnokát. Forrás itt és itt. 

Szeptember 15. – Litvánia (Pratkūnai)

Litvániában most fordult elő először, hogy NATO-vadászgép drónt lőtt le az ország légterében, Kaunas és Kaišiadorys között. A védelmi minisztérium szerint a roncsok között robbanószerkezet volt, ezt hatástalanították. A válságkezelő központ szerint a drón Fehéroroszország felől jött. Vilniusban, Trakaiban és Kaunasban légiriadót rendeltek el, a repülőtereken késtek a járatok. Forrás itt.

Szeptember 15. – Egyesült Államok

Az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt öt, orosz titkosszolgálatokhoz köthető ember ellen terrorizmus finanszírozása és bérgyilkosságok szervezése miatt. A vádirat szerint a csoport 2024 óta dolgozott disszidensek és Ukrajna szövetségesei ellen. 2026 nyárán meg akartak ölni egy Washington környékén élő orosz ellenzékit, 2024-ben pedig támadást szerveztek egy šiauliai cég ellen, amely az ukrán hadseregnek gyárt rádiókat. Forrás itt.

Szeptember 18–19. – Luxemburg

Ismeretlen drónok miatt két nap alatt kétszer kellett lezárni a luxemburgi Findel repülőteret, tizenkilenc érkező járat máshol szállt le. Luc Frieden miniszterelnök szerint a kormány nagyon komolyan veszi az ügyet. Forrás itt.

Szeptember 23. – Lengyelország (Braniewo)

Egy orosz katonai helikopter a Kalinyingrádi terület határánál rövid időre berepült a lengyel légtérbe, a lengyel légierő vadászgépeket küldött fel. Ugyanezen a héten Tusk arra figyelmeztetett, hogy Oroszország drón- és rakétatámadásokra is készülhet. Forrás itt. 

Szeptember 23. – Lengyelország (Wola Krobowska)

Felgyújtották a Varsótól negyven kilométerre lévő Starlink-földiállomás áramellátó konténerét; a helyszínen Molotov-koktélnak látszó palackot találtak. Az állomást az állami Exatel üzemelteti, és kaunasi párjával együtt ez szolgálja ki Közép- és Kelet-Európa, köztük Ukrajna műholdas internetét. Október 12-én Németországban két török állampolgárt fogtak el. Tomasz Siemoniak miniszter szerint semmi kétség, hogy az orosz hírszerzés áll a támadás mögött. Forrás itt.

Szeptember 23. és 25. – Németország (Berlin-Brandenburg repülőtér)

Drónok miatt kétszer is le kellett állítani a forgalmat a Berlin-Brandenburg repülőtéren: először háromnegyed órára, két nappal később csaknem két órára. Több gépet Drezdába és Lipcsébe tereltek át. A dpa szerint a repülőtér fölött 2026 első felében 28 drónt észleltek, 2025-ben összesen nyolcat. Forrás itt:

Szeptember 24. – Románia, Moldovai Köztársaság

Egy drón négy percig repült Románia fölött, majd Szucsava megyében, Solca közelében lezuhant. Moldova négy drónt jelentett; az egyik, egy Gerbera, a Florești járásbeli Cernițánál zuhant le – ez volt az első, amelyet moldovai területen megtaláltak. Lengyelország kétszer riasztotta a vadászgépeit. Szeptember 21. és 25. között a román határ mentén szinte folyamatos volt a légiriadó. A moldovai védelmi miniszter szeptember végén azt mondta, hogy 2026-ban addig 84 drón repült be az országba. Forrás itt és itt.

Szeptember 30. – október 1. – Moldovai Köztársaság (Anenii Noi, Orhei)

Hîrbovăț mellett, nem messze Bendertől egy drón nekirepült egy villanyoszlopnak, és negyven méter magasan felrobbant. Kisinyov bekérette Ozerov kijelölt orosz nagykövetet. Másnap egy Geran-4 robbant fel az orhei-i autópálya mellett, és egy jó nagy krátert hagyott maga után. Forrás itt.

