Orosz szabotázscsoport gyújtogatott Brassóban

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint Oroszországból irányított szabotázshálózat állt a szeptember 14-i brassói tűz mögött, amely a ROMARM állami hadiipari csoporthoz tartozó CARFIL SA szomszédságában pusztított. Az ügyben két belarusz és egy ukrán állampolgár ellen folyik eljárás, akik uniós tagállamokban éltek. Kettejüket Németországban fogták el, a harmadikat Lengyelországban találták meg, a román hatóságok pedig kezdeményezték mindhármuk kiadatását.

A nyomozást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatóságával közösen, az SRI adataira támaszkodva végzi, a bukaresti ítélőtábla pedig európai elfogatóparancsot adott ki a gyanúsítottak ellen. A Lengyelországban azonosított férfira vonatkozó parancsot hétfőn, október 26-án bocsátották ki, ekkor került nyilvánosságra az ügy is. Az eljárás diverziós cselekmény kísérlete miatt folyik, az ügyészség szerint pedig a németországi elfogásokkal sikerült megszakítani újabb akciók előkészítését.

A katasztrófavédelmet hajnali 3 óra 38 perckor riasztották a tűzhöz, amely egy körülbelül ezer négyzetméteres csarnokot borított el. Ebben két autószerviz, egy műszaki vizsgaállomás és egy mosó-tisztító működött. A tűzoltók négy autóval, egy magasból mentő járművel és egy SMURD-egységgel érkeztek, közel négy órányi munkával, fél nyolc körül oltották el a lángokat, és senki sem sérült meg. A korabeli jelentések a civil vállalkozásoknak otthont adó csarnok károsodásáról szóltak, és a mostani hatósági közlések sem említik, hogy a CARFIL fegyver- vagy lőszergyártó részlegei megsemmisültek volna. Az SRI szerint ugyanakkor a tűz egy szervezett szabotázsakció része volt, amelyet további támadások előkészítése követett.

A DIICOT szerint a három férfi más romániai és uniós létesítményeket is célba vett. Az SRI közlése alapján az oroszországi koordinátorok állami és magántulajdonú fegyvergyártó üzemeket, valamint más katonai és ipari jelentőségű objektumokat jelöltek ki a hálózatnak, az idei vizsgálatok pedig nemzetközi katonai létesítmények és ukrán katonák kiképzésére használt helyszínek elleni terveket is feltártak. A szolgálat az esetet az Európában zajló orosz szabotázskampány részének tekinti, amely az érintett országok megfélemlítésére, védelmi képességeik gyengítésére és az európai biztonsághoz való hozzájárulásuk csökkentésére irányul.

A román hírszerzés ismertette a toborzás módszerét is. A kapcsolatfelvétel rendszerint közösségi oldalakon történik, ahol a beszervezők először pénzt ajánlanak látszólag ártalmatlan megbízásokért, például egy épület megfigyeléséért vagy lefényképezéséért. A feladatok idővel rongálásig, gyújtogatásig, sőt merényletig fajulhatnak, aki pedig ki akar szállni, azt nyomásgyakorlással és zsarolással tartják vissza. A beszervezők különösen az anyagi gondokkal küzdőkre, a függőkre és a bűnözői múlttal rendelkezőkre számítanak, mert őket a legkönnyebb kiszolgáltatott helyzetbe hozni. Luca Niculescu miniszterelnök az ilyen támadásokat elfogadhatatlannak nevezte, és gratulált az eljáró hatóságoknak. A nyomozás folytatódik: az SRI, a DIICOT, a belügyi szervek és a katonai hírszerzés a további célpontokat és résztvevőket vizsgálja.

Ugar