#Nyugat

A Pentagon megszakította a kapcsolatot a német védelmi minisztériummal, ugyanakkor bizonyos Ukrajnába irányuló katonai támogatásokat leállított. Mindez nem valami habókos rémhírterjesztő mondta el, hanem a német hadsereg főfelügyelője, Christian Freuding altábornagy ismertette a The Atlanticnek adott hosszabb interjújában.

Oroszország (feltehetően) azt akarta, hogy minden jövőbeli tárgyalás kiindulópontja megváltozzon: az „Oroszország agresszor, engedményeket kell tennie” helyett legyen az új alapállás: „béke csak kölcsönös engedményekkel lehetséges”. Ezt elérték. Az Axios-szivárogtatás, a médiavihar és az európai viták nyomán a Hajlandóak Koalíciója, a Ramsteini Formátum és általában a nyugati reakciók már nem arról szólnak, hogy Ukrajnának teljes joga van minden törvényesen és nemzetközileg elismert területéhez. Most a diskurzus sokkal inkább Oroszországnak kedvező: „lássuk, ki milyen engedményeket tesz”, vagy legfeljebb: „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”, de erős nyomással: „na, Ukrajna, engedd el Zaporozsjét, Herszont, Donyecket, Luhanszkot, a Krímet, úgyis megszállták/szétrombolták”. Ilyen pozíciót négy évvel ezelőtt teljesen elfogadhatatlannak tartott volna bármely nemzetközi vezető, mert ez teljesen szembemegy a nemzetközi joggal, és felhívás a határok erőszakos megváltoztatására.

Oroszország egy olyan információs–pszichológiai kampányt erősített fel, amely egy NATO-elleni háború előkészületeinek része is lehet – írja a neves elemzőközpont, az ISW.

Gondolkodó ember ma már aligha vitatja, hogy Magyarország nem több és nem más, mint Oroszország szövetségese az Európa ellen indított hibrid háborúban. Ennek pedig újabb példáját jelenti az az orosz titkosszolgálati terminussal élve „aktív intézkedésnek” nevezett lépés, amire Budapest szánta el magát: jogi csatát kezdeményezett az Unió ellen az orosz pénzek érdekében. Persze, ahogy azt a magyar mé