Zsákutca vagy útkeresés? – Mit üzen Bába Iván a magyar szuverenitásvitáról

A Válasz Online oldalán jelent meg augusztus 22-én Bába Iván írása, amely eddig talán a leghitelesebb belső kritikája annak a külpolitikai iránynak, amelyet Orbán Viktor kormánya az Európai Unióval szemben követ.

Bába nem akárki: az első Orbán-kormányban nagykövet és közigazgatási államtitkár, majd később ismét a Külügyminisztérium egyik vezetője volt. Tapasztalata és háttere miatt különösen súlyos szavai, amikor a kormány „szuverenitásvédő” politikáját egyszerűen zsákutcának nevezi.

Mi a vita tárgya?

Az Európai Bíróság 2024-ben kötelezte Magyarországot, hogy igazítsa jogrendjét az uniós menekültügyi szabályokhoz. Ez nem a migránsok „betelepítéséről” szólt, ahogy a kormány kommunikálta, hanem arról, hogy a magyar szabályok összeegyeztethetők legyenek az unió közös rendszerével. A kabinet azonban inkább a politikai harcot választotta, mintsem a jogkövetést.

A számla: több száz milliárd forint

A következmény: Magyarországot előbb 200 millió eurós egyszeri bírsággal, majd napi egymillió eurós büntetéssel sújtották. Mivel a kormány másfél éve nem teljesíti az ítéletet, a bírság összege mostanra elérte a 280 milliárd forintot. Ez az összeg levonódik az uniós támogatásokból – vagyis az ország elveszíti azt a pénzt, amely más tagállamokban utakra, iskolákra, fejlesztésekre megy.

Szuverenitás és valóság

Bába rámutat: az EU-hoz való csatlakozás önként vállalt döntés volt, amely természetesen együtt járt bizonyos szuverenitás-korlátozással. Cserébe viszont gazdasági, politikai és biztonsági előnyöket kapunk. Az a retorika, hogy „Brüsszel ránk akar kényszeríteni valamit”, hamis képet fest – hiszen a döntéshozatalban mi is részt veszünk.

Kognitív disszonancia a politikában

Az EU-val szembeni állandó hadakozás a belpolitikai kommunikációban jól jön, de a gyakorlatban óriási károkat okoz. Bába ezt „politikai kognitív disszonanciának” nevezi: miközben Magyarország részt vesz a közös döntésekben, itthon ellenségként beszél róla a kormány. Ez hosszú távon hitelvesztéshez és elszigetelődéshez vezet.

Mi lehet a kiút?

A volt államtitkár szerint a jelenlegi irányból nincs kifelé vezető út gesztusokkal vagy taktikázással. Csak egy világos fordulat segíthet: az uniós értékekhez való lojalitás, a jogrend tisztelete és a kitartó, következetes együttműködés. Magyarország csak így kerülhet vissza a főáramba, különben a zsákutca mélyén reked.

Miért fontos ez a cikk?

Azért, mert nem ellenzéki publicista vagy külföldi kritikus írta, hanem a Fidesz egykori külügyi kulcsembere. Az ő szavai mutatják meg igazán, milyen súlyos következménye van a mostani külpolitikai stratégiának – nemcsak pénzügyileg, hanem az ország jövőbeli mozgásterét tekintve is.

A teljes írásért KLIKK IDE