Október 1. – Finnország

A finn parlament és a helsinki rendőrség nyomozást indított, mert mintegy húsz képviselő jelentette, hogy távollétükben valaki bejárt a lakásukba. Semmi nem tűnt el, de nyitva találták az ajtót, égve hagyott lámpákat, máshová tolt bútorokat, egy esetben pedig valaki le sem húzta maga után a vécét. Szeptember 23-án Paula Risikko, a parlament alelnöke vette észre először, hogy sorozatról van szó. Petteri Orpo miniszterelnök nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy idegen állam áll a háttérben. Forrás itt és itt.

Október 2–3. – Moldovai Köztársaság (Kisinyov)

Két egymást követő napon is bombariadó miatt kellett kiüríteni a kisinyovi repülőteret, közvetlenül azután, hogy Moldova nemzetközi befektetési konferenciát rendezett. Forrás itt és itt.

Október 3. – Moldovai Köztársaság

Az Ukrajna elleni éjszakai orosz támadás közben öt orosz támadóeszköz – Banderol rakéták és drónok – repült be Moldova légterébe, négy régióban hat drón roncsait találták meg. Kisinyov ismét bekérette Ozerov orosz nagykövetet. Maia Sandu elnök szerint a háború „veszélyesen közel került" Moldovához. Forrás itt.:

Október 6. – Bulgária (kizárólagos gazdasági övezet)

Légi és tengeri drónok két teherhajót találtak el Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében. A togói zászló alatt hajózó Alfa Watan elsüllyedt, kilenc szíriai és egy egyiptomi tengerész eltűnt. Bolgár vizeken ez volt az első ilyen támadás. Radev miniszterelnök szerint a nemzetközi jog nyílt megsértéséről van szó. Forrás itt.

Október 7. – Hollandia

Kiszivárgott egy belső holland katonai feljegyzés, amely szerint a katonai bázisok fölött jelentősen megszaporodtak a drónok. A hadsereg az észleléseket addig titokban tartotta. Forrás itt.

Október 11–12. – Franciaország, Hollandia, Belgium

Egyetlen éjszaka alatt mintegy hétszáz francia szupermarketben kapcsolták le távolról a hűtő- és fagyasztórendszereket; az Intermarché, a Netto, a Coopérative U, a Carrefour, az E.Leclerc és a Monoprix boltjai jártak így. A támadók a Danfoss, a Copeland és a Dixell gyártotta vezérlőkön keresztül jutottak be: ezek védelem nélkül, bárki számára elérhetően lógtak az interneten. A hűtőkben néhol 50 fokra emelkedett a hőmérséklet, több boltban tűz is keletkezett, a kár több millió euró. A párizsi ügyészség és a francia kiberbiztonsági hivatal (ANSSI) nyomoz. Ugyanazon a hétvégén az Albert Heijn és a Delhaize láncot birtokló Ahold Delhaize informatikai rendszereit is megtámadták. Forrás itt és itt.

Október 13. – Bulgária (Krapec és Bjala előtt)

Egy héten belül már a második hajót süllyesztették el drónok a bolgár partok előtt. A HS Dignity elmerült, tizenegy tengerész eltűnt, az ukrán tulajdonú Chelsea 3 megrongálódott. Szófia bekérette az orosz nagykövetet. Sztojanov védelmi miniszter kimondta, hogy szerinte valószínűleg orosz drónokról van szó, hiszen nem volna logikus, hogy Ukrajna a saját hajóit támadja. Bulgária vadászgépeket és drónelhárító eszközöket kért a NATO-tól. Forrás itt és itt.

Október 14–15. – Románia (Sulina)

Drón találta el a Yara J tankert, mégpedig Románia felségvizein: a háború kezdete óta most támadtak meg először hajót egy NATO-tagállam parti vizein. Másnap a San Marino zászlaja alatt hajózó Wine Trader tanker gyulladt ki, hét tengerész eltűnt. Ugyanazon az éjszakán drón csapódott a Sea Destiny ömlesztettáru-szállítóba román vizeken, és a Dania J-be az izmajili kikötőben. Románia október 16-ig az idei évben 81 esetben talált drónroncsot, és 53 légtér- vagy tengeri határsértést számolt össze. Forrás itt és itt.

Október 14–16. – Moldovai Köztársaság

Újabb drónok repültek be Moldovába; a kisinyovi kormány szerint egészen biztosan orosz drónok voltak. Október 16-án Codrenii Noi mellett egy drón lezuhant és felrobbant. Forrás itt.

