Parászka BoróKaren mint skandináv menekült az M1 híradóban
Alkalmi sorozatkritikánkból kiderül, hogy Parászka Boróka még Madame Tussauds viaszbábuként se látott soha cigányasszont - pedig ő az, aki saját állítása szerint éjt nappallá téve dolgozik értük és velük a nyomortelepen. Alighanem rajta és a vakokon kívül nincs még egy ilyen ember Maros megyében, pedig túlnyomó többségük nem roma nővel feküdt közös szobában a szülészeten. Így derül ki, hogy már az is fikció volt.
Kicsit sajnáljuk, hogy a Parászka-poszt megosztása előtt lelőttük a poént, de van abban még csámcsogni való:
Tegnap délkörül itt a falusi placcon hőbörögtek a férfiak. Hétágra sütött a nap, az egyik első tavaszi nap volt. Ilyenkor az emberek kirajzanak, mint a bogarak. Rendes reménytelen Ká Európa, a napsütéssel együtt előkerülnek a sörösdobozok, a mindenféle üvegek, "flakonyok". Ütemesen nőtt a hangerő, sercegve ment a köpködés. Minél inkább sütött a nap, annál riasztóbb volt a hőbörgés. Már nem lehetett elmenni a nagypofájúak mellett, zavarták a közlekedést, a bevásárlást. És nyilván azt is, hogy a mellettük elhaladó legalább egy pillanatra beleéljék magukat a békés tavaszi kirügyezésbe.
Egyszercsak megjelent egy szekér, trappolva húzta az eléje kötött mokány kis ló. A bakon egy nő ült, fején hátra volt csúszva a kendő, haja lobogott. Látszott, hogy dühös sietséggel jött.
Leugrott a bakról, és mintha szerte szét heverő farönköket pakolna: feldobált a szekérre három-négy hőbörgőt. Fiatalt, öreget, vegyesen. A fickók szóhoz sem jutottak, vagy ha megpróbáltak szóhoz jutni, rájuk rivallt a nő:
- Takarodjál haza, és józanodjál ki!
Aztán felpattant a kótyagos rakománya elé a bakra, és amilyen gyorsan jött, úgy el is tűnt a tavaszi madárcsicsergésbe.
Pillanatokon belül helyre állt a csend, fényesebben sütött a nap. Egy gyerek gyorsan beváltotta a szerte szét heverő sörösdobozokat, és ugyanazzal a lendülettel vett az árukból egy akkora perecet, mint a feje.
Azon gondolkodtam, ezt a szekeres nőt hogy a fenébe kéne végigküldeni a Washington-Moszkva-Tel-Aviv-Budapest-Teherán-Kijev tengelyen? Szedje össze a sok, hatalmi gőzbe megpimpósodott fszkalapot, és magyarázza el nekik, hogy mi az igazi pacifizmus meg nőmozgalom.
Úgy néz ki, Parászka, miután az előző részben Lézer Janira rátromfolva kijelölte a romák helyét a szociális ágazatban, bátorkodott továbbmenni, és az összes elképzelhető romákkal kapcsolatos sztereotípiát felnagyítva beleönteni a fenti posztba. Szinte halljuk Lázár hangját a Nyugati hangosbemondóján:
No-go zónázó vonat indul... Marosvásárhelyre...
Mire megérkezik, Jedden a közelebbről körül nem határolható bolt egy merő no-go zóna, hát kérem oda be se lehet menni a hangoskodó, sercegve! köpködőő! kalaposoktól, hát még a napot is eltakarják a nagy szájukkal, nem lehet elmenni mellettük, még a közlekedést is zavarják! De aztán betrappol a színre, a "flakonyok" közé az egyesfogattal! a kendős! asszony, borítja a sztereotípiát, hányja a szekérre, hányja a szekérre! Hiszen nyilván neki is lapátkeze van. De minthogy cigányok, hát ezek mind egyformák, ezért a személő nem tudja megszámolni, hogy mennyi az annyi, három-e vagy négy.
