#Kreml

Oroszország (feltehetően) azt akarta, hogy minden jövőbeli tárgyalás kiindulópontja megváltozzon: az „Oroszország agresszor, engedményeket kell tennie” helyett legyen az új alapállás: „béke csak kölcsönös engedményekkel lehetséges”. Ezt elérték. Az Axios-szivárogtatás, a médiavihar és az európai viták nyomán a Hajlandóak Koalíciója, a Ramsteini Formátum és általában a nyugati reakciók már nem arról szólnak, hogy Ukrajnának teljes joga van minden törvényesen és nemzetközileg elismert területéhez. Most a diskurzus sokkal inkább Oroszországnak kedvező: „lássuk, ki milyen engedményeket tesz”, vagy legfeljebb: „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”, de erős nyomással: „na, Ukrajna, engedd el Zaporozsjét, Herszont, Donyecket, Luhanszkot, a Krímet, úgyis megszállták/szétrombolták”. Ilyen pozíciót négy évvel ezelőtt teljesen elfogadhatatlannak tartott volna bármely nemzetközi vezető, mert ez teljesen szembemegy a nemzetközi joggal, és felhívás a határok erőszakos megváltoztatására.

Az orosz propaganda szeretné elhitetni, hogy Moszkva megállíthatatlan, és a „Nyugat hanyatló világa” képtelen megfékezni az új birodalmi törekvéseket. Csakhogy a 2025-ös moldovai parlamenti választások ennek az ellenkezőjét bizonyították. Moldova, ez a néhány milliós, sokáig a posztszovjet szürkezónában rekedt ország, világossá tette: a Kreml hibrid háborúja nem verhetetlen, ha okosan, következete