Kövesi: nagyon gyorsan tudunk vagyonokat lefoglalni, a magyar ügyeket is kivizsgáljuk

Laura Codruța Kövesi budapesti látogatásának már önmagában komoly jelentősége van: az Európai Ügyészség főügyésze azért érkezett Magyarországra, hogy a Tisza-kormány minisztereivel és a magyar ügyészség képviselőivel az ország EPPO-csatlakozásának gyakorlati részleteiről tárgyaljon. A Telexnek adott interjújából azonban az is kiderül, hogy ez már messze nem valamiféle politikai szándéknyilatkozat. A magyar kormány elküldte a szükséges levelet az Európai Bizottságnak, azt elfogadták, megkezdődtek a gyakorlati előkészületek, Kövesi pedig az igazságügyi, a pénzügyi és a belügyminiszterrel már arról tárgyalt, hogyan épüljön fel az Európai Ügyészség magyarországi szervezete. Megállapodtak abban is, hogy tíz delegált európai ügyész dolgozik majd Magyarországon, mellettük pedig külön erre kijelölt rendőrök, pénzügyi nyomozók és vámosok segítik a nyomozásokat. Kövesi szerint a három magyar miniszter elkötelezettnek tűnik a csatlakozás mellett; a folyamat valamivel lassabban halad, mint eredetileg várta, de ezt azzal magyarázza, hogy a magyar fél alaposan akarja előkészíteni az intézményi és jogszabályi hátteret.

Az első magyarországi EPPO-nyomozások várhatóan 2027-ben indulhatnak. Addig fel kell állítani az irodát, módosítani kell a szükséges jogszabályokat, ki kell választani a magyar delegált európai ügyészeket, illetve azt az európai ügyészt, aki Luxemburgban képviseli majd Magyarországot. Kövesi reményei szerint jövő nyárra teljesen működőképessé válhat a magyarországi szervezet. Ennél azonban lényegesen fontosabb, amit a hatáskörről mond: az Európai Ügyészség magyarországi illetékessége nem a csatlakozás napjától kezdődik, hanem 2021-ig visszamenőleg érvényes, vagyis az azóta feltárt, az EPPO hatáskörébe tartozó ügyeket megvizsgálhatják, amint a magyar szervezet működőképessé válik. Ráadásul már most is vannak Magyarországhoz kapcsolódó nyomozásaik, mert más tagállamokból kiinduló, határokon átnyúló ügyekben eddig is elérhettek magyar szereplőket és tranzakciókat. Kövesi neveket vagy konkrét folyamatban lévő ügyeket nem mondott.

Az EPPO hatásköre természetesen nem terjed ki minden magyarországi korrupciós ügyre. Kövesi részletesen elmagyarázza, hogy az Európai Ügyészség az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik: többek között azokkal a csalásokkal, amelyekben az uniós pénzeket érő kár meghaladja a tízezer eurót, valamint a határokon átnyúló áfacsalásokkal, ha a kár tízmillió euró fölött van. Ha az alapügyhöz korrupció, pénzmosás vagy sikkasztás kapcsolódik, akkor ezekre is kiterjedhet a nyomozás. Vagyis ha például egy magyar oligarcha uniós támogatások segítségével gazdagodott meg, és ennek során az EPPO hatáskörébe tartozó csalás történt, Kövesi válasza egyértelmű: kivizsgálhatják az ügyet.

Kövesi egy különösen érdekes veszélyre is felhívja a figyelmet. Az EPPO magyar kapcsolódású nyomozásaiban azt látják, hogy a kínai vállalatok számának gyors növekedésével együtt nő annak kockázata is, hogy Magyarország a kínai szervezett bűnözői hálózatok egyik fontos célpontjává váljon az áfacsalásokban. Vannak már más tagállamokban folyó ügyek, amelyekben magyar kapcsolatok jelennek meg, és az Európai Ügyészség ezeket a határokon átívelő összefüggéseket is vizsgálja. Ez azért lényeges, mert az EPPO egyik alapvető előnye éppen az, hogy nem különálló nemzeti ügyészségek próbálnak egymástól adatokat kérni egy sok országon átvezető pénzügyi hálózatról, hanem ugyanazon ügyészségi struktúrán belül tudják követni a tranzakciókat és a szereplőket.