Október 15–19. – Világűr (Cosmos 2612 és ICEYE-X36)

A Cosmos 2612 orosz katonai műhold szeptember 30-tól kezdve tervszerű manőverekkel az ICEYE-X36 radarműhold pályájára állt, október 18–19-én pedig néhány száz, egyes mérések szerint néhány tíz méterre megközelítette azt. Az ICEYE finn alapítású cég, amerikai leányvállalaton keresztül is működik, és radarfelvételeket ad el Ukrajnának. A műholdpályákat követő LeoLabs szerint ilyen fejlett – és talán ilyen veszélyes – egyeztetés nélküli megközelítést még soha nem láttak. Forrás itt és itt.

Október 17. – Románia (Sulina)

Két román F-16-os négy percen belül két sugárhajtású Geran támadódrónt lőtt le a román felségvizek fölött. A NATO-tanács a következő kedden rendkívüli ülésen tárgyalta a fekete-tengeri helyzetet, Franciaország katonai repülőgépeket küldött Romániába. Forrás itt és itt.

Október 19–23. – Moldovai Köztársaság (kibertámadás)

Súlyos kibertámadás érte az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat működtető moldovai ügynökséget (AGE), a támadók személyes adatokhoz is hozzájutottak. A hatóságok azt vizsgálják, nem egy külföldi állam áll-e mögötte. Maia Sandu összehívta a Legfelsőbb Biztonsági Tanácsot, és újabb destabilizációs kísérletekre figyelmeztetett. Forrás itt és itt.

Október 20. – Egyesült Államok, Európa

A Wall Street Journal három európai tisztviselőre hivatkozva azt írta: az amerikai hírszerzés szerint Putyin személyesen adott utasítást a NATO-országok elleni szabotázsakciók fokozására, és ennek egyik első lépése volt a lipcsei merénylet. Friedrich Merz kancellár tanácsadói szerint ha Lipcsében többen meghalnak, Berlin az 5. cikk alkalmazását is fontolóra vette volna. Egy kremli háttércsatornán azt üzenték Berlinnek, hogy ez nem az utolsó eset volt. Forrás itt.

Október 21. – Németország (Wunstorf, Minden, Arrow 3)

A WDR és a Süddeutsche Zeitung megszerezte a Bundeswehr belső értékelését, amely először emeli „jelentősre”, vagyis a második legmagasabb fokozatra a német hadsereget fenyegető orosz szabotázs veszélyét. Az ok egy szeptemberi lelet: a wunstorfi légitámaszpont közelében egy lezuhant drónt találtak, tőle néhány méterre pedig egy robbanóanyaggal teli dobozt. A drón hasonlít a lipcsei merényletben használthoz, a nyomozók szerint azonban ez a Bundeswehr gépeit vehette célba. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) elemzése szerint akár két éve is ott feküdhetett. Az értékelés említi azokat a drónokat is, amelyek az Arrow 3 rakétavédelmi rendszer szász-anhalti telephelye és Patriot-karbantartó üzemek fölött repültek, valamint egy álcázott kamerát, amely a vasútállomást figyelte. Forrás itt és itt.

Október 22. – Németország (Brandenburg)

Brandenburgban elfogtak egy ukrán férfit, akit az ügyészség Vadym Y.-ként nevez meg. A szövetségi ügyészség szerint legalább 2025 júliusa óta egy közvetítőn keresztül orosz titkosszolgálatnak dolgozott. Információt gyűjtött páncélozott járművek, lőszer és robbanóanyag gyártásáról, valamint a NATO keleti szárnyának védelmében részt vevő emberekről és létesítményekről, részben a hadiipar dolgozóitól. Forrás itt.

Október 23. – Románia (Konstanca előtt)

Drónok süllyesztették el a Comore-szigeteki zászló alatt hajózó Khoryv teherhajót, nagyjából 13 tengeri mérföldre Konstancától. Egy tengerész meghalt, hárman eltűntek. Nicușor Dan román elnök nyíltan Oroszországot vádolta azzal, hogy a NATO keleti szárnyán kiélezi a helyzetet. Ukrajna, Románia és Bulgária közösen kérte a NATO-t, hogy gyorsítsa fel a tengeri felderítést. Forrás itt.

