TÉR

Hadházy Ákos, a korrupcióellenes küzdelem egyik legismertebb magyarországi képviselője ugyan visszavonult az aktív politizálástól, a legújabb önkormányzati letartóztatások fényében mégis megszólalt és elmondta, ő hogyan látja ezt az eseménysort, és milyen emlékeket idéz fel benne. Posztját alább, változtatások nélkül közöljük.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése nem 2026-ban robbant be a magyar külpolitikába. A feszültség gyökerei egészen a 2017-es ukrán oktatási kerettörvényig nyúlnak vissza, amelynek 7. cikke kimondta, hogy az oktatás nyelve az ukrán államnyelv. A törvény a kisebbségi anyanyelvű oktatást az óvodai és elemi szinten megőrizte, a középfokú oktatásban azonban fokozatos átállást írt elő a kétnyelvű modellre. Az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is bírálta a szabályozást — nem az államnyelv erősítését kifogásolva, hanem azt, hogy a törvény aránytalan mértékben szűkítette a korábban meglévő kisebbségi oktatási lehetőségeket.

A cégek nem egyszerű reklámokat tettek közzé. Sokkal kifinomultabb módszert alkalmaztak: olyan hozzászólásokat, véleményeket és ajánlásokat gyártottak, amelyek első pillantásra valódi felhasználói tapasztalatnak tűntek. A cél az volt, hogy ezek a tartalmak természetes beszélgetésnek látszanak, miközben valójában marketinganyagként szolgálnak. Az iparág ezt ma már külön néven is emlegeti: AI Engine Optimization, röviden AEO. Ez lényegében a hagyományos keresőoptimalizálás továbbfejlesztett változata, ahol már nem a Google találati listáját próbálják manipulálni, hanem azokat az adatforrásokat, amelyekből a mesterséges intelligenciák tanulnak és válaszokat állítanak össze.

Ami igazán aggasztó, az nem ez az öt friss sebezhetőség önmagában. Az OpenClaw 2026 januárjától folyamatosan gyűjti a kritikus biztonsági hibákat, mint egy különösen gondatlan bélyeggyűjtő. A dokumentált esetek között szerepel egy egykattintásos távoli kódfuttatási hiba – CVE-2026-25253 –, amely azt jelenti, hogy egyetlen kattintással idegen kód futtatható az áldozat rendszerén; egy törött hozzáférés-vezérlési sérülékenység – CVE-2026-33579 –, amely teljes rendszergazdai átvételt tesz lehetővé; valamint négy egymásra láncolható homokozó-menekülési és jogosultságnövelési sebezhetőség, amelyeket a Cyera tárt fel még májusban. A Palo Alto Networks szakértői egyértelműen fogalmaztak: az OpenClaw „nem tart fenn kikényszeríthető bizalmi határokat a nem megbízható bemenetek, valamint a magas jogosultságú műveletek között". Fordítva: az OpenClaw nem tudja megbízhatóan megkülönböztetni a legitim utasításokat a rosszindulatúaktól.

A Pentagon viszont megtagadta az amerikai atomfegyverek európai telepítéséről szóló esetleges viták kommentálását. Amerikai tisztségviselők közölték, hogy „nem kommentálnak sajtóértesüléseket, sem a csapatok esetleges átcsoportosítására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos spekulációkat”. Hozzátették: „Az Egyesült Államok és a NATO folyamatosan értékeli a biztonsági helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket a biztonságos, hatékony és hiteles elrettentő erő fenntartása érdekében.”

Buko nem az egyetlen, roma származású ukrán katona volt, aki ismertté vált. A nagy háború elején híres, széles körben "mémesedett" sztori volt Herszon megyében az orosz harckocsit állítólag elkötő helyi cigányok története (azóta egyébként kiderült, hogy nem teljesen úgy volt, ahogyan az a köztudatban szerepel, de egy elhagyott orosz páncélost valóban sikerült használhatatlanná tenniük a helyi lakosoknak.).

Dezső András azoknak is sokat mesél, akik nem a krimit, hanem a gazdaság- és társadalomtörténetet keresik: a könyv egy korszak lenyomata arról, hogyan működik a behódolás és a félelem kultusza — akár alvilági, akár politikai közegben.