Nem válogathatnak a kényelmes és a kényelmetlen ügyek között

Kövesi szerint a magyar csatlakozás egyik legfontosabb következménye az lesz, hogy az EPPO nem politikai mérlegelés alapján választja ki, melyik ügyet akarja és melyiket nem akarja kivizsgálni. A működésüket a jogszerűség elve határozza meg: ha egy bűncselekmény az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik, foglalkozniuk kell vele. Kövesi ezért azt mondja, hogy a csatlakozás után Magyarországon tudomásul kell venni: „a dolgok másképp működnek”. Az EPPO függetlensége szerinte nem deklaráció, hanem gyakorlati működési elv, amelynek lényege, hogy ugyanaz a törvény vonatkozik mindenkire. Nem néhány látványos csalási ügyet akarnak kiválasztani, hanem minden hozzájuk tartozó bűncselekményt ki kell vizsgálniuk.

A gyorsasággal kapcsolatban ugyanakkor jóval árnyaltabban beszél. Nem ígéri, hogy minden nagy korrupciós ügy néhány hónap alatt ítélettel végződik. Sok függ attól, milyen ügyészeket választanak ki Magyarországon, mennyire lesznek szakmailag jók és függetlenek, illetve milyen jogszabályi környezetben dolgozhatnak. Az EPPO tapasztalatai szerint vannak olyan ügyek, amelyekben néhány hónap alatt lezárható maga a nyomozás, és akár egy éven belül jogerős ítélet is születhet, míg összetettebb ügyeknél másfél, két vagy akár három évre is szükség lehet. Ha viszont egy országban rendszeresen indokolatlanul elhúzódnak a bírósági eljárások, azt az Európai Ügyészség problémaként jelezheti, és ha az ok a jogszabályokban van, jogalkotási változtatásra is szükség lehet.

Nemcsak nyomozhatnak: házkutatás, őrizet, vádemelés és vagyonlefoglalás is jöhet

Talán ez az interjú legfontosabb része azok számára, akik az elmúlt években eltűnt vagy magánvagyonná alakított uniós pénzek visszaszerzését várják. Kövesi világossá teszi, hogy az EPPO nem valamiféle brüsszeli ellenőrző hivatal, amely jelentéseket ír, aztán elküldi őket a magyar hatóságoknak. A magyar delegált európai ügyészek ugyanazokkal a büntetőeljárási jogosítványokkal rendelkeznek majd, mint a magyar ügyészek: nyomozást indíthatnak és folytathatnak, házkutatást rendelhetnek el, kényszerintézkedéseket kezdeményezhetnek, őrizetbe vételt javasolhatnak és vádat emelhetnek. És lefoglalhatják a vagyont. Amikor a Telex erre külön rákérdez, Kövesi válasza különösen határozott: „Természetesen, és ezt nagyon gyorsan tesszük, sőt szerintem hatékonyabban, mint bármelyik nemzeti ügyészség.” Az előny az EPPO nemzetközi szerkezetéből fakad. Az Európai Ügyészség joghatósága Magyarország csatlakozásával már 25 tagállamra terjed ki, így egy magyar nyomozás nem áll meg az országhatárnál. Ha meg kell találni a pénzt, azonosítani kell a vagyontárgyakat vagy pénzügyi tranzakciókat kell követni, az EPPO sokkal közvetlenebbül tud mozogni a részt vevő országok között.

Kövesi erre nagyon plasztikus példát is mond. Ha valaki ellopja az uniós pénzt és Magyarországon tartja, annak megtalálása még viszonylag egyszerű. Ha azonban a pénzből Monacóban vagy Dél-Franciaországban vásárol ingatlant, egy magyar ügyész számára már sokkal nehezebb azonosítani és lefoglalni a vagyont. Az EPPO viszont – Kövesi megfogalmazásával – „madártávlatból” látja az egész rendszert, ezért a saját joghatósági területén belül sokkal könnyebben tudja követni, hová ment a pénz. A nyomozás alatt lefoglalt vagyont jogerős ítélet után el lehet kobozni, a visszaszerzett összeg pedig Kövesi szerint végül a magyar költségvetésbe kerül vissza. Vagyis az EPPO-csatlakozás nemcsak büntetőjogi elszámoltatási eszköz lehet, hanem közvetlen vagyonvisszaszerzési jelentősége is van.