Az Ugar megkereste Parászka Borókát, hogy melyik boltnál történt a posztjában leírt jelenség. Természetesen nem válaszolt.
Annyi bizonyos, hogy a Parászka fejében székelő díszlettervező szabadságot vett ki március ötödikére és hatodikára: mintha valami hippi csaj hajtana be a színre a szekérrel. Olyan, hogy a kendő hátracsúszik, és lobog a hajad, cigányéknál nincs. Ha kendőt hordasz, akkor hagyományos a hajviseleted, az a haj pedig mindent csinál, csak nem lobog. Ajánlott lenne a fejbéli díszlettervezőnek egy gyors néprajzi kurzus, hogy az ilyen bakikat elkerülje a fiktív sorozat ezutáni részeinél. Azt sem értjük, hogyan csúszhatott hátra az a kendő, hiszen a viselője nem alkalmi kendőhordó - látott valaki hátracsúszott kendős cigányasszonyt, pláne olyan cigányasszony esetében, aki minimum hármasával takarítja haza a részeg családtagokat?
Jobban ne gondoljunk bele, mert kiderül: nem csak néprajzi, hanem fizikai lehetetlenség az egész mokány kis lóbogás, mielőtt a szociális dimenziót érintenénk: látta már valaki Jedden Parászka Borókán kívül ezt az excentrikus, híres hősnőt, aki Parászka kommentje szerint egész pontosan "a helyi matriarchátus kulcsfigurája"? Kissé csodálkozunk, hogy nincs még parlamenti mandátuma az asszonyságnak.
A jelek szerint a posztnak egyetlen eleme történt meg valójában: március ötödikén délelőtt, dél körül valóban sütött a nap Jedden. A többi elem egyike sem életszerű: miért akarná Parászka a bolt előtt élvezni a tavaszt, amikor ott van neki a saját udvara, és a Jedd környéki határ, ahol saját állítása szerint rendszeresen sétál a kutyáival? Hányszor futott el aznap a kisboltba, hogy meg tudja figyelni, ahogy a "hőbörgés" "ütemesen" emelkedik? És természetesen a mese mindig tökéletesen kell végződjön, borul minden sztereotípia: a lurkó nem csipszet vagy ilyesmit vesz a rengeteg sörösdoboz visszaváltása után, ahogy azt a bolti eladók tapasztalják, hanem egy hatalmas perecet. Ott maradt Parászka a helyszínen, vagy csak ekkor jutott be a boltba? Mennyi Jedden egy perec? Azt tudjuk, hogy egy sörösdoboz ötven bani.
Az ehhez hasonló fiktív posztok elsősorban nem csak a belefoglalt sztereotípiák miatt károsak, hanem abban, ahol ezeket a sztereotípiákat megsértik. A poszt alapján miért ne várhatnánk el a feleségektől, legyenek azok cigányok vagy magyarok, mindegy, hogy idejében ráparancsoljanak az iszákos férjükre, hiszen olvastuk, hogy ilyen egyszerű az egész. Persze, ez így működik. Kiderül, hogy a Parászka-univerzumban a jeddi no-go zónát (óh, irgalom atyja, ne hagyj el!) egy olyan szoborcsoportból szabaduló interszekcionalitás fogja felszámolni, amelyet a feje tetejére állítottak fel a nagy francia forradalom tiszteletére.
A bejegyzés több, mit egy hónapos. Mondanánk, hogy azért vártunk a helyretevésével, mert hátha majd az Egyenlőbb Erdélyért mozgalom, akiknek 90%-a romaprojektekből él - de hazudnánk. Mivel Parászkát nem köti semmiféle realitás, szédületes sebességgel képes a lájkoptimalizált szövegeit generálni, sokkal gyorsabb a sánta vacsdognál - jobb lesz tehát, ha az olvasó valós időben óvatos ezekkel a szövegekkel, ne várjon reánk.
