Korlátozná az EU a kínai bútorok, gépek és vegyipari termékek behozatalát

Az elektromos autók és a hibridek után újabb kínai termékek előtt szűkítené az európai piac kapuját Brüsszel. A Bloomberg értesülése szerint az Európai Bizottság a vegyipari termékek, a bútorok és a gépek behozatalának korlátozására készül, az első javaslatokat pedig már 2027 első negyedévében bemutathatja. Egyelőre arról egyeztetnek, mely termékeket érintené az intézkedés, és vámokkal vagy az importálható mennyiség megszabásával védenék-e az európai gyártókat.

A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó források szerint a tervek még változhatnak: a Bizottság a tagállamokkal és Pekinggel is tárgyal, így sem az érintett áruk köre, sem a korlátozások formája nem végleges. Az irány azonban világos: Brüsszel több ágazatban is fékezné a kínai behozatalt, amelynek növekedése egyre nagyobb nyomást helyez az európai vállalatokra.

Mintaként a kínai hibrid autók behozataláról nemrég kialkudott megoldás szolgálhat. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos október 8-án és 9-én Pekingben tárgyalt Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel. A találkozón tizenhat pontban jutottak megállapodásra; ezek a kereskedelem és a beruházások mellett az exportellenőrzést, a szellemi tulajdon védelmét és a hibridek kivitelének korlátozását is érintették. A megállapodás évi 350 ezer darabban szabná meg az EU-ba behozható kínai hibrid autók számát - Brüsszel ezt olyan felső határnak tartja, amely már védi az európai piacot, de még nem vált ki kínai megtorlást. A Bloomberg forrásai szerint a végrehajtási javaslatokat a következő hetekben terjesztenék elő, hogy a korlátozás decemberben életbe léphessen. A kvóta négy évig maradna érvényben, és a második évtől évente hat százalékkal emelkedne. Az egyik forrás arról is beszélt, hogy más országokból, köztük Japánból és Dél-Koreából érkező autókra is hasonló korlátot állapíthatnak meg. A hibridek azért kerültek Brüsszel célkeresztjébe, mert a kínai gyártók ezek kivitelének növelésével válaszoltak az elektromos autókra kivetett vámokra. Az EU 2024-ben legfeljebb 35,3 százalékos kiegyenlítő vámot vezetett be a Kínában gyártott, tisztán elektromos autókra, a hibridekre azonban ez nem vonatkozott, a gyártók így egyre nagyobb mennyiségben szállítottak olyan modelleket Európába, amelyek kimaradtak amelyekre nem vonatkozott a szabályozás. Az Electric Vehicles szakportál beszámolója szerint Šefčovič azt mondta az uniós tisztviselőknek, hogy a beavatkozás a 2026-ra várt mintegy 800 ezerről hozzávetőleg 400 ezerre csökkentheti a kínai hibridek éves behozatalát.

Az autóipari vita mögött az európai–kínai kereskedelem egyre látványosabb egyensúlytalansága húzódik. Az Eurostat adatai szerint az EU 2025-ben 199,6 milliárd euró értékben exportált Kínába, miközben onnan 559,4 milliárd eurónyi árut vásárolt, a különbség tehát 359,8 milliárd euró: ennyivel haladta meg a kínai behozatal az oda irányuló uniós kivitelt. A most vizsgált ágazatok közül a gépipar különösen nagy súllyal szerepel ebben a forgalomban. A gépek és mechanikus berendezések behozatala 106,5 milliárd eurót tett ki, ami a teljes kínai import 19 százaléka, és a második legnagyobb termékcsoportot jelentette. A harmadik helyen a szerves vegyi anyagok álltak, 34,1 milliárd euróval. Ursula von der Leyen bizottsági elnök október elején arról beszélt, hogy az európai iparágak fellépést sürgettek, a Bizottság pedig újabb védintézkedésekkel készül válaszolni.

Ezekkel az eszközökkel akkor lehet korlátozni a behozatalt, ha annak hirtelen növekedése súlyos kárt okoz vagy ilyen kárral fenyegeti az adott ágazatot, és Brüsszel már vizsgálja a kereskedelmi adatokat, hogy megállapítsa, mely területeken indokolt a beavatkozás. A korlátozás többféle lehet. Megszabhatják, hogy egy termékből legfeljebb mennyi érkezhet az unióba, vagy vámkontingenst vezethetnek be: ebben az esetben egy meghatározott mennyiség fölött már pótlólagos vámot kell fizetni. A források szerint az intézkedéseket úgy alakítanák ki, hogy megfeleljenek a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak, ezért formálisan más, az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokra is kiterjednének, hasonlóan a korábbi acélipari védintézkedésekhez, bevezetésükhöz pedig nem lenne szükség Kína beleegyezésére. Peking ugyanakkor már jelezte, hogy kész megvédeni a saját gazdasági érdekeit. A kínai kereskedelmi minisztérium október elején arra figyelmeztette az EU-t, hogy ne számítson nyomásgyakorlással megszerezhető előnyökre, és ne becsülje alá Kína eltökéltségét. A Traders Union összefoglalója szerint a kínai hatóságok nemrég dömpingellenes vizsgálatot is indítottak a több iparágban felhasznált p-nitrotoluol behozatala ügyében.

Brüsszel mozgásterét különösen a kritikus nyersanyagoktól való függés szűkíti. Az európai iparnak szüksége van ezekre az alapanyagokra, Peking pedig az exportjuk szigorításával válaszolhat a kereskedelmi korlátozásokra. Az EU ezért egyszerre próbálja védeni a saját gyártóit és elérni, hogy vállalatai könnyebben, kiszámíthatóbb eljárásokkal juthassanak hozzá a kínai kritikus ásványokhoz. Šefčovič a jövő év elején tekinti át kínai partnereivel, mire jutottak az eddigi egyeztetéseken, és milyen további lépések következhetnek.

Ugar