Október 23. – Moldovai Köztársaság (Chiștelnița)

Robbanóanyaggal felszerelt Geran drón zuhant le a Telenești járásbeli Chiștelnița mellett, egy energetikai létesítmény közelében, nagyjából száz méterre egy családi háztól. Moldova kiutasította az orosz nagykövetség egyik munkatársát. Válaszul Oroszország november 10-én bekérette Moldova moszkvai nagykövetét. Forrás itt.

Október 26–28. – Románia, Németország, Lengyelország

Az SRI és a DIICOT bejelentette: a szeptember 14-i brassói tűz egy Oroszországból irányított, egész Európában a hadiipart célzó szabotázskampány része volt. A három gyanúsított közül két fehérorosz férfi október 7. óta német őrizetben van, mert pénzért cserébe fel akartak gyújtani egy Nürnberg környéki vasútvonalat és távvezetéket. A harmadikat, egy ukrán állampolgárt, román európai elfogatóparancs alapján Varsóban fogták el. Az SRI szerint a megbízások egyre súlyosabbak: a rongálástól a gyújtogatáson át akár a gyilkosságig terjedhetnek. Forrás itt és itt.

Október 28. – Bulgária (Kaliakra-fok)

Három tengeri drón elsüllyesztette a görög üzemeltetésű, libériai zászló alatt hajózó Contship Jet konténerhajót, amely Haifából tartott Konstancára. A 18 fős legénységet kimentették. Októberben ez volt az ötödik dróntámadás Bulgária gazdasági övezetében, éppen akkor, amikor a bolgár, a román és a török védelmi miniszter Szófiában tárgyalt. Egy francia járőrgép előre jelezte a veszélyt, a támadást mégsem sikerült megakadályozni. Egy volt ukrán haditengerésztiszt szerint a felvételen látható drón egyik ismert ukrán típusra sem hasonlít. Az Al Jazeera összesítése szerint október végéig legalább nyolc hajót ért támadás a román és a bolgár partok előtt, nagyjából 34 tengerész meghalt vagy eltűnt. Forrás itt és itt.

Október 31. – Románia (hat megye)

Két drón miatt hat megyében – Jászvásár (Iași), Neamț, Vaslui, Botoșani, Bákó és Szucsava – adtak ki RO-Alert riasztást, négy F-16-os szállt fel. Forrás itt és itt.

November 1–2. – Európa (tizenegy ország)

A hűtőrendszerek elleni támadások második hulláma nagyjából száz üzletet ért el tizenegy országban: Belgiumban, Svédországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Észtországban, Finnországban, Olaszországban és Romániában. A fagyasztókat akár 55 fokra állították át. Csak a Delhaize-láncnál negyven belga és luxemburgi bolt járt így. November 4-én két oroszbarát hekkercsoport, a NoName057(16) és a Z-Pentest közösen vállalta a támadásokat, és azzal fenyegetőzött, hogy vízművek és erőművek következnek. A Z-Pentestet az EU már júliusban szankciós listára tette. A Kreml abszurdnak nevezte a vádakat, a francia Sekoia kiberbiztonsági cég szerint viszont a módszerek orosz állami szereplőkre vallanak. Forrás itt és itt és itt.

November 1–2. – Franciaország (EFS vérbankok)

A francia vérellátó szolgálat (EFS) három regionális központját támadták meg: a hűtőberendezések szállítóján keresztül jutottak be a plazmát tároló hűtőkamrák rendszerébe, és a mínusz 30 fokos beállítást plusz 110 fokra próbálták átírni. A felügyeleti rendszer időben riasztott, a készleteket átmentették, egyetlen vérkészítmény sem ment tönkre. A hekkercsoportok szerint ugyanaznap a Crédit Mutuel Arkéa bankot is megtámadták. Forrás itt.

November 2. – Románia

A Bukaresti Táblabíróság távollétében elrendelte Oemis Romagoza Durruthy letartóztatását. A DIICOT szerint az Oroszországban élő kubai férfi az orosz titkosszolgálatoknak dolgozik, és ő irányította a 2024-es Ilfov megyei szabotázskísérletet. Körözést adtak ki ellene. Forrás itt.

