Rongálj vagy megverünk: migránsokat kényszerítenek szabotázsra a fehérorosz határőrök

A lett ügyészség szerint fehérorosz határőrök erőszakkal kényszerítenek migránsokat a lett határkerítés és a megfigyelőberendezések megrongálására. A határ menti táborokban ellenőrzik, ki fizetett az illegális átjutásért, aki pedig nem rendezte a tartozását, azt bántalmazással és kínzással veszik rá a szabotázsra. A lett hatóságok szerint a határ szigorúbb őrzésével párhuzamosan egyre gyakoribbak az ilyen támadások.

A módszerről Andris Aleksejevs, a lett legfőbb ügyészség államvédelmi osztályának ügyésze beszélt a közszolgálati televízió De facto című oknyomozó műsorában. Elmondása szerint a fehérorosz oldalon működő táborokban rendszeresen megjelennek egyenruhások, sorba állítják az ott várakozókat, és fényképek alapján ellenőrzik, ki fizette ki az embercsempészeknek az átjutás árát. A többieket választás elé állítják: vagy megrongálják a lett határvédelmi berendezéseket, vagy addig bántalmazzák őket, amíg bele nem egyeznek. A nyomozás során feltárt esetek szervezett akciókra utalnak. Az elkövetők fémfűrésszel érkeznek, pontosan tudják, hol és mit kell elvágniuk, néhány másodperc alatt végeznek, majd visszatérnek Fehéroroszországba. Aleksejevs szerint a távoli országokból érkező, helyismerettel nem rendelkező emberek aligha maguk választják ki a célpontokat és tervezik meg a rongálást. Az ügyészség egy nemzetközi embercsempész-hálózat működését sejteti, és megalapozottnak tartja a gyanút, hogy fehérorosz határőrök is részt vesznek az illegális migráció szervezésében és a lett infrastruktúra elleni akciókban.

A De facto riportja szerint az út fejenként nagyjából ötezer dollárba kerül, a pénzt többnyire kriptovalutában fizetik ki. A migránsok Oroszországon keresztül jutnak Fehéroroszországba, majd a lett határ közelében lévő táborokban várják, hogy továbbindítsák őket. Aki nem jut át, akár hónapokra is ott rekedhet, kiszolgáltatva azoknak, akik az utazását szervezik. A lett legfőbb ügyészség júliusban indított büntetőeljárást az állam elleni súlyos bűncselekmények elkövetésére irányuló szándék miatt; ennek részeként vizsgálják a fehérorosz tisztviselők feltételezett közreműködését. Ivars Ruskulis, a lett határőrség parancsnokhelyettese szerint éppen a határzár eredményessége miatt válik erőszakosabbá a túloldal fellépése. Ahogy nehezebbé válik az átjutás, az embercsempészek bevétele is veszélybe kerül, ezért egyre gyakrabban támadják a munkájukat akadályozó berendezéseket. Idén már több mint hatvan alkalommal rongáltak meg határ menti létesítményeket, köztük elektromos elosztószekrényeket és térfigyelő kamerákat. Tavaly egész évben 23 ilyen esetet jegyeztek fel. Az erőszak közvetlenül a lett határőröket is érinti. A riportot megelőző héten legalább kétszer kövekkel dobálták meg őket a fehérorosz oldalról, október elején pedig egy tíz–húsz fős csoport lépte át illegálisan a határt, miközben a túloldalon maradó kísérők fenyegetőztek, és egy fegyvernek látszó tárggyal hadonásztak. A határőrség munkáját naponta száz–kétszáz katona segíti, a nyomozásban pedig az Europollal is együttműködnek.

Lettország, Litvánia és Lengyelország évek óta azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka rendszerét, hogy tudatosan szervezi és használja fel a migrációt a szomszédos uniós és NATO-tagállamok elleni nyomásgyakorlásra. A most ismertetett ügyben a lett hatóságok már azt állítják, hogy a kiszolgáltatott embereket a határvédelmi infrastruktúra megrongálására is bevetik: aki nem tud fizetni, annak más feladatot szabnak. A lett határőrség idén már több mint tizenkétezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg. Ez meghaladja a tavalyi egész éves adatot, és az év végére a 2023-ban feljegyzett 13 863 kísérletes rekord is megdőlhet - a számok határátlépési kísérleteket jelölnek, így ugyanaz az ember többször is szerepelhet bennük. A fehérorosz határszakaszon zajló, Vilkatis, vagyis Vérfarkas nevű megerősített határvédelmi műveletet az év végéig meghosszabbították.

Ugar