Kövesi óvatosan helyretette az NVVH körüli vitát is

A beszélgetésben előkerül a Tisza egyik legfontosabb választási ígérete, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH is. Kövesi azonban nem akar úgy tenni, mintha alaposan ismerné az új magyar intézmény részletes szabályait: kifejezetten elmondja, hogy nem tanulmányozta kellő mélységben sem a hatáskörét, sem a szervezeti felépítését, ezért nem mond ítéletet arról, megfelelő-e a konstrukció. Felajánlja viszont az EPPO szakmai segítségét, amely mögött immár több mint húsz tagállam tapasztalata áll. Szerinte a legjobb törvény és a legjobban megtervezett hivatal sem ér sokat megfelelő emberek nélkül; ezért kifejezetten arra biztatja a jó és független magyar ügyészeket, hogy jelentkezzenek az Európai Ügyészséghez, ahol szerinte valóban lehetőségük lesz elvégezni a munkájukat. A Telex ezután rákérdez arra a Magyarországon vitát kiváltó kijelentésre is, amely szerint botorság volna a hatéves vagyonvisszaszerzési időszak alatt feltétlenül bírósági ítéleteket várni. Kövesi válasza ebből a szempontból érdekes ellenpont: az EPPO saját tapasztalata alapján egyáltalán nem törvényszerű, hogy minden ilyen ügy hat évnél tovább tartson. Van, ahol egy év alatt megszületik az ítélet, máskor másfél, két vagy három év szükséges, de mindez az ügy bonyolultságától és a jogrendszer működésétől függ. Ugyanakkor nem állítja azt sem, hogy minden vagyonvisszaszerzési ügy gyorsan jogerős ítélethez vezethet; hangsúlyozza, hogy az összetett ügyek természetüknél fogva hosszabbak lehetnek.

Az interjú politikailag legsúlyosabb része akkor következik, amikor Kövesit az Orbán-kormánnyal való korábbi együttműködéséről kérdezik. Azt mondja, személyesen gyakorlatilag nem volt kapcsolata az előző kormánnyal: hivatalos találkozója nem volt velük, a volt igazságügyi minisztert legfeljebb uniós tanácsüléseken látta. Az intézményi együttműködésről viszont már sokkal többet mond. Kövesi szerint a magyar hatóságok bizonyos ügyekben, például áfacsalásoknál vagy más hagyományos határokon átnyúló bűnügyekben teljes mértékben együttműködtek az Európai Ügyészséggel.

A helyzet szerinte akkor változott meg, amikor politikailag érzékeny szereplők kerültek képbe. Kövesi általános tapasztalatként fogalmazza meg, hogy a politikusok addig szeretik a független bűnüldözést és ügyészséget, amíg az nem nyúl a saját köreikhez. Magyarország esetében pedig konkrétan azt állítja: „amint olyan ügyeket indítottunk, amelyek politikusokhoz közel álló személyeket érintettek, akkor hirtelen nem voltunk illetékesek”. A riporter többször próbál neveket kérni, sőt azt is megkérdezi, hogy a volt miniszterelnök környezetéről van-e szó, Kövesi azonban ezt nem erősíti meg, és következetesen megtagadja a nevek közlését. Annyit mond el, hogy politikusokhoz kapcsolódó személyekről volt szó, és ezekben az esetekben a magyar Legfőbb Ügyészség eljárást indított, majd arra hivatkozott, hogy az Európai Ügyészség már nem illetékes. Kövesi ehhez egyetlen, de meglehetősen világos mondatot fűz: „Ilyen többé nem fog előfordulni.”

Ez azért különösen érdekes, mert az interjú elején már elmondta: az EPPO hatásköre Magyarország esetében 2021-ig nyúlik vissza, és a működőképessé válás után az ebből az időszakból származó, hatáskörükbe tartozó ügyeket ki fogják vizsgálni. A két kijelentést egymás mellé téve tehát az rajzolódik ki, hogy az Európai Ügyészség nem kizárólag a Tisza-kormány idején elkövetett esetekkel indul majd el Magyarországon, hanem az Orbán-korszak utolsó éveinek EU-pénzeket érintő ügyei is eljuthatnak hozzá. Kövesi azonban sem azt nem mondja meg, pontosan mely ügyekről van szó, sem azt, kik lehetnek az érintettek.