November 2–6. – Európa (légiforgalom)

Három hullámban érkeztek e-mailben bombafenyegetések európai utasszállítók ellen. November 2-án egy Lutonból induló Wizz Air-gépet Budapestre tereltek, 3-án hét járatot és egy tengerjáró hajót fenyegettek meg, 5-én legalább 27, 6-án újabb tizenegy járatot. Koppenhágától Prágán, Varsón – ahol a Chopin repülőteret rövid időre le is zárták –, Rómán, Milánón, Lisszabonon, Szófián és Brüsszelen át Bukarestig számos repülőtéren kellett intézkedni, néhány gépet vadászgépek kísértek. Robbanószert sehol nem találtak. Hasonló fenyegetést kapott az ír RTÉ és a Sky News is. Forrás itt, itt és itt.

November 3–4. – Lengyelország (Mińsk Mazowiecki)

Két ukrán állampolgárságú férfit, egy 24 és egy 25 éveset fogtak el, másnap kémkedéssel és orosz megbízásból elkövetett autógyújtogatással vádolták meg őket. A nyomozók szerint a felgyújtott autókra az ukrán hadseregéhez hasonló rendszámtáblákat szereltek, hogy ukránellenes hangulatot szítsanak. Forrás itt.

November 4. – Moldovai Köztársaság

Hajnalban, 4 óra 23 és 25 perc között drón repült be a moldovai légtérbe.

Forrás itt.

November 5. – Lengyelország

A lengyel szolgálatok lelepleztek egy hattagú csoportot, amely kémkedett, és Litvánián keresztül fegyveralkatrészeket juttatott el a Kalinyingrádi területre. Forrás itt.

November 5. – Románia (Neamț és Jászvásár megye)

A Neamț megyei Boghicea községben két-háromszáz méteres körzetben szóródtak szét egy drón darabjai. Az SRI tűzszerészei átvizsgálták a helyszínt, a maradványokat ellenőrzött körülmények között felrobbantották. Jászvásár megyében egy erdőben szétesett drónt találtak. Forrás itt és itt.

November 5. – Moldovai Köztársaság (Gordinești)

A Rezina járásbeli Gordineștiben egy Gerberához hasonló drónt találtak. A moldovai adatok szerint októberben 19-szer sértették meg az ország légterét, ebből hat esetben robbanás is történt. 2026-ban addig 67, 2022 óta összesen 104 légtérsértést jegyeztek fel. Forrás itt.

November 7. – Moldovai Köztársaság

Két léggömb repült be Drochia és Soroca térségébe, négy járásban pedig drónroncsokat találtak; a hatóságok öt becsapódást jegyeztek fel. Forrás itt.

November 8. – Románia (Tulcsa megye)

Egy nap alatt háromszor kellett F-18-asokat és F-16-osokat felküldeni a Chilia Veche és a Kígyó-sziget környékén észlelt drónok miatt, Tulcsa megyében RO-Alert riasztást adtak ki. Forrás itt.

November 9. – Románia

Azon a napon, amikor Ursula von der Leyen Bukarestbe látogatott, drón repült be a román légtérbe. Tulcsa megyében RO-Alert riasztás ment ki, F-16-osok szálltak fel. Forrás itt.

November 10–11. – Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország

Léggömbök miatt lezárták a vilniusi és a kaunasi repülőteret. Ugyanazon az éjszakán négy drón érkezett Fehéroroszország felől; a NATO-vadászgépek kétszer is tüzeltek rájuk, de nem találták el őket. Az egyik drón Lettországon és Észtországon át Oroszország felé repült tovább, Finnországban korlátozták a légiforgalmat. Biržai közelében rakétamaradványokat találtak. Vitkauskas litván tisztviselő szerint ez volt az ország történetének legnyugtalanabb éjszakája. Forrás itt, itt és itt.

November 11. – Románia

Az SRI bejelentette: az orosz FSZB-hez kötött Turla hekkercsoport követte el azt a kibertámadást, amely 2025 decemberében egy román állami intézményt ért. A támadók olyan kártevőt használtak, amelyet az ESET kiberbiztonsági cég korábban NATO- és EU-s levelezés megszerzésére szolgáló eszközként írt le. Forrás itt.

November 11. – Moldovai Köztársaság

Két orosz S8000 Banderol rakéta repült be a moldovai légtérbe. Forrás itt.

November 12. – Moldovai Köztársaság

Ștefan Vodă járásban egy szőlőben ismeretlen drón roncsaira bukkantak. Ugyanaznap a moldovai hírszerzés (SIS) és a szervezett bűnözés elleni ügyészség (PCCOCS) őrizetbe vett egy embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy Oroszországnak kémkedett. A gyanúsított a Dnyeszter menti szakadár terület struktúráival is kapcsolatban állt. Forrás itt, itt.

