America First, orosz pénzből: a szankcionált Novatek és Trump közös alaszkai gázbiznisze

Amerikai energiát ígértek, a cég volt vezérigazgatója szerint azonban orosz pénz és orosz irányítás áll egy több milliárd dolláros alaszkai gázberuházás mögött, amelynek terve még a Washington és Moszkva közötti tárgyalóasztalra is eljutott. A Polar Train LNG ügyében összefonódnak a Trump családhoz vezető üzleti szálak, az Oroszország elleni szankciók és azok az energetikai alkuk, amelyektől az amerikai elnök környezete az ukrajnai háború lezárását reméli, legalábbis a retorika szintjén, valójában azonban csakis saját hasznukat nézik, Ukrajna rovására. Joel Riddle volt vezérigazgató azt állítja, hogy azért távozott, mert rájött: a vállalat finanszírozását és stratégiai irányát valójában az orosz Novatek határozza meg.

Az ügy részleteit a Financial Times és a New York Times oknyomozó cikkeit ismertették meg a közvéleménnyel. Ezek szerint Riddle abban a tudatban vállalta el a munkát, hogy a beruházás mögött Gentry Beach amerikai befektető és az Abu-Dzabiban működő TechWave áll, később azonban arra jutott, hogy a pénz egy része az orosz gázipari óriástól érkezik. Szeptemberben távozott a cégben betöltött posztjáról, példáját követte több vezetőtársa is, köztük Dan Chandra pénzügyi igazgató. Az FT olyan WhatsApp-üzenetekbe is betekintett, amelyekben Gyenyisz Szolovjov, a Novatek egyik vezetője a projekt finanszírozásáról és az átutalások felgyorsításáról egyeztetett. Az orosz technológia felhasználása nem volt titok, a mostani konfliktus tehát nem erről szól, hanem arról, hogy honnan jön a pénz, és ki hozza valójában a döntéseket. Riddle szerint éppen ezekről kapott félrevezető képet, miközben a projekt amerikai energetikai vállalkozásként mutatkozott be a nyilvánosság előtt. A New York Times szerint a távozásához csatolt jogi feljegyzésekben szankciós kockázatokra is figyelmeztetett a Baker Botts ügyvédi iroda, és jelezte, hogy az amerikai pénzügyi hatóságoknak már voltak aggályai a Novatekhez vezető szálak miatt.

A tervezett létesítmény Alaszka északi, North Slope néven ismert olaj- és gáztermelő vidékének földgázát cseppfolyósítaná, majd tankhajókon szállítaná el a vásárlókhoz. Az Oil & Gas Journal márciusi beszámolója még évi hétmillió tonnás kapacitással, 2029–2030-as indulással és 8–9 milliárd dolláros beruházási költséggel számolt, az FT októberi cikke viszont már 25 milliárd dolláros vállalkozásként írja le, és a nyilvános közlések nem magyarázzák meg, honnan ered a különbség. A tervek fő érve a rövid ázsiai szállítási útvonal volt: Alaszkából Japán mintegy 3600 mérföldre van, a Mexikói-öböl partjáról viszont több mint tízezer mérföldet kell hajózni.

A Polar LNG egy befejezetlen, hatalmas, gravitációs alapozású tengeri szerkezetet vásárolna a Novatektől, erre épülne a cseppfolyósító üzem. A cég október 23-i közleményében megerősítette, hogy ehhez engedélyt kért az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat kezelő hivatalától, az OFAC-tól. Ugyanebben a közleményben a TechWave-et nevezte meg finanszírozóként, amerikai befektetőket és partnereket keresett, és 2030 végére ígérte az első szállítást, persze csak akkor, ha meglesznek az engedélyek, a pénz és a műszaki feltételek.

Gentry Beach szerepe azért különösen kényes, mert őt nem holmi alkalmi üzleti ismeretség köti a Trump családhoz. A texasi befektető ifjabb Donald Trump egyetemi barátja, részt vett Trump politikai támogatásának megszervezésében, és a Reuters már februárban megírta, hogy saját elmondása szerint már korábban megállapodott a Novatekkel egy alaszkai gázfejlesztésről. Az orosz együttműködés terve tehát hónapokkal a vezetők távozása előtt megjelent a sajtóban, Riddle most mégis azt állítja, hogy csak később derült ki számára: Beach egyetlen dollárt sem fektetett a Polar Trainbe, és sem részvényese, sem vezetője nem volt a cégnek. A szankciók ügye sem egyszerű: a Novateket 2014 óta sújtják amerikai pénzügyi korlátozások, amelyek eredetileg csak bizonyos hosszabb lejáratú finanszírozási ügyleteket tiltottak, a vállalat vagyonát nem fagyasztották be, és nem tiltottak meg vele minden ügyletet. A Novatek sarkvidéki zászlóshajóját, az Arctic LNG 2 projekt működtetőjét viszont 2023-ban külön is szankciós listára tették.

Itt kapcsolódik össze az alaszkai üzlet az ukrajnai háború körüli diplomáciával. A sajtóbeszámolók szerint felmerült egy olyan konstrukció, amelyben a Novatek technológiát és szakértelmet adna az alaszkai beruházáshoz, cserébe pedig enyhítenék az Arctic LNG 2 elleni szankciókat, a Novatek természetesen tagadja, hogy a technológiáját a szankciók feloldásához kötné, és önálló üzleti lehetőségnek nevezi az alaszkai tervet. A New York Times szerint Putyin szeptemberben Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és Jared Kushnerrel is beszélt az elképzelésről, a Fehér Ház kommentárja szerint azonban csak röviden, általánosságban említették a tervet, részletekről nem tárgyaltak, és a tudósításból az sem derül ki, tudott-e Witkoff és Kushner a Polar LNG állítólagos orosz finanszírozásáról. A Novatek viszont azt közölte a lappal, hogy kisebbségi részesedést akar szerezni a projektben, vagyis nemcsak eladni akarja a technológiáját, hanem tulajdonos is szeretne lenni.

A Polar LNG visszautasítja a volt vezérigazgató vádjait, és azt állítja, hogy Riddle-t elbocsátották, nem ő mondott fel. A cég hangsúlyozza, hogy jogszerűen működik, az átmeneti vezetést pedig Tim Talkingtonra bízta, aki 2022 augusztusáig a Goldman Sachs oroszországi bankjának vezérigazgatója volt. Talkington pályafutása azonban tovább erősíti a gyanút, hogy az amerikai energetikai függetlenség jelszavával meghirdetett beruházás körül egészen más üzleti hálózat szerveződik. Hogy a Trump család közvetlenül milyen anyagi haszonhoz jutna, vagy hogy egyetlen alaszkai projekt határozná-e meg Washington Ukrajna-politikáját, az ebből még nem derül ki oylan egyértelmű módon, hogy az íbróság előtt is bizonyítható legyen, az viszont igen, hogy egy amerikai stratégiai beruházásban felbukkant a szankciókkal sújtott orosz energiaszektor, az üzletet a Trump család baráti köréből érkezett közvetítő hozta, a terv pedig bekerült a háború lezárásáról folyó legmagasabb szintű egyeztetésekbe. Amikor ugyanazokban a szobákban, ahol az úgynevezett békéről, gyakorlatiasabb nyelven szólva Ukrajna kapitulációjáról tárgyalnak, milliárdos üzletekről is szó esik, akkor aligha játszanak fontos szerepet az áldozat-államok érdekei, különösen egy olyan amerikai elnök idejében, aki mindennél jobban szereti a pénzt és saját magát a történelem legnagyobb üzletkötőjének tartja.

Ugar