A Hatalmas Biznis legújabb epizódjában Pogácsa Zoltán egy rendkívül ellentmondásos figura történetét meséli el: Alex Karpét, a Palantir Technologies alapítójáét és vezérigazgatójáét, akinek cége ma 375 milliárd dollárt ér, és akinek szoftvere ott van az ukrán hadszíntéren, az amerikai bevándorlási hatóságnál, a brit egészségügyi rendszerben — és valószínűleg sok olyan helyen is, amiről nem tudunk.

Nekünk, akik ezt az időszakot viszonylag sértetlenül vészeltük át, komoly felelősségünk van: megismerni, amit mások elszenvedtek, és következetesen követelni az elszámoltatást - mert a felejtés, a nemtörődömség is döntés. Nagyon drága döntés!

Az orosz hírszerzés tevékenysége egyre nyíltabb és egyre veszélyesebb formát ölt Lengyelország területén – legalábbis erre figyelmeztet Rafał Syrysko ezredes, a Lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) vezetője. A tisztviselő szerint Moszkva szisztematikusan próbálgatja a határokat, és a szolgálatok egyre határozottabb hajlamot mutatnak ún. kinetikus – azaz fizikai károkozással járó – műveletekre a l

Fun fact: a helyzet szempontjából valójában nem a vezeték állapota számít, hanem az, amit Orbán gondol erről. Pont ez a reflexív kontroll lényege. Az pedig nagyon messzire vezető kérdés, hogy vajon hogyan működik a Karmelitában a döntéshozatal, ha egy ilyen, kulcsfontosságú kérdésben az oroszoktól kapott információ alapján döntenek.

A Háromszék napilap arra kér mindenkit: jöjjenek el minél nagyobb számban hétfő reggelre Nagyváradra, hogy közösen akadályozzuk meg a premontrei apát jogtalan kilakoltatását. A Bedő Zoltán által jegyzett cikk utolsó bekezdésének minden szavát érdemes megfontolni, és azonnal cselekedni:

Az ukránok háromnegyede úgy véli, hogy „Ukrajna képes tovább ellenállni” az orosz agressziónak – a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felmérése szerint, 2026. január 9–14.

Kirilo Budanov, az Ukrajna Hírszerzési Igazgatóságának (GUR) volt vezetője, jelenlegi ukrán főtárgyaló és a kijevi elnöki hivatal vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon olyan diagnózist fogalmazott meg, amely bár nehezen emészthető, mégis az elmúlt négy év orosz elszigetelődésének logikus következtetése. Üzenete a nyugati vezetők felé egyértelmű volt.

Mesélték nekem korábban, hogy van valami komolyan vehető fehérorosz szakértő Orbán környékén. Aztán ma szembejött a Facebookon a Demkó Attila bejegyzéseire hajazó manipulatív értekezése arról, hogy Európa háborús pszichózisba hajszolja a polgárait.

Gyomorszájon ütötte, térdre esett a fájdalomtól. Megkérdezte: „Tudsz szopni?

Mindenki látja, hogy a háború kapcsán már két valóság van. Az egyik esetben az ukránok a honvédők, a másikban az oroszok a felszabadítók. (Srácok, magyarként nem ugrik be valami erről? Mondjuk, az, hogy minket is milyen jól felszabadítottak?)

Egy nemrég az ukrán UNITED24 Media számára adott interjúban David Petraeus nyugalmazott tábornok — az amerikai katonai stratégia meghatározó alakja és a CIA volt igazgatója — fontos és átfogó elemzést adott az Ukrajnában zajló háború által előidézett átalakulásokról. Megállapításai nem korlátozódnak a front aktuális mozgására: Petraeus szerint egy új korszak körvonalai rajzolódnak ki, amelyet ő „s

A „Farmers of Kherson” nem egy szokványos ukrán dokumentumfilm. Nincsenek benne "ütős jelentek": nem a lövöldöző katonákra, nem a romokra koncentrál, hanem arra a névtelen, mégis alapvető rétegre, akikről a nemzetközi hírek ritkán szólnak — a gazdákra, a mezőgazdaságból élőkre. Magyarosabban: a parasztokra. Ők a film szereplői, ők azok a hősök Ukrajnában, akikről eddig keveset beszéltünk, pedig tö

Az oroszok általa Európa ellen indított hibrid háború lényeges eleme a megfélemlítés, a drónok NATO államok légterébe való beröptetése pedig ennek egyik eszköze. A Lengyelországba beröptetett több tucatnyi orosz drón esetét követően szaporodtak el Európa -szerte a különböző drónos incidensek.