#sticky

Európa sokáig abban a kényelmes hitben élt, hogy a történelem véget ért, a háború pedig legfeljebb egy távoli kontinens kellemetlen zajaként szűrődik be a hírekbe. Mostanra azonban kiderült: a biztonság nem erkölcsi állásfoglalás, hanem technológia, pénz és politikai akarat kérdése. Miközben Brüsszel tanácskozik, Washington bizonytalan, és az európai közvélemény fáradt, az északi államok csendben

Újfalusi Jenő szászrégeni polgár szerint sok a mellébeszélés. Amit az RMDSZ kétszínű játéka ellen tenni lehet és kell, az a következő: fogni az Újfalusi által írt beadványt (cikkünkben mellékeljük fordításban is), átírni a saját településünk adataira, beírni a saját településünkön elfogadott tanácshatározat számát és dátumait, és egy előzetes közigazgatási panasz ("plângere prealabilă") keretében

Igazán orosz ízű elterelő hadműveletbe kezdett az RMDSZ régiószakértője, Csutak István az ilyesminek általában és állandóan helyt adó, álellenzéki Transtelex oldalán. A Székelyföldön kirobbant tüntetések kapcsán ki mást is hibáztatna, mint a „helyi elitet”, amely – láss csodát – nem tud önkormányozni.

Csutak István örökös RMDSZ-es mekmester megmondja a tutit. Ha írása nem rúgna eléggé belé a székelyekbe, le se hozná a Transtelex, vigyáz tehát arra, hogy Moyses Márton székelyeinek gyávasága mitikus magasságokba emelkedjék. Bizonyos szalonokban kötelező úgy tenni, mintha a székelyek lennének Románia söpredéke.

Un angajat cunoscut al Radio Târgu Mureș – serviciu public –, Parászka Boróka, a publicat pe propria pagină de Facebook o poveste care a stârnit un puternic ecou emoțional. Având în vedere că, potrivit propriei declarații, pagina respectivă are ca scop prezentarea activității sale jurnalistice și că Parászka Boróka este, totuși, angajat al statului și persoană publică – un adevărat brand transilvă

A Marosvásárhelyi Közszolgálati Rádió ismert munkatársa, Parászka Boróka, nagy érzelmi visszhangot kiváltó történetet osztott meg a saját Facebook-oldalán. Mivel a szóban forgó oldala saját állítása szerint is újságírói munkájának bemutatását célozza, és mivel Parászka Boróka mégiscsak állami alkalmazott és közszereplő, egy valóságos erdélyi brand, így joggal tarthat igényt arra az olvasó, hogy az

És íme, magyar honfitársaim, megérkezett az új zsidó: az ukrán. S vele együtt visszaköszönnek a harmincas–negyvenes évek, amikor a kacagányba bújt politikai elitünk a lakosság csendes vagy ujjongó támogatása mellett megölte zsidó honfitársaink kis híján összességét, hogy aztán egy csúnya háborús vereségbe rángassa bele az országot.

Amikor Viktor Viktorovics Orbán, a háborúpárti magyar kormányfő washingtoni látogatása után nem sokkal Moszkvába utazott, ráadásul úgy, hogy az utazás előkészületei titokban zajlottak, és csak Panyi Szabolcsnak köszönhetően értesülhetett róla a magyar sajtó és az adófizető magyar állampolgár, akkor az UGAR gestán mi is írtunk arról, mi lehetett a látogatás valódi célja. Akkor a pancsovai olajfinom

Végigsöpört az oroszok által támogatott magyar médián, annak sajtóorgánumainak felületein az az állítás, miszerint a magyarországi ukránok egyik vezetője azt „követelte”, hogy Nógrádi Györgyöt vegyék le a képernyőről. A sokat idézett, ám annál inkább kiragadott félmondat egy interjúban hangzott el, amelyet a Glavcom ukrán portál készített Jaroszlava Hartyányival, a Magyarországi Ukrán Kulturális T

Kelemen Hunor és az általa vezetett egypártunk minden jel szerint érzi, hogy a mostani elégedetlenség több mint a szokásos tulipánellenes lázadás két választás között – utóbbi mindig is „értelmiséginek” csúfolt, valójában tartalom nélküli, nem ritkán anyagi érdekektől vezérelt és rendre kifulladó politikai mozgalmakban öltött testet. Bővebb információkért tessék megkeresni az EMSZ parlamenti képvi

Mennyibe is kerül nekünk Ukrajna? Viktor Viktorovics Orbán, Magyarország Moszkva által ideküldött helytartója, aki miniszterelnöki pávatollaival bolondítja amúgy sorsukat elkerülni nem tudó honfitársainkat, ismételten kiakadt Brüsszelre, amiért az 800 milliárd eurót kíván Ukrajna megsegítésére fordítani. Holott decemberben már 90 milliárd eurót megszavaztak a tagállamok – mínusz Orbán, Babiš és Fi

Megnéztem a 20 nap Mariupolban című dokumentumfilmet. A „megnéztem” költői túlzás: ezt nem lehet úgy nézni, ahogy egy akármilyen dokumentumfilmet. Nem lehet csak úgy, mint egy mozifilmet. Ez nem „nézés”, hanem szükséges és fájdalmas önvizsgálat.

A Dossier Center olyan tiszteket is azonosított, akik aktívan posztolnak a közösségi médiában: fotók a Kremlből, szelfik a titkos vlaszihai bázisról. Egyesek társkereső oldalakon keresnek alkalmi kapcsolatot, mások a Google Térképen hagynak értékeléseket – így árulva el pontos tartózkodási helyüket.

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója talán mégsem kapta meg azt a globális figyelmet, amelyet Viktor Viktorovics, a háborúpárti és háborús bűnös magyar miniszterelnök minden bizonnyal elvárt volna. Ennek oka lehet az is, hogy komolyabb nemzetközi sajtóorgánum nem igazán volt jelen, kellemetlenkedő pedig szinte egyáltalán nem. Cserébe viszont akadtak olyan külföldi újságírók – avagy újságírón