November 12. – Románia (Tulcsa megye)

Tulcsa megye északkeleti részén RO-Alert riasztást adtak ki egy lehetséges drónberepülés miatt. Forrás itt.

November 12. – Lengyelország

Vádat emeltek Volodimir B. ukrán állampolgár ellen, aki az ügyészség szerint segített a 2025-ös, orosz megbízásból elkövetett lengyelországi vasúti szabotázsban. Októberben megkezdődött három ukrán és egy fehérorosz férfi pere is, akiket gyújtogatással vádolnak. Forrás itt.

II. rész – A kognitív front

A.: Választások:

Szeptember 6. – Németország (Szászország-Anhalt)

A német szolgálatok szerint a GRU-hoz kötött Storm-1516 hálózat a tartományi választás utolsó napjaiban a levélszavazás hitelét próbálta rombolni. Korábban a Süddeutsche Zeitung oldalát utánzó hamis honlapon támadta Sven Schulzét, a CDU jelöltjét. Ezzel egy időben az AfD és az „Ein Prozent” egyesület „választási megfigyelőket” toborzott. Forrás itt.

Szeptember 13. – Svédország

A Matrjoska hálózat az SVT és az Euronews logójával ellátott hamis videókkal azt terjesztette, hogy elcsalják a választást, és Ulf Kristersson miniszterelnököt is rágalmazta. Az egyik videó azt állította, hogy az orosz beavatkozás csak mítosz. Kutatók emellett több ezer gyanús, Nigériában és Ghánában regisztrált X-fiókot azonosítottak, amelyek svéd politikusokat követtek. Forrás itt és itt.

Szeptember 20. – Németország (Berlin, Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

Hamis videók terjedtek arról, hogy a berlini levélszavazólapokról lehagyták az AfD-t, illetve hogy megsemmisítették a pártra leadott szavazatokat. A kutatók a Storm-1516-hoz kötötték a videókat: a módszer – megrendezett „szemtanúk”, hírportálnak álcázott honlapok – ugyanaz, mint a februári szövetségi választás előtt.  Forrás itt.

Szeptember 29. – Moldovai Köztársaság

Az ellenzéki Ion Chicu kezdeményezte Maia Sandu elnök felfüggesztését. Az ukrán sajtó ezt újabb, Moldova elleni orosz hibrid támadásként írta le. Forrás itt.

Szeptember 29. – október 4. – Bosznia-Hercegovina

Öt nappal a választás előtt Putyin a Kremlben fogadta Milorad Dodikot és Savo Minićet, a Republika Srpska miniszterelnökét. Nyilvánosan kiállt a koalíciójuk mellett, és változatlan gázárat ígért a boszniai szerb entitásnak. Az SNSD Banja Luka-i kampányzáróján az orosz nagykövet is ott volt, Dodik itt jelentette ki, hogy Bosznia „halott”. Az indulástól eltiltott Dodik pártja megnyerte a választást, ő pedig Putyinnak és Trumpnak is megköszönte a győzelmet. Forrás itt és itt.

Október 3. – Lettország

A lett alkotmányvédelmi hivatal (VDD) nem talált jelentős, szervezett orosz beavatkozást a parlamenti választásban. A NATO a választás idejére német Eurofightereket vezényelt a lielvārdei bázisra. Forrás itt és itt.

Szeptember 10. – november 3. – Egyesült Államok (időközi választás)

A Matrjoska szeptember 10-től mesterséges intelligenciával gyártott, hollywoodi hírességeket szerepeltető videókkal támadta a demokratákat. Október végén Storm-1516-stílusú hamis videók jelentek meg Sherrod Brown és James Talarico szenátorjelöltekről, az egyiket egy nap alatt mintegy 857 ezren nézték meg. A Graphika szerint az amerikai kampány közvetlenül a német és a svéd választás után indult. Forrás itt és itt. 

