Svéd fegyveres erők főparancsnoka: MOST" – és ez mindent megmagyaráz

Svédország fegyveres erőinek főparancsnoka, Michael Claesson, az SVT-nek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország korábban teheti próbára a NATO-t, mint az az egy-öt éves időablak, amellyel a szövetség legtöbb biztonsági szolgálata korábban számolt. Claesson hangsúlyozta, hogy ez az időablak most van, mert a NATO még mindig fegyverkezik, és mert a védelmi képességek még nem érték el tervezett szintjüket.

Claesson kiemelte, hogy Oroszország katonailag nem tudja legyőzni a NATO-t, ezért a célpont a egységének megbontása. Figyelmeztetett egy balti-tengeri sziget elleni csapás lehetőségére – nem területszerzés céljából, hanem annak tesztelésére, hogy a NATO minden tagja reagálna-e az egyik tagot ért támadásra, hangsúlyozva, hogy egy ilyen művelet nem igényelne csapatokat Ukrajnából (mármint az oroszoknak nem kéne elvonniuk csapatokat Ukrajnából csak ezért - szerk. megjegyz.). Egy kisebb, korlátozott lépés is elegendő lenne ehhez a teszthez. Amikor arról kérdezték, mikor állhat erre Oroszország készen, egyetlen szóval válaszolt:

„Most."

Hozzátette:

„Tudják, hogy az egész nyugati világ felkészül. Miért várna valaki a vélt sebezhetőségek kihasználásával?"

Arra a kérdésre, hogy ez veszélyesen hangzik-e, Claesson nem enyhített a fogalmazáson: „Igen, egyértelmű, hogy veszélyes." Hangsúlyozta, hogy Svédországnak és szomszédainak folytatniuk kell a fegyverkezést, a kiképzést és a fenntartott készenlétet. A Balti-tengert illetően Oroszország növekvő árnyékflottájára és az e hajók körüli egyre szorosabb kíséretre mutatott rá, mint a feszültség közvetlen és növekvő forrására. Arra a kérdésre, hogy a helyzet rosszabb-e, mint néhány évvel ezelőtt, Claesson igennel válaszolt.

Kommentár: Az Ugaron tavaly írtam egy elemzést arról, hogy melyek lesznek az orosz Föderáció következő célpontjai, ebben pedig Gotland szigetét is említettem, nem véletlenül. A sziget amolyan „Balti-tenger kapuja" szerepet tölt be, innen elég könnyű ellenőrizni a tengeren áthaladó forgalmat. Gotland szigetén évtizedekig volt katonai jelenlét, amelyet aztán a békerajongók nyomására felszámoltak. A sziget iránt kiemelt érdeklődést tanúsított a Gazprom abban az időben, amikor az Északi Áramlatot építették – olyan ajánlatokkal kecsegtették a helyi lakókat, amelyekkel Moszkva általában operálni szokott, ha üzleti ajánlatba csomagolja geopolitikai érdekeit. Végül nem tudták megvenni a teljes tengerpartot és ott kikötőt építeni maguknak (ez volt az egyik terv), majd a 2022-es teljes körű offenzíva megindítása után Svédország csatlakozott a NATO-hoz, ezzel pedig a sziget ismét kiemelt figyelmet kapott a svéd fegyveres erők terveiben. Az orosz kémek sem hülyék annyira, így a szubverzív akciókkal szemben védtelen Gotlandot valószínűleg mind a mai napig szorosan szemmel tartják. Érdekességképp: Gotland szigetén tesztelték tavaly nyáron azt a svéd fejlesztésű drónvédelmi rendszert, amelyet Ukrajnának juttattak el később. (Karczag Anna)