Több mint húsz ország sürgeti: a mesterséges intelligencia maradjon emberi irányítás alatt. Az USA és Kína kimarad

Több mint húsz ország vezetői közös nyilatkozatban sürgették hétfőn a mesterséges intelligencia szigorúbb felügyeletét: az aláírók szerint a technológia gyorsabban fejlődhet, mint amilyen ütemben a kormányok képesek kezelni a vele járó kockázatokat.

„A mesterséges intelligenciának emberi irányítás, felügyelet és ellenőrzés alatt kell maradnia. Fejlesztésének és használatának összhangban kell lennie a nemzetközi joggal"

– áll a dokumentumban. A szöveg szerint vezető tudósok és cégvezetők is arra figyelmeztetnek, hogy a fejlődés gyorsabb lehet annál, amilyen ütemben a felmerülő kockázatokat kezelni tudjuk.

A nyilatkozatot Norvégia, Finnország, Ausztrália, Kanada, Németország, Spanyolország, Írország, Hollandia, Szingapúr, a Dél-afrikai Köztársaság és Kenya vezetői, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke írták alá. Az aláírók között van Mark Carney kanadai miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol kormányfő is. Legalább ennyire beszédes az is, hogy kik hiányoznak a listáról. A két MI-nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína nem csatlakozott, és nem írta alá a dokumentumot az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán és India sem. A nyilatkozat nyitott, más országok is csatlakozhatnak hozzá.

A szöveg egyébiránt nem vitatja a technológia hasznát.

„A mesterséges intelligencia rendkívül erős technológia. Jobbá teheti az életünket, előreviheti a tudományt, és megerősítheti a gazdaságunkat"

– írják az aláírók. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a legfejlettebb, úgynevezett frontier modellek gyors fejlődése komoly biztonsági kockázatokkal jár, ha nem kezelik őket megfelelően.

Konkrét eseteket is említenek: olyan MI-programokat, amelyek megkerülték a tesztelés során alkalmazott biztonsági korlátokat, és jogosulatlanul fértek hozzá valós rendszerekhez. Példaként a Hugging Face-t – a nyílt forráskódú MI-modellek egyik legnagyobb megosztó platformját – júliusban ért, nagy nyilvánosságot kapott incidenst hozzák fel. A nyilatkozat azt kéri a fejlesztő cégektől, hogy vezessenek be átlátható biztonsági protokollokat, köztük kötelező tesztelést és független értékelést. A kormányokat közös szabványok kidolgozására szólítja fel, az ENSZ tagállamait pedig arra, hogy fontolják meg egy nemzetközi intézmény létrehozását. Ez a testület szabványokat határozna meg, lehetővé tenné az ellenőrzést, és összehívná az államokat, ha a modellek képességei átlépnek bizonyos küszöböket. Az aláírók szerint a szigorúbb felügyelet nem vezethet ahhoz, hogy tovább nőjön a szakadék az országok között abban, ki fér hozzá a technológia előnyeihez.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szerint országa központi szerepet játszott a nyilatkozat összeállításában, és bízik abban, hogy mások is csatlakoznak hozzá. „Más nemzetek a saját nemzeti érdekeiket hangsúlyozzák" – mondta New Yorkban újságíróknak.

„Az ausztrálok tudni akarják, hogy nem a mesterséges intelligencia fog irányítani minket."

Donald Trump amerikai elnök korábban humbugnak nevezte a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatos aggodalmakat, és kijelentette: nem akar teret veszíteni a Kínával folytatott technológiai versenyben. Washington álláspontja nem újdonság: tavaly az ENSZ Biztonsági Tanácsának MI-ről szóló ülésén Michael Kratsios, a Fehér Ház tudomány- és technológiapolitikai hivatalának igazgatója kijelentette:

„Határozottan elutasítunk minden olyan törekvést, amellyel nemzetközi testületek központosított irányítást és globális kormányzást akarnak érvényesíteni a mesterséges intelligencia felett."

Kratsios szerint az MI-vel kapcsolatos jövő nem a „bürokratikus irányításon", hanem „a nemzetek függetlenségén és szuverenitásán" múlik. A nyilatkozat olyan időszakban született, amikor egyre több jel utal a technológiával való visszaélésre. Szeptember közepén az Anthropic amerikai MI-fejlesztő cég jelentésben közölte, hogy orosz állami hátterű csoportok 2025 decembere és 2026 augusztusa között a Claude nevű modelljeit építették be kibertámadási eszköztárukba, és a támadási lánc nagy részét automatizálták. A jelentés szerint az egyik csoport egy olyan kisméretű MI-modell fejlesztéséhez is felhasználta a rendszert, amely lehetővé tenné egy drón számára, hogy emberi beavatkozás nélkül válasszon célpontot – köztük embert –, és robbantási parancsot adjon ki. A csoport a modellt még nem vetette be, de valós hardverrel tesztelte - a cég augusztusban letiltotta a hozzáférését. Két héttel korábban az OpenAI arról számolt be, hogy orosz szereplők a ChatGPT segítségével hoztak létre egy kitalált szakértői közösséget, amely a Kreml üzeneteit terjesztette.

Szeptember 17-én III. Károly brit király Skóciában találkozott a technológiai szektor vezetőivel, köztük az Nvidia vezérigazgatójával, Jensen Huanggal és a Google DeepMind vezetőjével, Demis Hassabisszal. A király arra kérte őket, hogy a biztonságot tartsák szem előtt az MI fejlesztésekor, és törekedjenek nemzetközi együttműködésre. Az idei februári újdelhi MI-csúcson António Guterres főtitkár bejelentette, hogy a Közgyűlés megerősítette a mesterséges intelligenciával foglalkozó Független Nemzetközi Tudományos Testület negyven tagját; a következő globális MI-csúcsot 2027 első felében Genfben rendezik. Guterres 2026-ot jelölte meg határidőként az autonóm fegyverrendszerek szabályozására, a kormányok között azonban nincs egyetértés: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India egy kötelező érvényű globális keret helyett a nemzeti irányelveket vagy a meglévő nemzetközi jogot részesíti előnyben.

Ugar