B.: Narratívák, fenyegetések, leleplezések

Augusztus 27. – Csehország, Lengyelország

A cseh polgári hírszerzés (BIS) éves jelentésének megjelenésével egy időben kiderült, hogy hamis honlapok, közösségimédia-profilok és mesterséges intelligenciával készült tartalmak azt a látszatot próbálják kelteni, hogy megromlott a cseh–lengyel viszony. A BIS szerint 2025 második felében ismét megszaporodtak a szabotázsra való toborzások, és ezek mögött elsősorban a GRU áll. Michal Koudelka, a BIS igazgatója szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „hónapokon, nem éveken belül” katonai támadást kísérelhet meg egy NATO-tagállam ellen. Forrás itt és itt.

Augusztus–október – Franciaország

A párizsi ügyészség augusztusban nyomozást indított a 2027-es elnökválasztás orosz befolyásolása miatt. Emmanuel Macron szeptember 18-án azt mondta, hogy az orosz hibrid fenyegetés az elmúlt hetekben felerősödött, és tervet rendelt el a kritikus infrastruktúra védelmére. Október 27-én a külföldi digitális beavatkozások elleni hivatal (Viginum) leleplezte a GlobUs nevű, Afrikában működő propagandahálózatot, amely Jevgenyij Prigozsin egykori birodalmához köthető. Jean-Noël Barrot külügyminiszter uniós szankciókat sürget. Forrás itt és itt és itt.

Szeptember – Oroszország

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nyíltan kijelentette, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító európai hadiipari cégek Moszkva szemében legitim célpontok. Forrás itt.

Október 11–12. – Egyesült Királyság

Andy Burnham az első brit miniszterelnök, aki nyilvánosan kimondta, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os Brexit-népszavazásba. A Merzcel Berlinben folytatott beszélgetésére hivatkozva hozzátette, hogy az orosz dezinformáció a német politikába is beszivárog. Forrás itt.

Október 23. – Ukrajna, Közép- és Kelet-Európa

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) arra figyelmeztetett, hogy Moszkva hamis zászlós szabotázsakciókat készíthet elő a Baltikumban és Közép-Európában – többek között Oroszországhoz köthető történelmi emlékhelyek ellen –, hogy aztán Ukrajnát hibáztassa. Forrás itt.

November eleje – Ausztria

Osztrák rendőrségi iratokból kiderült, hogy Jan Marsalek, az FSZB-nek dolgozó szökevény menedzser azzal dicsekedett Orlin Roussevnek – a Nagy-Britanniában elítélt kémhálózat vezetőjének –, hogy „sikeres akcióval megbuktatták” Sebastian Kurz kancellárt, aki 2021 októberében mondott le. Forrás itt.

Következtetések

Aligha kell sokat magyarázni: miközben Moszkva nem csökkentette a hibrid támadásainak mennyiségét, aközben „minőségi” ugrást hajtott végre – a fekete-tengeri dróncsapásoknak immár nem ukrán, nem hadviselő áldozatai is vannak. Az ellenünk irányuló orosz kognitív háború sikerét jól jelzi, hogy ehhez is képesek voltunk hozzászokni: alig éri el az európai polgárok ingerküszöbét az, ha egy nem hadviselő fél zászlaja alatt hajózó kereskedelmi hajó tengerészei eltűnnek vagy meghalnak egy orosz dróntámadás következtében.

A kognitív háború más területeken is érezteti hatását: Franciaországban Le Pen áll győzelemre, második helyezett a szélsőbalos Mélenchon, aki ugyanúgy oroszpárti, mint náci ellenfele. Németországban az AfD már nyíltan kampányol az orosz–német bizniszek újraindítása mellett, és így áll több mint harminc százalékon. Korábban írtam már arról, hogy Oroszország a háborút megnyerte – nos, erről beszéltem: Ukrajnát nem tudta katonailag legyőzni, a kinetikus orosz gépezet beleragadt a donyecki sárba, de az Ukrajnán kívüli európai és amerikai területeket ma Oroszország uralja. Trump meghökkentő és árulással felérő dízelbiznisze csak kirívó példája a Kreml kognitív fronton elért sikereinek: az európai polgárok zöme úgy fáradt bele a háborúba, hogy egyetlen puskagolyót sem kellett kilőnie. Alighanem ez a történelem első olyan háborúja, amelyet valós, fizikai ütközet nélkül nyertek meg.