„Vissza kell szerezniük az országukat”

Kövesi az interjúban többször is szokatlanul erős megfogalmazást használ Magyarországgal kapcsolatban. A beszélgetés elején, amikor arról kérdezik, mit gondol arról, hogy közvetlenül a kormányváltás után korábbi minisztereket vettek őrizetbe korrupció gyanújával, azt mondja: „Itt az ideje, hogy visszaszerezzék az országukat, mert az elmúlt években az történt, hogy elvették az országot a polgáraitól.” Az automatikus feliratban ezt követően „foglejtett államként” jelenik meg a kifejezés, ami nyilvánvalóan hibás átírás, de a szövegkörnyezet alapján Kövesi az állam foglyul ejtésének, a state capture-nek a fogalmáról beszél. A megoldást nem valamilyen rendkívüli intézkedésben látja, hanem abban, hogy a rendőrök, ügyészek és bírók egyszerűen elvégzik azt a munkát, amelyet a törvény rájuk bíz.

Amikor pedig a riporter felhozza, hogy a Fidesz élesen ellenzi az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, Kövesi válasza mindössze ennyi: „Tévednek.” Arra a kérdésre, hogy miért, megint ugyanahhoz a gondolathoz tér vissza: „Mert önöknek vissza kell szerezniük az országukat. Az Európai Ügyészséggel pedig ez lehetséges.” A Fidesz szuverenitási és kommunizmust emlegető kritikájába nem akar politikusként beleállni, de azt mondja: az EPPO-tagság nem a szuverenitás feladásáról szól, hanem annak felismeréséről, hogy a szervezett bűnözés már rég nem tartja tiszteletben a nemzeti határokat. Csak az áfacsalások miatt évente mintegy 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió, ezért szerinte értelmetlen úgy ragaszkodni a nemzeti hatáskörökhöz, hogy közben éppen a bűnözők profitálnak abból, hogy a bűnüldöző szervek az országhatároknál megállnak.

Magyar Péternek is üzent: az ígéret után most jön a pénz

Kövesi nem ad biankó csekket az új kormánynak sem. Amikor arról kérdezik, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás a Tisza egyik kampányígérete volt, azt válaszolja: a politikusok sok mindent mondanak, az számít, mit tesznek utána. A csatlakozás bejelentése önmagában nem elég; most az fog kiderülni, hogy a kormány hajlandó-e megteremteni az EPPO sikeres működésének feltételeit. Ehhez pedig megfelelő emberek, független ügyészek, rendőri és pénzügyi nyomozói kapacitás mellett pénz is kell. Ebben Kövesi közvetlenül Magyar Pétert is megszólítja. Elmondása szerint a pénzügyminiszter a találkozón támogatást ígért az Európai Ügyészség költségvetéséhez, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdés végső soron miniszterelnöki szinten dől el. Kövesi ezért azt mondja: reméli, hogy Magyar Péter az Európai Tanácsban az EPPO költségvetésének támogatói között az élen jár majd. Ez tulajdonképpen az interjú egyik legvilágosabb üzenete az új kormánynak: a csatlakozás politikai ígéretét most intézményi függetlenséggel, megfelelő emberekkel és pénzzel kell megtölteni.

A teljes interjúból így jóval több rajzolódik ki annál, hogy Magyarország egyszerűen feliratkozik egy újabb európai intézmény tagsági listájára. Ha az előkészületek Kövesi terve szerint haladnak, 2027 nyarára tíz delegált európai ügyész, külön rendőri, pénzügyi nyomozói és vámkapacitás dolgozhat Magyarországon; az EPPO visszanyúlhat a 2021 óta keletkezett, saját hatáskörébe tartozó ügyekhez; EU-pénzekkel kapcsolatos csalás esetén a hozzá kapcsolódó korrupciót, pénzmosást és sikkasztást is vizsgálhatja; házkutatást és más kényszerintézkedéseket alkalmazhat, vádat emelhet, valamint a részt vevő európai országokon keresztül követheti és gyorsan lefoglalhatja a külföldre vitt vagyont. Kövesi pedig mindehhez hozzátesz még valamit, ami talán az egész beszélgetés kulcsmondata: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás után el kell fogadni, hogy a dolgok nem működhetnek tovább ugyanúgy, mint korábban.

Ugar