Teheránban tárgyalt az iszlám NATO

Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország vezető katonai és biztonsági tisztviselői hétfőn Teheránban tárgyaltak az iráni vezetéssel, miközben a jemeni húszik támadásai egyre nagyobb nyomást helyeznek Szaúd-Arábiára, Washington és Teherán pedig újabb csapásokkal fenyegeti egymást. Az iráni állami média szerint a felek a biztonsági egyeztetések folytatásában állapodtak meg, a három vendégország azonban külön megállapodás megkötéséről nem adott hírt.

Ez volt az első magas szintű közös találkozó Irán és a nyáron létrehozott mekkai védelmi szövetség mindhárom tagja között azóta, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli háború Szaúd-Arábiára és Jemenre is átterjedt. A tárgyalásokon így egyszerre volt napirenden a közvetítés és a katonai fenyegetés: Rijád az Irán által támogatott húszik támadásai ellen keres védelmet, miközben szövetségeseivel együtt diplomáciai úton is igyekszik megfékezni a konfliktust. A szaúdi küldöttséget Hálid bin Szalmán védelmi miniszter, Mohamed bin Szalmán trónörökös öccse vezette, Pakisztánt Aszim Munír tábornagy, a hadsereg vezetője, Törökországot pedig Ibrahim Kalın hírszerzési főnök képviselte. A delegációkat Maszúd Pezeskján iráni elnök is fogadta, a megbeszéléseket pedig az Al Jazeera beszámolója szerint Mohszen Rezái, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára vezette.

Az iráni állami televízió a négy ország képviselőinek első közös egyeztetéseként mutatta be a találkozót, a Fars hírügynökség pedig az együttműködés további erősítéséről számolt be. A szaúdi fél nyilatkozata elsősorban a közvetítés célját hangsúlyozta: Rajed Krimli közdiplomáciai miniszterhelyettes az X-en azt írta, hogy a látogatással a feszültség enyhítését, a párbeszédet és a diplomáciai rendezést kívánják elősegíteni, egyúttal támogatva Katar és Pakisztán közvetítői erőfeszítéseit. A hétfői tárgyalást több előkészítő látogatás előzte meg: katari közvetítők vasárnap jártak Teheránban, Munír pedig már az előző héten egyeztetett az iráni vezetéssel. Iszmáíl Bagái iráni külügyi szóvivő szerint a négyoldalú találkozót a pakisztáni hadsereg vezetője kezdeményezte, és az első lépés lehet egy térségi biztonsági együttműködés kialakítása felé.

A mostani diplomáciai kísérlet előzménye, hogy a februárban, az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapásokkal kezdődött háborút eddig nem sikerült tartós megállapodással lezárni. Pakisztán kezdettől közvetített Washington és Teherán között, júniusban pedig ideiglenes egyezség is született, amely néhány héttel később, az amerikai–iráni harcok kiújulásával felbomlott. Az iráni sajtó szerint Munír múlt heti látogatásán Teherán azt közölte, hogy követeléseinek teljesítéséig nem hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal. Közben Szaúd-Arábia biztonsági helyzete is romlott, miután a húszik az elmúlt hónapban fokozták az ország elleni támadásaikat. A szaúdi légvédelem vasárnap újabb rakéta- és dróntámadásokat hárított el, Egyiptom pedig hétfőn jóváhagyta, hogy katonai támogatást nyújtson a királyságnak.

A támadások a mekkai védelmi egyezmény működését is próbára teszik. Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország augusztus 7-én írta alá a megállapodást, amely a NATO kollektív védelemről szóló elvéhez hasonlóan kimondja, hogy bármelyik tag elleni fegyveres támadást mindhárom ország elleni támadásnak tekintenek. Az egyezmény első cikke szerint a felek minden szükséges eszközzel fellépnek, ha valamelyikük területi épségét, szuverenitását vagy nemzetközileg elismert határait fenyegetés éri. A tagországok miniszterei ebben a hónapban rendkívüli ülést tartottak Rijádban, ahol arról állapodtak meg, hogy katonai erőket és eszközöket telepítenek Szaúd-Arábiába a húszik támadásai elleni védekezés támogatására. A török parlament a múlt héten kezdte meg az egyezmény ratifikálását, Pakisztánban pedig az AP beszámolója szerint a kormány támogatja a megállapodást, parlamenti jóváhagyást azonban nem kértek hozzá. A szaúdi védelem megerősítéséből ugyanakkor még nem következik, hogy a szövetségesek Jemen területén is hadműveleteket indítanának: az Al Jazeera által megszólaltatott szakértők kételkednek abban, hogy Ankara és Iszlámábád szárazföldi csapatokat küldene az országba. A teheráni látogatás ezzel párhuzamosan arra utal, hogy a három állam a katonai együttműködés mellett továbbra is keresi a tárgyalásos rendezés lehetőségét, bár a hétfői egyeztetés után konkrét tűzszüneti megállapodást vagy új amerikai–iráni tárgyalási időpontot nem jelentettek be.

Ugar