Az európai elit, úgy a politikai, mint az értelmiségi, továbbra is külön esetként kezeli a fentieket: ahány dróntámadás a Fekete-tengeren, annyi külön vizsgálat, annyi külön „nagyon aggódunk” és annyi külön nyilatkozat. Ha figyelmesen megnézzük a fenti listát, aligha kell magyaráznunk, hogy ez egy összehangolt, egy jól ismert állami szereplő által megrendelt és kivitelezett akció, ahol minden támadásnak szerepe van, és minden egyes hibrid támadás vagy dezinformációs kampány a Nagy Tervet szolgálja. Ez pedig nem más, mint elhinteni a félelmet, belefárasztani a nyugati közvéleményt a háborúba, valamint megmutatni és tudomásul vétetni az orosz fölényt. A finnországi eset, ahol a politikusok vécéjébe szartak, és le sem húzták, nagyjából pont azt jelenti, amivel a szerb maffiózók üzentek a jugoszláv háborúra soha fel nem készülő, hipergyenge magyar határőrségnek: egy-egy fogkefét szúrtak a földbe a zöld határon, az üzenet: szopás után mossál fogat. A szláv katonai doktrínának mindig is része volt az ellenfél megalázása, kínzása, alsóbbrendűségének hangoztatása.

Ha ezt most valaki olvassa valamelyik európai minisztériumban, és enyhe bosszúságot érez, az jó jel: legalább valami megmozdult. A fenti lista alapján ez eddig egyáltalán nem volt magától értetődő. Bulgária gazdasági övezetében egyetlen hónap alatt ötször támadtak meg drónok kereskedelmi hajókat. A válasz az volt, hogy bekérették az orosz nagykövetet, aki meghallgatta, amit mondtak neki, aztán hazament. Romániában idén nyolcvanegyszer találtak drónroncsot. A holland hadsereg egyszerűen titokban tartotta, hogy drónok köröznek a bázisai fölött, mintha a probléma attól szűnne meg, hogy nem beszélünk róla. Litvániában a NATO-vadászgépek kétszer lőttek egy drónra, és kétszer mellé. Moldova egy diplomatát utasított ki, Berlin egy konzulátust záratott be. Egyet. Mindezt egy olyan lipcsei merénylet után, amelyről a kancellár tanácsadói azt mondták: ha több halottja lett volna, talán gondolkodtak volna az 5. cikken. Talán. Gondolkodtak volna.

A hivatalos európai álláspont tehát jelenleg az, hogy a halottaknak el kell érniük egy bizonyos darabszámot, mielőtt bárki felállna az íróasztala mögül. Hogy pontosan mennyit, azt senki nem mondja meg, gyanítom, azért, mert senki nem tudja. A Fekete-tengeren eltűnt vagy meghalt harmincnégy tengerész a jelek szerint nem érte el a küszöböt. Igaz, egyikük sem volt uniós biztos.

Pedig egyetlen megoldás van: a visszacsapás. És pont onnan jönnek a biztató jelek, ahonnan a legkevésbé vártam volna: a gyávagyenge Németországból, ahol a repülőtereken immár kikérdezik a Németországba érkező orosz állampolgárokat. Nagy kár, hogy ez a jó szokás nem vált összeurópai nemzeti sporttá. Mondanám, hogy még nem késő, de igenis az. Már rég bombáznunk kéne Moszkvát, már rég el kellett volna kobozni a befagyasztott orosz vagyont, és abból rakétákat venni Ukrajnának, már rég meg kellett volna szakítani a kapcsolatot Trumppal, már rég, már rég…

De legyünk szerények. Nem kérem, hogy holnap reggelre legyen európai stratégia. Csak annyit kérek, hogy a következő „mélységes aggodalom” helyett valaki egyszer mondja ki nyilvánosan, a saját nevével vállalva, hogy hol az a pont, ahol Európa visszaüt. Mert mindaddig, amíg nem teszünk határozott válaszlépéseket, Moszkva csak gyilkolni fog. A történelem során soha nem is csinált mást, és nem is fog mást csinálni: elvégre legnagyobb birodalmi korszakait mindig is a tömeggyilkosságok, népirtások, leigázások hozták el, na meg az, hogy soha semmilyen büntetést nem kaptak érte.

Ha ez a szöveg valakinek elég bosszantó volt, szívesen fogadom a cáfolatot. Csak ne közleményben jöjjön, abból már van elég.

Összegyűjtötte és szerkesztette: Karczag Anna

Ugar Gesta