Komentelőkkel pedig így kell bánni
A bejegyzés alatt az egyik gyalogos kommentelő hiányolja Tel Avivot a felsorolt fővárosok közül.
Tipp: tedd be a szövegbe a hiányolt fővárost, de titokban, ne jelezz vissza a kommentelőnek, ne törődj azzal, hogy innentől a kommentelő tűnik hülyének.
Ezt miért is írtuk ide, hiszen csak az értelmiségi kommentelők számítanak, ha egy gyalogossal bánnak el, azt úgyse érzi át senki.
De szerencsére Parászka nem csak a gyalogos kommentelőkkel kell elbánjon, hanem az értelmiséggel is, ha még odatéved valaki abból a kasztból a posztja alá.
Tipp: Csak nyugodtan. Elnézik azok, egyenesen követelik ezt a bánásmódot.
Értelmiségi kommentelőknél két technika alkalmazható.
Az egyik pofonegyszerű, három lépésben:
(1) egyszerűen rejtsd el a kommentet úgy, hogy ezután csak a komment írója lássa, mindenki más elől maradjon rejtve,
(2) kacsints össze Cukiberggel, aki ezt a technikát lehetővé tette a társadalmi békesség és orosz típusú buborékképzés jegyében,
(3) írj külön posztot arról, hogy nálad mennyire zavartalan és magas szintű a társadalmi párbeszéd.
A másik technika bonyolultabb.
Ehhez feketeöv kell, de Parászka dokumentáltan űzi. Megkeresi a komment értelmiségi íróját privátban, amikálisan, kollegiálisan és roppant kedvesen meggyőzi, hogy szedje vissza a kommentet, körülbelül ilyen érvekkel, hogy ő négy gyermeket nevel. Az is előfordult már, hogy egy roma aktivistával folytatott ilyen "vitát" privátban, ekkor az aktivista érveit természetesen egytől egyig visszautasította, hiszen ő jobban érti - de az aktivista érvei alapján másnap írt egy posztot egy teljesen más témában (egy magyarországi baloldali politikust támadott meg), amelyben természetesen nem említette meg, hogy ezeket az érveket egy nappal azelőtt hallotta, és akkor még nem értett egyet velük - viszont az új posztban leírt esetre nem voltak érvényesek ezek az érvek. De hát csak a romák tiltakoztak, az pedig nem számít.
Parászka Boróka posztjait értelmiségiek már rég nem olvassák, de most a roma egalité-maternité-sziszternité poszt alá kivételesen odatévedt Labanino Rafael. Nem tudjuk, hogy melyik technika lett bevetve a fenti kettő közül, de a kommentje hamarosan eltűnt. Talán majd Labanino elmondja neked, hogy mi történt, kedves olvasó, ha elég értelmiségi vagy. Gyalogoknak meg itt van ez a cikk.
Velük s a rádióval
Ez alkalommal is elismételjük, hogy Parászka Boróka a marosvásárhelyi "közszolgálati" rádió munkatársa. Nekik nem üzenünk semmit, mivel az egy RMDSZ-vezérelt rádió, nem reális, hogy Markó Béla embereit pusztán szakmai alapon önszántukból menesszék. Hiszen ugyanolyan hitelesek mind, mint Parászka Boróka. Ha volna különbség, most prüszkölnének.
Ez alkalommal is elismételjük, hogy Parászka Boróka a HVG véleményrovatának vezetője. Nekik sem üzenünk semmit.
Aztán még vannak ezek a felvidékiek és azok a vajdaságiak - vegyük észre, hogy Parászka komilfósága egyenesen arányos a tőle való fizikai távolsággal. Fogalmuk sincs, "hiszen nem itt élnek".
Az értelmiségnek pedig: lehet, hogy az író a te politikai táborod, de legalább a romákat védd meg tőle. Kötelességed.
Vértessy Boglárka Zsófia